Pénzcentrum • 2024. július 7. 16:41
Bernhard Riemann német matematikus 1859-ben publikált egy mindössze hatoldalas dolgozatot, amely pályafutása egyetlen számelméleti munkája volt. Ebben a műben szerepelt az úgynevezett Riemann-sejtés, amelynek bizonyítása máig nem sikerült senkinek, és a matematika egyik legjelentősebb megoldatlan problémájává vált. Már 1900-ban is szerepelt az úgynevezett Hilbert-problémák között, amikor David Hilbert, a kor legnagyobb matematikusa egy konferencián hirdette ki a matematika tudományának legfontosabb, megoldásra váró feladatait. Száz évvel később, 2000-ben bekerült a millenniumi problémák közé is, amikor egy amerikai intézet egymillió dollárt ajánlott fel a legkeményebb hét matematikai kihívás megoldásáért - összegzi a Telex.
Két matematikus, Larry Guth az MIT professzora és James Maynard az Oxfordi Egyetemről most szenzációs bejelentést tett: bár nem sikerült nekik teljesen bizonyítani a Riemann-sejtést, áttörést értek el annak egyik részfeladatában. Ezzel az egész matematika tudománya egy lépéssel közelebb került a sejtés megerősítéséhez. Maynard különösen figyelemre méltó alakja a mai matematikának; ő nyerte el 2022-ben a Fields-érmet, amelyet gyakran emlegetnek a matematika Nobel-díjaként. Még harmincéves kora előtt professzori címet kapott Oxfordban és jelenleg is csak 37 éves.
A Riemann-sejtés rendkívül bonyolult; megértéséhez általában PhD fokozat szükséges. A sejtés a prímszámokkal foglalkozik. A prímszám olyan egész szám, amely csak saját magával és eggyel osztható maradék nélkül. Például 13 prímszám, míg 14 nem (mivel osztható 2-vel és 7-tel), ahogy 15 sem (3-mal és 5-tel osztható), de 17 ismét prím.
Minél nagyobb egy szám, annál nehezebb eldönteni róla, hogy prím-e vagy sem. Az összes nála kisebb számmal végig kell próbálgatni az osztását. A prímszámok meghatározása kulcsfontosságú számos gyakorlati alkalmazásban; például alapvető szerepet játszanak a kriptográfiában és így az internet biztonságában is.
A matematikusok hamar felfigyeltek arra, hogy a prímszámok elhelyezkedése nem mutat ismétlődő mintázatot. Riemann bevezette az úgynevezett zéta-függvényt, amely statisztikailag meghatározza a prímek eloszlását a számegyenesen. Bár ezt már nagyon sok milliárd számra ellenőrizték és helyes eredményeket adott, ez még nem bizonyíték; egyetlen ellenpélda megcáfolhatja az egészet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az 1940-es években Albert Ingham nevű matematikus új lehetséges megoldási utat talált ki: azt vizsgálta, hogy a számegyenes adott szakaszán legfeljebb N darab helyen vehet fel „hibás” értéket a zéta-függvény (vagyis ennyi olyan prímszám van, amit nem jelez előre pontosan). Azóta különféle módszerekkel próbálják bizonyítani azt, hogy N = nulla vonatkoztatva az egész végtelen számegyenesre.
Guth és Maynard most áttörést értek el ebben: sikerült csökkenteniük az úgynevezett Ingham-féle határértéket 0,6-ról 0,52-re. Hogy pontosan hogyan érték el ezt az eredményt? Ez már tényleg olyan szintű részletességet igényelne, amit nem lehet egyszerű cikkből megérteni. Terence Tao világhírű matematikus, aki már gyerekként a híres magyar matematikus, Erdős Pállal ápolt jó kapcsolatot rövid értékelése szerint: „Számos okos és váratlan manővert hajtottak végre.”