Pénzcentrum • 2024. szeptember 5. 10:04
Az új tanévben nemcsak a mobiltelefonok tilalma okoz feszültséget a diákok és tanárok körében, hanem a hőségriadó miatt rövidített órákkal is küzdenek sok iskolában. A Pénzcentrum augusztus végi felmérésében azt vizsgáltuk, hogyan birkóznak meg a szülők az iskolakezdés költségeivel, milyen nehézségeket tapasztalnak a tanárok hiányával kapcsolatban, és mi a véleményük az ingyenes tankönyvek bevezetéséről. Mindezek mellett a különórák és a 9 órás iskolakezdés támogatottságáról is képet kaptunk.
Az új tanév negyedik napja kezdődött csütörtök reggel: a 2024/2025 etap sem kezdődött problémamentesen, hiszen nem csak a mobiltelefonjuktól kell elbúcsúzniuk a diákoknak és a tanároknak, de a csütörtök éjfélig érvényben lévő hőségriadó miatt sok helyen rövidített órák vannak a héten, hiszen a tantermek hűtése nem megoldott.
Mint ahogy ilyenkor szoktuk, idén is kérdőíves kutatás segítségével mértük fel a hangulatot, hogy megtudjuk, mi okozza a legnagyobb nehézséget a magyar szülőknek. A legégetőbb kérdésekre kaptunk választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? A kutatás első kiértékelése után, most megnéztük, mit gondolnak a 9 órás iskolakezdésről, vagy éppen az ingyenes tankönyvekről.
A kérdőívünket összesen 5187-en töltötték ki, és bár nem reprezentatív, reményeink szerin valós képet kaphatunk a szülők gyermekeik tapasztalatairól véleményükről.
Mennyit pénzt szánsz iskolakezdésre gyermekenként idén?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlagos éves infláció felett emelkedett a tanszerek ára Magyarországon. Most ősszel - a két évvel korábbihoz képest - csaknem 40 százalékkal drágábban lehet beszerezni az iskolában szükséges eszközöket.
Az interneten hirdetett legolcsóbb, első osztályosoknak szóló alap tanszercsomag ára egyébként csaknem 15 ezer, az 5. és 8. osztályosoké pedig csaknem 16 ezer forint – a határ persze a csillagos ég. Nagy kérdés, hogy mennyi jut idén valójában egy gyerekre. Nagyon úgy tűnik, hogy 5 ezer forint alatt nem lehet megúszni, de még 10 ezer forint alatt sem nagyon: a válaszadók elenyésző arány válaszolta azt, 2,83, ill. 6,73 százalék, hogy ennyiből megoldja. 10 ezer és 20 ezer forintot gyerekenként 15,37 százalék költ, a legtöbb válaszadó 21,71 százalék 20 ezer – 30 ezer forintért vásárol tanszereket gyerekenként. 100 ezer forint felett a kitöltők 6,3 százaléka vásárol.
Persze nem mindegy, hány iskolás korú gyerek van a családban, hiszen az is befolyásolja a büdzsét. Ez a felmérésünkből is jól látszik: akinek 3 vagy több gyermeke van, ők válaszolták legnagyobb arányban, hogy 5 ezer forintnál kevesebb jut fejenként tanszerre, de például közülük többen költenek 100 ezer forint felett, mint a kétgyerekesek.
Területi megoszlásban az látszik, hogy Tolna, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya vármegyében jut a legkevesebb pénz egy gyerekre iskolakezdéskor.
Jó kormányzati döntésnek tartod a tankönyvekhez való ingyenes hozzáférést?
A kormány évek óta biztosítja az ingyen tankönyveket minden diák számára, 1-13. évfolyamig, ami komoly segítség, ugyanakkor megvan az a hátránya is, hogy a tanárok nem választhatnak: csak egyféle könyvből taníthatnak. Megkérdeztük, mit szólnak ehhez a magyar szülők. A válaszadók 62,85 százaléka ezt jó kormányzati döntésnek tartja, számukra ez komoly segítség.
Ha azonban megnézzük iskolai végzettség szerinti megoszlásban, az látszik, minél tanultabb valaki, annál kevésbé tartja ezt jó lépésnek. Míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 85,88 százaléka, addig a legmagasabb végzettséggel rendelkezőknek már csupán a 44,93 százaléka üdvözli ezt a lépést.
Lakóhely szerint az ország legszegényebb vidékein Borsodban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében válaszoltak igennek legnagyobb arányban a kérdésre.
Hol tervezed beszerezni a szükséges tanszereket idén?
Az augusztus utolsó heteiben futó kutatásunkban, amikor a nagy akciók beindultak, azt is megkérdeztük, ki hol vásárol be. Legtöbben, 55,21 százalék a diszkontokat, hipermarketeket jelölte meg, 33,33 százalék, tehát pontosan az egyharmaduk a papír-írószer boltokat, 8,25 százalék pedig online vásárolt be.
