Ez vár arra, akinek 2024-ben nem sikerül az érettségi, felvételi: így lehet a kudarcból sikersztori

Az Oktatási Hivatal előzetes közlése alapján az elmúlt és az elkövetkező hetekben együttesen 1161 helyszínen több mint 112 700-an érettségiztek, illetve fognak vizsgázni. A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik, akik a legfontosabb vizsgákon már túl vannak. Ezek eredményei nagyban befolyásolhatják a továbbtanulásukat. Azoknak azonban, akik most úgy érzik, nem úgy sikerültek a vizsgák, ahogy tervezték - akár azért, mert idén először érettségiztek a végzősök a megváltozott érettségi követelmények alapján -, nem szabad elkeseredniük. Egyrészt még hátra vannak a választott tárgyi vizsgák és a szóbelik, másrészt akkor sem dől össze a világ, ha a vártnál alacsonyabb pontjuk lesz és nem kerülnek be az leginkább vágyott szakra. Mutatjuk, hogy lehet előnyt kovácsolni abból, ha nem úgy sikerült az érettségi, ahogy vártuk.

Az írásbeli vizsgák május 3. és 27. között zajlanak, az első héten magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló érettségizett, matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an vizsgáztak. Szerdán történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák írta meg az írásbeli vizsgát, május 9-én pedig angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiztek. A következő héten, május 13-tól a további, választható tantárgyakból tehetnek vizsgát a diákok. Hétfőn digitális kultúra, kedden biológia, szerdán szakmai vizsgatárgyak, csütörtökön kémia és földrajz, pénteken különféle nyelvi vizsgák zajlanak majd többek között.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.

A 2024 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 120 990-en, a jelentkezők 67%-a alapképzésre, 20%-a mesterképzésre, 10%-a osztatlan szakokra, 3 %-a pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. A közel 81 ezer alapképzésre jelentkező közt sok jelenleg végzős tanuló van, akiknek a héten lezajlott vizsgákon megszerzett pontoktól függhet a felvételi eredményük.

2024-ben ráadásul nemcsak az érettségi feladatsor, hanem a felvételi pontszámítás is változott. A felvételizők ugyanúgy maximum 500 pontot kaphatnak a felvételin, melyből 200 pontot tesz ki a tanulmányi eredmény - a középiskolai eredmény (100 pont) + az érettségi átlag (100 pont) -, újabb 200-at az érettségi eredmény aszerint, milyen követelményei vannak a választott szaknak, illetve további 100 intézményi pont szerezhető.

Hiába van még messze az érettségi vizsgák kijavítása, illetve a felvételi ponthatárok meghatározása, az első hét után már sokan számolgathatják, mit jelentenek számukra a napokban megszerzett pontok. Bár az érettségi pontok csak részben számítanak, és még sok pont vár megszerzésre a nyárig, aki úgy érzi, nem úgy sikerültek az első vizsgák, az könnyen kétségbe eshet: kútba eshetnek a tervei?

Cikkünkben most azt járjuk körül, mi a teendő, ha valóban olyan rosszul sikerült az érettségi, hogy emiatt nem kerül be valaki a leginkább áhított szakra. Ugyanis akkor sincs semmi veszve, ha a legrosszabb forgatókönyv válik is valóra. Sőt, ami most helyrehozhatatlan kudarcnak tűnik, abból nagyobb sikert is lehet kovácsolni hosszú távon, mintha elsőre bejött volna minden számítás.

Így lehet a kudarcból lehetőség

A magyar fiatalok körében nem különösebben elterjedt, hogy a főiskola, egyetem megkezdése előtt kihagyjanak egy évet, vagy hosszabb időt. A nyugati társadalmakban viszont ez egy bevett gyakorlat, melyet a fiatalok az előnyükre fordítanak. Nem csak azok választják a kihagyott év, azaz gap year lehetőséget, akiknek nem sikerül az érettségi, vagy a felvételi. Van, aki eleve úgy tervezi, hogy nem megy rögtön egyetemre, előtte még pihen, utazik, tanul, tapasztalatot szerez - így akár nagyobb előnnyel indulhat a többieknél, amikor elkezdi a felsőfokú tanulmányokat.

