Szopkó Zsófia • 2024. szeptember 18. 13:02
Hazánkban a középfokú végzettség hiánya erősen befolyásolja a munkaerőpiaci kilátásokat, ezt jól mutatja, hogy a 25-34 évesek foglalkoztatási rátája a középfokú végzettségűek körében 86%, míg azoké, akik nem rendelkeznek ilyen végzettséggel, csak 62 százalék. Az oktatásra fordított kiadások terén is elmaradunk az OECD-átlagtól, ugyanis Magyarország csupán 4,1%-át költi GDP-jének oktatásra, míg az OECD-átlag 4,9%. Emellett súlyos tanárhiánnyal küzdünk, különösen a természettudományok és a matematika terén, a pedagógusok bére pedig még mindig nem került rendezésre az évek során. Az OECD és EU-s listán is rendkívül rossz helyet foglalunk el, még Romániában is jóval többet keresnek a tanárok, mint itthon.
Az Education at a Glance 2024 kiadvány alapján Magyarország oktatási rendszeréről készült jelentés számos fontos tényezőt emel ki, különös tekintettel az oktatási egyenlőség kérdéseire. A legfrissebb elérhető adatok azt mutatják, hogy a középfokú végzettséggel nem rendelkezők különösen nehéz helyzetben vannak mind a szociális, mind a munkaerőpiaci kilátások tekintetében.
Középfokú végzettség hiánya és annak hatásai
A középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek nagyobb eséllyel szembesülnek kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzettel. Magyarországon 2016 és 2023 között 1 százalékponttal csökkent a középfokú végzettség nélküli 25-34 évesek aránya, ami 2023-ban 13%-ot tett ki, az OECD 14%-os átlagához képest. A következő ábrán látható az OECD országokhoz tartozó adat és külön az EU tagállamok adatai.
A felső középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók nehéz munkaerőpiaci helyzete a 25-34 évesek foglalkoztatási rátáiban is tükröződik. Magyarországon a 25-34 évesek 62%-a rendelkezik munkával, ha nincs felső középfokú végzettsége, míg a felső középfokú vagy posztszekunder nem felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány 86%. Az OECD átlaga ezekre a csoportokra rendre 61% és 79%.
Ráadásul a felső középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók a legtöbb OECD-országban annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy nagyon alacsony bért tudhatnak magukénak.
Az ábra alapján elmondható, hogy annyira nem áll rosszul hazánk, mint azt elsőre gondolnánk, például Németországot, Dániát és Belgiumot is megelőzzük a listában, tehát nálunk kisebb arányban vannak a 25-34 éves lakosság körében azok, akik középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. De fontos kiemelni, hogy az oktatási rendszerek a különböző országokban rendkívül eltérőek lehetnek, valahol az érettségi és a diploma kevésbé elvárt, ahhoz, hogy jól keressenek az emberek. Azonban ez nem ad okot arra, hogy hátradőljünk, számos országnál teljesítünk jóval rosszabbul. Illetve az is köztudott, hogy
hazánkban jelentős problémát jelent, hogy az iskolai rendszer szelektáló működése (felvételi rendszer, az iskolák válogatnak a gyerekek közül) csak jobban ráerősít a társadalmi különbségekre.
Erre számos példát láthatunk és rengeteg szociológus foglalkozott már a témával, hogy egyes régiókban az alapvető iskolai eszközök sem adottak a színvonalas oktatás megoldására. Ezen felül pedig egy intézményen belül is nehézséget jelent, hogy a családok anyagi helyzete erősen megbecsülhető a diák felszereléseiből, ruháiból, ami az osztályon vagy intézményen belüli társadalmi megkülönböztetésben részesíti a szerényebb lehetőségekkel induló tanulókat.
Magyarországon a 25-64 éves, felső középfokú végzettségnél alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezők 28%-a keres a medián jövedelem felénél kevesebbet vagy annál kevesebbet, szemben a felső középfokú vagy posztszekunder nem felsőfokú végzettséggel rendelkezők 8%-ával és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 3%-ával. Az OECD-átlagok ezekben a csoportokban rendre 28%, 17% és 10%.
Az oktatásban való részvétel növekedése és az erős munkaerőpiac hatására csökkent a munkanélküli és oktatásban vagy képzésben nem részt vevő fiatalok (NEET) aránya. Magyarországon ez az arány 2016 és 2023 között 15,5%-ról 12,8%-ra csökkent, tehát hazánk is javuló tendenciát mutat, egyre többen mondhatják el magukról, hogy dolgoznak és/vagy tanulnak valahol.