Ha vásárolsz új elektronikai cikket gyermekednek, mennyit költesz rá?
tanévkezdés előtt megnő a kereslet a laptopok, tabletek, perifériák, fejhallgatók, mobiltelefonok, monitorok, illetve nyomtatók iránt is. A kitöltők fele próbálja a lehető legolcsóbban megúszni, 49,22 százalék próbálja 50 ezer forint alatt megúszni, 50 és 100 ezer forint között 22,19 százalék ússza meg.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 990 380 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 139 249 forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál szintén 6,54% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál 6,89%, az OTP Banknál pedig 7,84%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Miből gazdálkodod ki idén az iskolakezdés költségeit?
Akinek több gyermeke is van, esetleg van köztük, aki most kezdi az általános vagy a középiskolát, az 20 ezer forint környékén nem ússza meg, pláne ha még bútorokat, íróasztalt, széket, iskolatáskát is kénytelen venni. Sokan csak hitelből, személyi kölcsönből tudják megoldani. A válaszadók 2,56 százaléka jelölte meg a banki kölcsönt, tavaly ez az arány 1,89 százalék volt még csak. Családi, baráti kölcsönt 6,79 százalék kér, ám a legtöbben, 60,79 százalék megtakarításból vásárol.
Iskolai végzettség szerint jól látszik, hogy a legképzettebbek keresnek a legjobban, 45,65 százalék jelölte, hogy jól keres, nem okoz neki gondot. Állami vagy önkormányzati támogatást legtöbben Csongrádban és Tolnában vesznek igénybe. Kapcsolati státusz szerint legnehezebben az egyedülállók és az elvált szülők oldják meg az iskolakezdést értelemszerűen.
Tervezed, hogy a gyermeked, gyermekeid különórára fognak járni idén?
Amelyik szülő csak megteheti, az biztosan elküldi a gyermekét valamelyen különórára: sportolni, korrepetációra, nyelvet tanulni, de újabban már a programozásban, a robotikában is kipróbálhatják magukat már akár 6 éves kortól. Ám mivel minden drágul, ez alól az óradíjak sem kivételek: ma már akár 12 ezer forintot is elkér egy népszerű magántanár, ha olyan tudás birtokában van, ami kelendő – számoltunk be tavaly.
Ennek ellenére a mostani felmérésünk szerint különórára a gyerekek 66,38 százaléka fog járni, és minél képzettebb a szülő, annál valószínűbb, hogy az iskolai oktatáson kívül részt vesz egyéb edzésen, nyelvórán, korrepetáláson, de ha még a fővárosban, vagy Pest vármegyében lakik, még nagyobb a valószínűsége.
Mennyi költesz edzésre, különórára gyermekenként havonta?
Azt gondolhatnánk, hogy havonta 5 ezer forint alatt nem lehet megúszni, ám a válaszadók közel harmada, 27,86 százaléka mégis megússza ennyiből. 5 és 10 ezer forint között 16,62 százalék költ, de 30 ezer forint felett is 15 százaléknyian. Legtöbbet a fővárosiak és a Pest vármegyeiek költenek, legkevesebbet Borsodban és Nógrádban.
Támogatnád a 8 órás helyett a 9 órai iskolakezdést?
A 9 órás iskolakezdésnek törvényi akadálya nincs, ugyanis Magyarországon a pontos időpontját nem határozza meg jogszabály, sőt a szakemberek szerint a gyerekeknek még jót is tenne, ha többet pihenhetnének. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar szülők nem rajongnak az ötletért. A válaszadók közel kétharmada, 61,62 százaléka nem támogatja, és az látszik, minél képzettebb valaki, annál elképzelhetőbbnek tartja ezt a megoldást. Gyermekek száma szerinti megoszlásban nem tapasztaltunk jelentős eltérést, sőt, szinte semmit.
A kutatásról
A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 5187-en vettek részt, nagyobb részük, 65,5 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük, 69,5 százalékuk 41 és 55 év között, 19,3 százalékuk 25 és 40 év közötti, 6,7 százalékuk 56 és 64 év közötti, 3,7 százalékuk 64 év feletti és mindössze 0,7 százalékuk 25 év alatti.
25,3 százalékuk egy, 42,2 százalékuk kettő, 32,5 százalékuk pedig három vagy több gyermeket nevel. Lakóhely szerint 21,7 százalékuk él a fővárosban, 16,6 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 5,8 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt.
De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 40,2 százalék legfeljebb középiskolát, 28,5 százalék főiskolát, 25,3 százalékuk egyetemet végzett. 3,3 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2,7 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.