Pénzcentrum • 2024. július 17. 16:32
Ha a gyerekek bölcsődés, óvodás korukban nem tapasztalják meg, milyen jól érezni magunkat a természetben, mezítláb sétálni egy folyó partján vagy megérinteni egy fát, később sokkal nehezebben tudnak kapcsolatba kerülni a természettel.
„A sarazás és a mezítlábazás szinte teljesen eltűnt a gyerekek mindennapjaiból, akárcsak az állatokkal való kapcsolat vagy a növények ismerete, és ez nemcsak a városi, hanem a kisebb településeken élő gyerekekre is igaz. Elméletben tudjuk, milyen fontos lenne mindez, mégis sokszor van valamilyen félelem a szülőkben és a pedagógusokban – sáros lesz a ruha, megszúrja a lábukat valami, megcsípi őket a kullancs –, ami miatt nagyon sokszor távol tartják a gyerekeket a természettől” – mondta Dr. Balog Ágnes óvodapedagógus, táj- és kertépítész mérnök, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója. Pedig a korai természetélményeknek fontos szerepük van.
Aki bölcsődés-óvodás korában nem tapasztalta meg, milyen jól érezni magunkat a természetben, milyen mezítláb egy folyóparton tapicskolni, sétálni az erdőben, megérinteni egy fát, annak később sokkal nehezebb kapcsolatba kerülnie a természettel
– magyarázta a szakember, hozzátéve: az is nehézséget jelent, hogy a gyerekek már kiskoruktól másféle, gyors és intenzív ingerekhez szoknak, így később nehezen tudnak lelassulni, szemlélődni a természetben.
Miközben az általános és középiskolások rengeteg elméleti tudást szereznek a növény- és állatvilágról, alig van kapcsolatuk a természettel – márpedig éppen ez lenne a környezeti nevelés egyik célja.
Ez egy évtizedek óta használt fogalom, éppen ezért ma már szerteágazó, de többek között az a célja, hogy az emberek a környezetükért felelősséget vállaló életmódot folytassanak, és visszataláljanak a természethez. Ez a kapcsolatépítés nagyon fontos, valamiféleképpen újra meg kell teremteni a természet és az ember közötti elvesztett kapcsolatot
– magyarázta. Szerinte Ebben már az is segítene, ha minél több óvodának és iskolának lenne saját közösségi kertje, amelyet a pedagógusok és a gyerekek együtt gondoznak, észrevétlenül kapcsolatba lépve a természettel, megtanulva a haszonnövények ápolását, megfigyelve a különböző növények fejlődését és az állatok életét.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Apor oktatói, kutatói évek óta vizsgálják, hogyan lehet az tankerteket beilleszteni a pedagógiai munkába, milyen pozitív hatással lehet az iskolakert a diákok személyiségfejlődésére, hogyan alapozza meg környezettudatosságukat. „Az óvoda- és iskolakertben száraz ismeretek helyett élményeket adhatunk a gyerekeknek. Átélhetik, milyen az, amikor ők is tesznek valamit a természetért, például olyan növényeket ültetnek, amelyek sok beporzót vonzanak, vagy közösen sünbarát kertet hoznak létre” – emeli ki a főiskolai docens.
Teremtésvédelem, zöld gondoskodás, környezeti nevelés
A szakember úgy látja, a környezeti nevelés elméleti hátterét kidolgozták az elmúlt évtizedekben, ám világszerte probléma a gyakorlati megvalósítás – hiszen azt szeretnénk „megtanítani” a gyerekeknek, amit sok esetben a felnőttek sem éreznek sajátjuknak.
Sokszor az alapvető ismeretek is hiányoznak: nem tudjuk, pontosan hogyan kerül az élelmiszer az asztalunkra vagy honnan érkezik az ivóvíz. Hogyan néz ki egy szennyvíztisztító, egyáltalán mitől tudják megtisztítani a vizet, és mitől nem? Ha ezekre a kérdésekre választ tudunk adni, azt is érteni fogjuk, miért érdemes akkor is környezetbarát tisztítószert venni, ha az valamivel drágább. És így hitelesebben tudjuk megfelelő irányba terelni a gyerekeket
– mondja a szakember.