Pénzcentrum • 2024. március 5. 05:32
A gyermekotthonokból kikerülő fiatal felnőttek teljesen más esélyekkel indulnak, mint családban élő kortársaik. Minden ötödik fiatal saját tulajdonú vagy bérelt lakásba költözött, míg egynegyedük visszatért biológiai családjához, de olyan is akad, aki hajléktalanszállóra kerül kilépve a lakásotthonok rendszeréből. A munkaerőpiaci esélyeiket pedig nem könnyíti, hogy a 18–25 éves korosztályban csak minden 30. fiatal rendelkezik diplomával.
A magyar gyermekotthonokban, árvaházakban nevelkedő gyermekek integrációja fontos és érzékeny téma. Ezeknek a gyerekeknek gyakran kihívást jelent az otthoni környezettől való eltérés és az intézményes nevelésből való kilépés. Az integráció folyamata számos tényezőtől függ, például a gyermek korától, háttérétől és az intézmény támogatásától.
Fontos, hogy megfelelő oktatási és szociális támogatást kapjanak az átmenet során, valamint lehetőséget kell biztosítani számukra a személyes fejlődésre és önállóságra. A közösségbe való beilleszkedést segítheti a szociális munkások, mentorok és önkéntesek által nyújtott támogatás, valamint a helyi közösség és iskolák befogadó hozzáállása. Az integrációs folyamat sikeresének kulcsa az egyéni szükségletek és erősségek figyelembevétele, valamint a folyamatos támogatás és mentorálás biztosítása.
Mi a helyzet, ha betöltik a 18-at?
A gyermekotthonokban felnövő gyermekek esetén kimondottan nagy kihívást jelent a felnőtté válás betöltése utáni élet elindítása. Sok esetben az előzőleg szakellátásban részesülők nagykorúvá válásukkor kikerülnek a rendszerből, így gyakran az utcán találják magukat, bejelentett állandó lakcím nélkül. Albérletbe, munkásszállóra vagy kollégiumba kerülhetnek, azonban helyzetük gyakran megoldatlan marad.
Ezt a hiányosságot pótolta az utógondozói ellátás bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a nagykorúvá vált fiatalok gondozásban maradjanak az ellátórendszer keretei között. Az utógondozói ellátás célja a gondoskodás időtartamának növelése, ezáltal kiküszöbölve azt a gyakori problémát, hogy a fiatalok 18 éves korukban minimális anyagi segítséggel, alacsony iskolai végzettséggel, megoldatlan lakáskörülményekkel és munkalehetőség nélkül találják magukat.
Ez a rendszer lehetőséget biztosít az esetleges felsőfokú végzettség megszerzésére, munkakeresésre, lakhatási támogatást nyújt, valamint segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéssel járó problémák leküzdéséhez.
Friss adatok hiányában a KSH 2011-es elemzését vettük alapul az elemzés során. Ugyan azóta eltelt jó pár év, az utógondozási törvényen 1997 óta nem született új döntés, így a különböző lakás és gyermekotthonokból kikerülő fiatalok helyzetének ismertetésére ezek az adatok is jó kiindulópontként szolgálnak. Megvizsgáltuk, hogy az utógondozásból kikerülő fiataloknak milyen lakhatási esélyeik vannak, valamint az iskolai végzettséget és a munkaviszonyukat is felmérték. A következő árbán az utógondozásból kikerülők megoszlását láthatjuk a távozás helye szerint.
2011-ben az utógondozói ellátásból kikerülők kilépési helyzetének elemzése azt mutatja, hogy
minden ötödik fiatal saját tulajdonú vagy bérelt lakásba költözött, míg egynegyedük visszatért biológiai családjához.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ennek hátterében nagyban segít a jogszabályban rögzített utógondozás, amely előírja a gyermekjóléti szolgálatoknak, szakellátó intézményeknek és területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknak, hogy támogassák a gyerekeket abban, hogy kapcsolatuk ne szakadjon meg biológiai családjukkal, segítsék a konfliktusok megoldását, vagy irányítsák őket az otthonteremtési támogatás felhasználásában. A távozók 25 százaléka más helyre költözik, és 2011-ben voltak hajléktalan kilépők is. A következő kördiagrammokról a legmagasabb megszerzett iskolai végzettség és munkaviszony megoszlások leolvashatóak.
Az életminőség jelentős mértékben függ a munkavállalástól, ez pedig hatványozottan igaz azokra, akik kikerülnek a szakellátásból. Ez azonban egyre inkább az iskolai végzettségtől függ. A szakellátásból kikerülők és a családban élő társaik között nagy különbség van abban, hogy az 18–25 éves korosztályban csak minden 30. fiatal rendelkezik diplomával.
Másoknak csak általános iskolai végzettségük van, vagy még az sem, ami jelentősen csökkenti munkaerő-piaci esélyeiket.
Fontos megjegyezni, hogy a szakellátásban élő gyermekek gyakran küzdenek fogyatékossággal, pszichés problémákkal vagy tartós betegségekkel, ami komoly hátrányt jelent az iskolai teljesítményükben.
Ilyen átfogó elemzés, mint a 2011-es nem található, de egyes gyermekotthonok oldalán fent vannak az adatok. Ilyen például a Pilisen található gyermekotthon is, mely esetén részletes adatok elérhetőek. Ezek az adatok is jól visszatükrözik a 2011-es adatokat, miközben a két felmérés között 7 év telt el.
Gyermekotthonok típusai
A Gyermekvédelmi törvény bevezetése előtt két fő típusú gyermekotthon létezett: nevelőotthonok és csecsemőotthonok, melyek befogadóképessége nem volt korlátozott, így több száz főt is befogadó otthonok működtek. A csecsemőotthonok kifejezetten 0–3 éves, különleges ellátást igénylő gondozottakat fogadtak, míg a többi otthon az életkor és a nemek szerinti homogén szerveződést alkalmazta. A gyermekvédelmi törvény kis létszámú gyermekotthoni hálózat kiépítését tűzte ki célul, amely magában foglalja az egyes speciális igényekhez igazodó intézménytípusokat, és kielégíti az ott élők megfelelő szükségleteit. Ennek eredményeként új típusú ellátási formák jöttek létre a szabályozás alapján. A gyermekotthonoknak több típusa is létezik, ezek a:
- Általános gyermekotthon
- Általános lakásotthon
- Általános iskola, diákotthon és gyermekotthon
- Speciális gyermekotthon
- Speciális lakásotthon
- Különleges gyermekotthon
- Különleges lakásotthon
- Utógondozó-otthon
- Utógondozó lakásotthon
- Külső férőhely
- Befogadó otthon
A gyermekotthonok differenciálása az ellátottak szükségleteihez igazodik. Bár az elmúlt évtizedben általában nem csökkent a férőhelyek száma - átlagosan 10-12 ezer gyermekotthoni férőhely volt elérhető -, az otthonok alapfunkciója változott. A férőhelyek mintegy felét kis létszámú lakásotthonok váltották fel, míg a nagyobb létszámú gyermekotthonok között speciális, különleges és nagykorúak ellátására szakosodott intézmények is megtalálhatók.