Szopkó Zsófia • 2024. július 30. 05:35
Azok számára, akiket idén nem vettek fel egyetemre, számos alternatív lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a pótfelvételit, szakmai képzéseket és különféle tanfolyamokat. Például a villanyszerelők ipari és lakossági szektorban is bruttó 400-600 ezer forintot kereshetnek pályakezdőként, míg a CNC gépkezelők havi bruttó bére 450-700 ezer forint között mozog. Az IT szektorban programozói nyelvek elsajátításával vagy rövid távú kurzusok elvégzésével akár diplomás végzettség nélkül is kiemelkedően jó fizető állásokhoz lehet jutni.
Lassan egy hete volt, hogy kikerültek hivatalosan is az egyetemi felvételi pontok és megtudták a fiatalok, hogy hogyan indul számukra az őszi szezon. Egy korábbi cikkünkben HR szakértők segítségével kerestük arra a választ, hogy mely frissen egyetemet kezdő fiatal "tett igazán jó lóra", tehát mely egyetemi végzettségekkel lehet a legjövedelmezőbben és leggyorsabban elhelyezkedni. Most azt járjuk körbe, hogy azok, akik nem nyertek idén felvételt, vagy eleve nem is jelentkeztek felsőoktatásba milyen kilátásokkal indulnak a szakmák munkaerőpiacán.
Azok számára, akik idén nem jutottak be egyetemre, számos alternatív lehetőség áll rendelkezésre, hogy mégis elindítsák karrierjüket vagy továbbtanuljanak. Ezek közé tartozik a szakma kitanulása, a pótfelvételi, valamint különféle tanfolyamok és képzések elvégzése.
Legkeresettebb szakmák a piacon
Amellett, hogy akadnak olyanok, akiknek idén nem jött össze az egyetemre jutás, sok diák dönt úgy, hogy alapból egy piacképes szakma kitanulása mellett teszi le a voksát. Szakértő HR oldalakat kérdeztünk, hogy jelenleg a piacon mely szakmák számítanak a legkapósabbnak.
A fehér galléros pozíciók esetében egyértelműen az IT szakemberek (szoftverfejlesztők, data analystek), speciális mérnöki pozíciók (automatizálási mérnök, villamosmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, folyamatmérnök), pénzügyi állások (adószakértő, könyvelő, kontroller)
- válaszolt Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Kft. cégvezetője és a cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet igazgatója és azt is hozzátette, hogy
a kékgalléros pozícióknál: targoncás, CNC gépkezelő, raktáros, esztergályos, hegesztő, elektromos összeszerelő, technikus, építőipari kivitelezők/szakemberek (burkoló, villanyszerelő, gázszerelő, karbantartó), takarító, kamionsofőr, a vendéglátóiparon belül pedig pultos, felszolgáló és szakács szakmák a legkeresettebbek
- fejtette ki válaszában a szakértő. Az általunk megkérdezett többi HR szakértő is egyetértettek abban, hogy alapvetően a legjobban futó, egyetemi diplomát nem (feltétlen) igénylő szakmák a
- villanyszerelő
- logisztikus - raktáros
- minőségellenőr
- értékesítő – bolti eladó
- karbantartó technikus
ugyanis ezekből nap, mint nap több 10 újabb álláshirdetés jelenik meg a különböző álláshirdetésekkel foglalkozó weboldalakon. De ha nem a teljes munkaerőpiacot nézzük és szektoronként vizsgáljuk a kérdést, akkor az látható jelenleg, hogy
az építőiparban nagy szükség van szakmunkásokra: kőművesekre, festőkre, ácsokra és természetesen a már említett villanyszerelőkre is. A gyártó és fémipari területen az elektromos és mechanikus karbantartók, CNC gépkezelők mellett hegesztőket és műszerészeket is nagy számban keresnek a cégek. A szállítás és logisztikai területen élénk igény mutatkozik sofőrök, targoncás jogosítvánnyal rendelkező raktárosok iránt. Az egészségügyben pedig folyamatosan probléma a nem diplomás szakmák betöltése: az ápolóké és ápolási asszisztenseké, a mentőápolóké, a gyógyszertári asszisztenseké
- fejtette ki Fenyvesi Tamás, a Prohuman országos toborzási vezetője. Ahogy a korábban a legjövedelmezőbb egyetemi végzettségeket összeszedő cikkben is írtuk,
az, hogy egy szakma nagyon felkapott és sok embert keresnek, nem ekvivalens azzal, hogy jól is fizet.
