Pénzcentrum • 2024. július 7. 16:41
Bernhard Riemann német matematikus 1859-ben publikált egy mindössze hatoldalas dolgozatot, amely pályafutása egyetlen számelméleti munkája volt. Ebben a műben szerepelt az úgynevezett Riemann-sejtés, amelynek bizonyítása máig nem sikerült senkinek, és a matematika egyik legjelentősebb megoldatlan problémájává vált. Már 1900-ban is szerepelt az úgynevezett Hilbert-problémák között, amikor David Hilbert, a kor legnagyobb matematikusa egy konferencián hirdette ki a matematika tudományának legfontosabb, megoldásra váró feladatait. Száz évvel később, 2000-ben bekerült a millenniumi problémák közé is, amikor egy amerikai intézet egymillió dollárt ajánlott fel a legkeményebb hét matematikai kihívás megoldásáért - összegzi a Telex.
Két matematikus, Larry Guth az MIT professzora és James Maynard az Oxfordi Egyetemről most szenzációs bejelentést tett: bár nem sikerült nekik teljesen bizonyítani a Riemann-sejtést, áttörést értek el annak egyik részfeladatában. Ezzel az egész matematika tudománya egy lépéssel közelebb került a sejtés megerősítéséhez. Maynard különösen figyelemre méltó alakja a mai matematikának; ő nyerte el 2022-ben a Fields-érmet, amelyet gyakran emlegetnek a matematika Nobel-díjaként. Még harmincéves kora előtt professzori címet kapott Oxfordban és jelenleg is csak 37 éves.
A Riemann-sejtés rendkívül bonyolult; megértéséhez általában PhD fokozat szükséges. A sejtés a prímszámokkal foglalkozik. A prímszám olyan egész szám, amely csak saját magával és eggyel osztható maradék nélkül. Például 13 prímszám, míg 14 nem (mivel osztható 2-vel és 7-tel), ahogy 15 sem (3-mal és 5-tel osztható), de 17 ismét prím.
Minél nagyobb egy szám, annál nehezebb eldönteni róla, hogy prím-e vagy sem. Az összes nála kisebb számmal végig kell próbálgatni az osztását. A prímszámok meghatározása kulcsfontosságú számos gyakorlati alkalmazásban; például alapvető szerepet játszanak a kriptográfiában és így az internet biztonságában is.
A matematikusok hamar felfigyeltek arra, hogy a prímszámok elhelyezkedése nem mutat ismétlődő mintázatot. Riemann bevezette az úgynevezett zéta-függvényt, amely statisztikailag meghatározza a prímek eloszlását a számegyenesen. Bár ezt már nagyon sok milliárd számra ellenőrizték és helyes eredményeket adott, ez még nem bizonyíték; egyetlen ellenpélda megcáfolhatja az egészet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az 1940-es években Albert Ingham nevű matematikus új lehetséges megoldási utat talált ki: azt vizsgálta, hogy a számegyenes adott szakaszán legfeljebb N darab helyen vehet fel „hibás” értéket a zéta-függvény (vagyis ennyi olyan prímszám van, amit nem jelez előre pontosan). Azóta különféle módszerekkel próbálják bizonyítani azt, hogy N = nulla vonatkoztatva az egész végtelen számegyenesre.
Guth és Maynard most áttörést értek el ebben: sikerült csökkenteniük az úgynevezett Ingham-féle határértéket 0,6-ról 0,52-re. Hogy pontosan hogyan érték el ezt az eredményt? Ez már tényleg olyan szintű részletességet igényelne, amit nem lehet egyszerű cikkből megérteni. Terence Tao világhírű matematikus, aki már gyerekként a híres magyar matematikus, Erdős Pállal ápolt jó kapcsolatot rövid értékelése szerint: „Számos okos és váratlan manővert hajtottak végre.”