A lehetőség pedig a magyar diákok előtt is nyitva áll, hogy - akár azért, mert nem úgy sikerül az érettségi, felvételi, akár más okból - kihagyjanak egy évet. Viszont aki azt hiszi, hogy évkihagyás esetén a következő év csak a láblógatásról, pihenésről szól, az nagyon téved! A kihagyott év a célja hagyományosan sokkal inkább az, hogy a diákok (munka)tapasztalatokat szerezzenek, anyagi biztonságot teremtsenek a felsőoktatás megkezdéséhez, továbbképezzék magukat és egyáltalán: felfedezzék mi is érdekli őket valójában, merre induljanak az életben. Ezek alapján ezt az évet érdemes arra szánni, hogy

• kijavítsák rossz eredményeiket, többletpontokat gyűjtsenek a felvételihez,
• munkával tőkét teremtsenek az egyetem megkezdéséhez, egyúttal munkatapasztalatot is szerezzenek,
• illetve olyan tapasztalatokat gyűjtsenek, ami alapján jobb döntést hozhatnak a jövőjükről.

Aki így tesz, akár jobban is járhat, mintha rögtön egyetemre, főiskolára megy! Ezek mellett a célok mellett természetesen belefér a pihenés, utazás, sport, hobbik, viszont a hangsúlyt nem ezekre kell helyezni, hogy valóban sikert lehessen kovácsolni a halasztásból.

Mivel érdemes tölteni a kihagyott évet?

Ha valaki komolyan elszánja magát, hogy idén mégsem felvételizik és nem kezdi el szeptemberben a felsőfokú tanulmányait, annak mindenképpen érdemes alaposan eltervezni, mire szánja a plusz évet. Kezdje rögtön azzal, hogy ír egy listát azokról a tervekről, amelyeket meg akar valósítani - a tervezés kapcsán a későbbiekben adunk további tippeket, tanácsokat.

Gondoljuk alaposan végig a helyzetünket. Ha az évkihagyás oka, hogy rosszul sikerült az érettségi és nem elég a pont a vágyott szakra, akkor kézenfekvő, hogy a kihagyott évet elsősorban azzal kell tölteni, hogy az ember javít az érettségi eredményein és többletpontokat gyűjt. Azoknak, akik javítani szeretnének eredményeiken, érdemes minél előbb újraérettségizni, hogy a tudásuk ne kopjon meg túlságosan és a vizsgarutin is segítsen: a jelentkezési határidő az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e.

Ha valakinek az őszi javító, vagy esetleg szintemelő vizsgák jól sikerülnek, a fennmaradó időben a felvételiig még foglalkozhatunk a többletpontok gyűjtésével, vagy jelentkezhet a diák felsőfokú szakképzésekre, tanfolyamokra, keresztféléves képzésekre is.

Ha eddig nem szereztük volna, egy - vagy akár több - nyelvvizsgát is érdemes betervezni. A nyelvtudás már önmagában is nagyon értékes, nem csak a többletpontok miatt fontos, hanem később a diplomaszerzéshez, munkaerőpiacon is nagy előny lehet. A kihagyott év alatt végre lehet időnk beiratkozni egy nyelvtanfolyamra.

Más tanfolyamokat szintén elvégezhetünk: a középiskola alatt már nem is próbálják meg a jogosítványt megszerezni, mert nincs rá idejük vagy pénzük. A kihagyott év alatt gyűjthetünk erre pénzt és teremthetünk időt is. Később csak nehezebb és drágább lehet a jogosítvány megszerzése az általános tapasztalatok szerint!