Így külön rákérdeztünk arra is, hogy az érettségivel, szakmai végzettséggel rendelkező pályakezdőknek milyen bérek mutatkoznak jelenleg a kiírt pályázatokban és melyik szektor az, ahol a legjobb fizetés kecsegtet a fiataloknak. A kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy
a villanyszerelők iránti kereslet az ipari és lakossági szektorban is magas, ezekben a szektorokban a pályakezdők bruttó 400–600 ezer forintot is kereshetnek, néhány év után pedig akár bruttó 500–750 ezer forintra is felkúszhat a jövedelmük. A CNC gépkezelők átlagos havi bruttó bére 450–700 ezer forint között alakul, mivel a gépek kezeléséhez és programozásához speciális szakértelem szükséges, különösen a gép- vagy az autóiparban. A logisztikai és szállítmányozási területen a teherautósofőrök átlagos havi bére 400–650 ezer forint között van, de a nemzetközi fuvarozásban dolgozok ennél magasabb összeget is megkereshetnek. Fontos látni, hogy a bérek régiónként és szektoronként változhatnak, továbbá az egyéni képzettség és tapasztalat is jelentősen befolyásolhatja a jövedelmet
- fejtette ki válaszában Fenyvesi Tamás, a Prohuman országos toborzási vezetője. A Humán Centrum Kft. cégvezetője és a cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet igazgatója igen részletes listát adott válaszában a különböző szektorok béreit illetően. Tehát a Humán Centrum összesített adatai alapján a fehérgallérosok közül emelnénk ki néhányat:
IT szakember (informatikai és telekommunikációs technológiai termékek értékesítését tervező, szervező):
- pályakezdőként: átlagosan havi br. 850-880 000 forintos fizetésre számíthat
- tapasztalt szakemberként: átlagosan havi br. 1,5 millió forintos fizetésre számíthat
Pénzügyi szakember (elemző, tanácsadó):
- pályakezdőként: átlagosan havi br. 800-850 000 forintos fizetésre számíthat
- tapasztalt szakemberként: átlagosan havi br. 1,1 millió forintos fizetésre számíthat
Villamosmérnök (elektronikai vagy telekommunikációs):
- pályakezdőként: átlagosan havi br. 850-930 000 forintos fizetésre számíthat
- tapasztalt szakemberként: átlagosan havi br. 1,1 millió forintos fizetésre számíthat
Gépészmérnök:
- pályakezdőként: átlagosan havi br. 850-900 000 forintos fizetésre számíthat
- tapasztalt szakemberként: átlagosan havi br. 1,1 millió forintos fizetésre számíthat
Összességében tehát megállapítható, hogy akár van, akár nincsen diplomája az álláskeresőnek az IT szektro fizet a legjobban. Hiába nem sikerül bejutnia valakinek egyetemre programozói nyelveket megtanulni, vagy elvégezni egy akár pár hetes vagy hónapos alapozó kurzust mindenképp jó befektetésnek bizonyul, ugyanis igen jó fizetést kínálnak a szektorban az egyetemi diploma nélkül pályázóknak is. Ahogy a megkérdezett HR szakértők abban is azonos álláspontot képviseltek, hogy egyáltalán nem kilátástalan a helyzet akkor sem, ha valakinek érettségije van vagy szakmája.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az érettségivel és szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára kiemelkedő lehetőségek kínálkoznak. Ilyenek az adminisztrációs és irodai munkák (például ügyfélszolgálati munkatárs vagy adatbeviteli operátor) vagy a kereskedelemben kínálkozó pozíciók (bolti eladó, pénztáros, ügyfélszolgálatos, értékesítési asszisztens). Sok nyitott pozíció van a logisztikában (raktári munkatárs, anyagmozgató, csomagoló) és a gyártó szektorban (gépkezelő, villanyszerelő, karbantartó) is. A szolgáltatóiparban folyamatos az igény a fodrászokra, kozmetikusokra, szakácsokra, pincérekre
- kezdte Fenyvesi Tamás. Majd azt is részletezte, hogy különösen jó helyzetben vannak a szakmunkás fiatalok, ugyanis "az ilyen képzettséget igénylő pozíciók száma növekszik, miközben a jelentkezők és érdeklődők száma csökken, és az elvándorlás aránya is magas. Érdemes megemlíteni, hogy számos továbbképzési lehetőség is elérhető a fiatalok számára, amelyek segítségével fejleszthetik tudásukat és átképezhetik magukat. Ilyenek a felnőttképzési programok, az OKJ képzések, szakmai továbbképzések és tanfolyamok, valamint az online továbbképzések".