Érdekesség még, hogy az oktatási eredmények tekintetében a lányok és nők jobban teljesítenek, mint a fiúk és férfiak. Magyarországon a 25-34 éves nők 36%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg a férfiak esetében ez az arány 23%. Ennek ellenére a munkaerőpiacon a férfiak általában jobban teljesítenek. A középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal nők 47%-a dolgozik, míg a férfiaknál ez az arány 74%.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Oktatás finanszírozása és tanárhiány
Az egy tanulóra jutó átlagos éves kiadás az általános iskolától a felsőoktatásig Magyarországon 10 782 USD (tehát kb. 3 816 828 forint) , míg az OECD-országok átlaga 14 209 USD, azaz nagyjából 5 029 986 forint. Így ebben nem igazán állunk jól OECD viszonylatban. A legtöbb országban a kiadások az oktatás szintjével együtt növekednek. Magyarországon az egy tanulóra jutó kiadás az általános iskolában 8 154 USD (kb. 2 886 516 forint), a középfokú oktatásban 7 981 USD (kb. 2 825 274 forint), míg a felsőoktatásban 23 591 USD, tehát 8 351 214 forint, de ebben a kutatások finanszírozása és a doktori ösztöndíjak is belekerültek.
Magyarország a bruttó hazai termékének (GDP) 4,1%-át költi oktatási intézményekre az általános iskolától a felsőoktatásig, ami alacsonyabb az OECD 4,9%-os átlagánál.
Az OECD-átlagot tekintve a GDP-nek az oktatási intézményekre fordított része nagyjából stabil maradt: 2015-ben és 2021-ben is 4,9% volt. Azonban az egyes országok között jelentős eltérések mutatkoznak a trendekben. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a GDP-hez viszonyított kiadások aránya nőtt, 3,7%-ról 4,1%-ra. Emellett az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott a koragyermekkori nevelés fontossága, különösen a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek esetében. Azonban Magyarországon a koragyermekkori nevelésre fordított közberuházás a GDP-hez viszonyítva 21%-kal csökkent 2015 és 2021 között, miközben az OECD-átlag ezen időszak alatt átlagosan 9%-kal nőtt.
Az OECD-ben a 21 ország közül, amelyek rendelkeznek középfokú oktatási adatokkal, 18 arról számolt be, hogy a 2022/2023-as tanév kezdetén hiányt szenvednek teljesen képzett tanárokból. 2023-ban a magyar alsó középfokú tanárok tényleges fizetése elérte a 31 407 USD-t, tehát évente bruttó 11 118 078 forint (szemben az OECD-átlag 56 462 USD-jével, ami közel 19 987 548 forintnak felel meg évente bruttó).
Jól látható az ábrán is, hogy ebben igencsak alul maradtunk, hátulról a 9. helyet foglaljuk el a 43 országot felsoroló listában.
Még Románia is megelőz minket a listában. Ahogy azt is le lehet olvasni az ábráról, hogy Luxemburgban és Svájcban keresnek a legjobban a tanárok, sőt a jelentősen magasabb fizetésben részsülnek, mint a jogszabályban meghatározott átlag kereset.
Magyarországon az oktatás minden szintjén tapasztalható tanárhiány bizonyos, de nem minden tantárgy esetében, beleértve a matematikát és a természettudományokat. Ezt erősítette meg korábbi cikkünkben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja is, aki így nyilatkozott a téma kapcsán:
továbbra is a természettudományos tárgyakat tanítók, az idegen nyelv- és az informatikatanárokból van a legkevesebb, de nagyon sok óvodapedagógust és tanítót is keresnek
- magyarázta. A magyar tanárhiány és a közoktatás,valamint felsőfokú oktatás helyzete nem egyszerű téma hazánkban. A probléma komplexitását mutatja, hogy a tanárok bérének rendezése nem tudja egyből megoldani a szituációt, mivel jelenleg a legnagyobb problémát a fiatalok utánpótlásának hiánya jelenti. Ugyan idén jól szerepeltek a tanárképzések a felvételt nyert hallgatók számában, de mire a most felvettek elvégzik a képzést 6 évet kell várni és annyi embert azért nem vettek fel, ami teljesen megoldaná annak a közel 16 ezer munkaerőnek a hiányát.