Az is jó megoldás, ha a kihagyott évet szakma tanulással töltjük, vagy felsőoktatási szakképzésen veszünk részt. Ez nem csak többletpontot érhet. Ha olyan képzést választunk, amely kapcsolódik ahhoz a szakhoz, amin később továbbtanulnánk, akkor sokat nyerhetünk ezzel, gördülékenyebben kezdhetjük a főiskolát. Ha pedig teljesen más szakmáról van, akkor megalapozzuk ezzel a több lábon állásunkat és egyetem alatt már rögtön vállalhatunk diákmunkát, amihez képzettsége kell - ami nagy előny munkatapasztalat és fizetés szempontjából is!

Sok szempontból lehet előnyös a kihagyott év alatt munkát vállalni. Egyrészt anyagi előnyei vannak: sokan kezdik az egyetemet rögtön adóssággal, mert a lakhatásra, a szükséges eszközökre - pl. egy laptopra - nem tudtak előre pénzt gyűjteni. Egy év alatt azonban rengeteget félre lehet tenni. Másrészt

a munkavállalással kihasználhatják a fiatalok a 25 év alattiak szja-kedvezményét is, melyre azoknak kevésbé van lehetősége, akik felsőoktatásban tanulnak.

A munkavállalás másik előnye, hogy rögtön fel tudunk mutatni munkatapasztalatot, amikor elkezdjük a főiskolát. Ahogy a szakma tanulás, az előzetes munkatapasztalat is óriási versenyelőny a diákmunkák esetében. Végül, de nem utolsó sorban dolgozni azért is megéri, mert ízelítőt kaphat az ember, mi vár rá majd a diploma megszerzését követően, ezáltal jobb döntéseket tud majd hozni a karrierjében.

Amikor aktívvá válik az ember a munkaerőpiacon, a pénzügyi ismeretei is bővülnek: több pénzzel bánni, azt beosztani, félretenni, mint a korábbi zsebpénz már jóval nagyobb felelősség. Sokan ezt az egyetem végéig sem tanulják meg, pedig minél később tanulunk meg a pénzzel bánni, annál több rossz anyagi döntést hozhatunk az életben!

A tanulás, munka mellett férjen bele a pihenés, szórakozás is

Fontos, hogy a kihagyott év alatt legyen idő pihenésre, feltöltődésre is. Jellemzően azután, hogy az ember befejezi a tanulmányait, nem lesz többet olyan időszak az életében, mint a hosszú nyári szünetek - talán csak nyugdíjas korában. Utólag majd sokkal értékesebbnek látszik ez az időszak, de akkor már hiába. Itt pedig nem csak az szabadidőről van szó, hanem hogy még nem nyomja az ember vállát annyi teher, mint a későbbi életszakaszokban. Ezért nem szabad elherdálni az utolsó ilyen időszakot - érdemes olyasmivel tölteni, amelyből később évekig erőt tud meríteni az ember. Ez mindenki számára más: önkéntesmunka egy másik földrészen, hátizsákos Európa-túra, az El Camino teljesítése, művészeti tábor, workaway program, Balaton-körbebiciklizés, egyhetes fesztivál stb.

Az utazást érdemes külön kiemelni, hiszen a nyugati szokások szerint rengeteg diák ezzel tölti a gap yeart. Az amerikai diákok sokszor ilyenkor tesznek például Európa-túrát. Ez nem csak az utazás iránti vágy kielégítéséről szól, vagy hogy kitombolják magukat amíg fiatalok! A különféle országok meglátogatása nyitottabb szemléletet ad, bepillantást más kultúrákba, mely az önismeretet is fejleszti. Az utazást pedig össze lehet kötni nyelvtanulással, vagy akár munkával is - pl. workaway programban.

Már érintettük az önkénteskedést, mely különösen javasolt a gap year során. Fejleszti ugyanis a személyiséget, kapcsolatokat épít, munkatapasztalatot ad, és az önéletrajzban is jól mutat.