Jól látható tehát, hogy azok számára, akik idén nem jutottak be egyetemre, számos lehetőség áll rendelkezésre a szakmai előrelépéshez és a piacképes tudás megszerzéséhez. A pótfelvételi, a különféle szakmák kitanulása és a rövid távú tanfolyamok mind-mind biztosítanak olyan útvonalakat, amelyek segítségével sikeresen építhetjük karrierünket. A legfontosabb, hogy az érdeklődési körünknek és céljainknak megfelelően válasszunk, és aktívan keresgéljünk a rendelkezésre álló lehetőségek között.
Túltelítettség a szakmák piacán?
Arra is rákérdeztünk a szakértőknél, hogy a munkaerőpiaci hirdetések alapján mit lehet látni, hol mutatkozik a legnagyobb hiány és természetesen arra is, hogy hol lehet túltelítettség látni a szektorok között.
A legnagyobb hiány továbbra is a gyártó és építőipari szektorban mutatkozik. Itt folyamatosan keresnek például villanyszerelőket, mert a különböző beruházások és az infrastruktúra fejlesztése miatt szükség van magasan képzett szakemberekre. A szállítmányozási és nemzetközi területen magas a sofőrhiány. Túltelítettségről a diploma nélküli, az adminisztrációhoz, alacsony szintű irodai munkához kötődő szerepköröket említhetjük (például adminisztrátor, recepciós), valamint a kereskedelmi pozíciókat, de egyik esetben sem jelentős mértékű
- válaszolta Fenyvesi Tamás, de akadt olyan szakértő is, aki azt írta válaszában, hogy túltelítettségről nem igazán lehet beszélni, mivel igen magas a diploma nélküli magyar munkavállalók külföldre vándorlásának aránya, így hazánkban sok munkaadó nem talál embert az egyes pozíciókba. Az sem ritka persze, hogy a munkahelyek előnyben részesítik a nem diplomás munkavállalókat, mivel így nem kell megfizetniük a diplomás bért, tehát a diplomások túlképezettsége is sok esetben problémát jelent az adminisztratív pozíciók esetén.
A pótfelvételi és egyéb lehetőségek
Azok, akik mindenképp ragaszkodnak az egyetemhez a pótfelvételi eljárás kínál újabb esélyt a bejutásra. Ezt azok vehetik igénybe, akik az eredeti felvételi során nem nyertek felvételt vagy egyáltalán nem jelentkeztek. A pótfelvételi általában augusztusban zajlik, és korlátozott számú helyet kínál. Érdemes figyelni az egyetemek honlapját és az Oktatási Hivatal közleményeit az aktuális információkért. Ezzel kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, hogy
a pótfelvételi lehetőségével azok közül is sokan élnek, akik ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, de közben mégis a továbbtanulás mellett döntöttek. Azt fontos tudni, hogy ténylegesen csak azoknak nyitott ez a lehetőség, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. További kötöttség pedig, hogy ekkor már csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakja jelölhető meg
- magyarázta Dénes Rajmund Roland. Ahogy azt is kifejtette, hogy "az sem ritka forgatókönyv, hogy a diák inkább a halasztás mellett dönt: dolgozik vagy nyelvet tanul, és később akár újra is érettségizik. Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez azonban azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diák státuszukat: azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel."
Ezért gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat tovább a diákok – például elvégeznek egy OKJ-s képzést, ami egyben a diák státusz előnyeit is biztosítják számukra. Vagy ha végül nem nyertek felvételt az első helyen megjelölt szakra, akkor beiratkoznak a soron következő helyre, ahova felvették őket. Ez alatt az idő alatt egyrészt megismerkednek a felsőoktatásban működő gyakorlatokkal (Neptun, zh-k, kreditrendszer, stb.), információt gyűjtenek, majd ha mégsem nyeri el a tetszésüket, abbahagyják és a következő évben máshol folytatják a tanulmányaikat.
Az igazgató azt is kifejtette, hogy ez azért jó lehetőség, mert első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük. Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnne meg a hallgatói jogviszonyuk, az már visszafizetési kötelezettséggel jár (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzésbe kezdenek a diákok).
Miután kihirdetésre kerültek a felvételi ponthatárok és kiderültek kit vettek fel és kit nem, sok családban vált égetővé a „gyerek” lakhatásának kérdése. Az eredménytől függetlenül az érettségi után sok fiatal kezd vagy szeretne a szüleitől különálló önálló életet kezdeni. A kollégiumot és a mamahotelt nem számítva a diákok – és szüleik – alapvetően a bérlés és a vásárlás között dönthetnek. De vajon melyik választási éri meg jobban anyagilag? A Pénzcentrum videóblogja, a CashTag most ezt a kérdést járta körül a Portfolio lakás- és hitelpiaci szakértőivel.