Néhány tanács a tervezéshez:

• Először is érdemes különféle listákat készíteni, milyen céljaink vannak. Ez a fentiek közül lehet bármi, vagy azokon túl egyéni célok is. Akár olyasmi, amit azért halogattunk régóta, mert nem volt rá időnk.
• Adjunk magunknak határidőt, hogy meddig és mit szeretnénk megvalósítani. Gyűjtsük össze a számunkra fontos dátumokat: meddig kell jelentkezni a vizsgákra, mikor indul a nyelvtanfolyam, mettől meddig tarthat a jogosítvány megszerzése, mikor ideális az idő az El Camino teljesítésére.
• Készítsünk költségvetést! Mérjük fel anyagi helyzetünket, mennyi félretett pénzünk van. Számoljuk ki mennyit költünk egy hónapban és hogy a megvalósítandó céljainkra mekkora összeg lenne elegendő. Ha a pénzgyűjtés is a célok között van, akkor nézzünk utána, milyen munkát tudunk vállalni és azzal mennyi pénzt tudunk keresni. Vezessük le előre, hogy mennyi pénzt akarunk félretenni minden hónapban!
• Írjuk meg, vagy frissítsük az önéletrajzunkat. Amikor főiskola alatt munkát vállalna az ember, nagy fejtörést szokott okozni, mi kerüljön az önéletrajzba, hiszen keveseknek van munkatapasztalata. Nem szabad azonban csak arra gondolni, hogy konkrétan munkát még nem végzett az ember - számíthat a közösségi munka, önkéntesség és minden olyan szabadidős tevékenység, amire az időnket és energiánkat áldoztuk. Fontosak az érdeklődés, a hobbik is. Rengeteg mindennel fel lehet turbózni egy önéletrajzot, csak rá kell szánni az időt! Addig csiszolgassuk az új CV-t, amíg valóban elégedettek leszünk vele!
• Beszéljünk a terveinkről. Mivel Magyarországon a gap year még nem olyan elterjedt gyakorlat, a család, a barátok, ismerősök megütközhetnek rajta. Ez a megütközés elbátortalaníthat. Erre fel kell készülni, és ha tényleg rászánjuk magunkat, kitartani az elhatározás mellett. Ha megszületett ez az elhatározás, akkor azt nem érdemes titkolni sem, mintha szégyellnivaló lenne. Ellenkezőleg, minél előbb és minél határozottabban kell kommunikálni a környezetünk felé, megerősítve ezzel, hogy hiszünk abban, hogy ezzel jó döntést hoztunk. Az, hogy előre beszélünk a terveinkről, önbizalmat adhat a célok megvalósításához - a környezetünknek pedig lehet néhány jó ötlete, hasznos tanácsa is.
• Ehhez kapcsolódik, hogy érdemes segítséget kérni. A támogató környezet sokat számít abban, sikerül-e véghez vinni a terveidet.
• Készítsünk napirendet, heti-havi tervezetet! Eleinte még lehet, hogy nagy kedvvel és lendülettel veti bele magát az ember a tervei megvalósításába, viszont ez a lendület előbb-utóbb elfogy. Ha nincs egy kerete a tevékenységünknek - mint amilyet például az iskola adott - akkor könnyen széteshetünk, elfolynak majd a hetek, hónapok. Ezt nem szabad hagyni! Természetesen nem kell szigorú munkarendet felállítani és minden percet beosztani, de egy (rugalmas) keretet mindenképp érdemes adni magunknak, mert anélkül nehezen fogunk boldogulni.
• Vágj bele! Hogyha úgy érzed, javadra válna a gap year, és van rá lehetőséged, hogy megpróbáld, akkor vágj bele. Nem kevés erő és bátorság is kell az ilyesmihez, ez nem kérdés. Viszont ha elég szilárd az elhatározás, biztosan sikerülni fog!