Papíron minden oké, de egyre kritikusabb az óvodai helyhiány: súlyos pénzt fizethetnek a szülők

Ezen a héten óvodai ügyekkel foglalkozott a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag: egy egyesületi fenntartású intézmény példájából kiindulva mutatjuk be azt, hogy a statisztikák olykor nincsenek összhangban a valós helyzettel. A Pilisszentivánon működő Erdei ovi azért ebben a formában, mert az engedélyezési folyamat során csak az "alternatív napközbeni gyermekellátás" kategóriába kerültek be. Holott minden nap egy nagy csoportnyi ovissal járják a környékbeli erdőt, elmondásuk szerint egyre több környékbeli szülőnek van igénye arra, hogy a gyerek ne egy teremben töltse a napját, hanem viszonylag szabadon, az erdőben kiránduljon.

A Belügyminisztérium a Pénzcentrum kérdésére az ügyben azt közölte: adataik szerint Pilisszentivánon összesen két köznevelési intézmény lát el óvodai-nevelési alapfeladatot, ebből egy önkormányzati és egy magánfenntartásban van. Az Erdei ovi a pilisvörösvári járás illetékességi területéhez tartozik, ahol összesen 2129 gyermek jár óvodába, a férőhelyek száma pedig 2413.

A célunk az, hogy mindenképpen a többi óvodával egyenértékű óvoda lehessen, tehát óvodai státuszt tudjunk adni az ide járó gyerekeknek, és hogy nyilvánvalóan az állami támogatást is le tudjuk hívni és fel tudjuk használni. Két éve volt az első ilyen engedélykérelmünk, és azóta is folyamatosan és folyamatosan adjuk be a kérelmünket

- fogalmazott Csekő Judit, a Pilisi Erdei Nevelésért Egyesület óvodapedagógusa. A próbálkozás eddig hiábavaló volt, a Belügyminisztérium szerint Pilisszentivánon és vonzáskörzetében elegendő óvodai férőhely áll rendelkezésre, ezért a tárca mindeddig nem látta indokoltnak új óvoda létrehozását, így az Erdei ovi sem kap engedélyt. Ugyanakkor hozzátették, hogy nem zárkóznak el új óvodai helyek létesítésétől, amennyiben a kapacitási helyzet ezt indokolttá teszi.

De én azért megkérdőjelezném azt, hogy ezek a férőhelyek mennyire szűkösek, és mennyire vannak tényleg kiszámolva, hogy ez a két vagy három négyzetméter fejenkénti terület, ez tényleg szorosan most ennyi jár egy kisgyereknek. Illetve az, amikor négy fal közé zárt egy 24-25-ös csoportlétszám, vagy még ennél magasabb csoportlétszám mindenkinek megfelelő-e. Mert az igények, amik felénk jönnek, azt mondják, hogy nagyon sok olyan kisgyerek van, aki ma már olyan problémákkal küzd és olyan segítségre szorul, aminek létfontosságú az, hogy mennyi szabad teret kap a nap folyamán

- fogalmazott Csekő Judit.

A mi esetünkben úgy néz ki, hogy szerettük volna - és most jelenleg így is tudunk működni -, hogy szabadon vállalnak a szülők egy évre egy összeget, amivel adományként támogatnak bennünket. Minden család, amikor ide csatlakozik, akkor végiggondolja ezt, és felelősséggel hoz egy döntést, hogy ennyivel tud bennünket támogatni, és így van lehetőségünk arra, hogy lehetnek ezek az összegek különbözőek is ahhoz mérten, hogy ki mit tud ebbe beletenni

- mesélte a díjazásról.

Mi a helyzet országosan?

Ha csak a statisztikákat nézzük, akkor országosan sem látszik, hogy akkora gond lenne az óvodai ellátással, már amennyire azt el tudjuk fogadni, hogy egy óvodapedagógusra átlagosan körülbelül 10 gyerek jut. A 21,6 fős átlagos csoportlétszám kevesebb ugyan, mint amennyit a törvény maximálisan megenged, viszont több az Európai Unió által javasoltnál.

Csakhogy az átlagot országosan számolták ki, de vannak olyan települések, ahol a csoportlétszám akár 30 fős is lehet, és akkor erre jön rá a pedagógushiány, ami azt a helyzetet idézi elő, hogy egy óvodapedagógusnak 10-nél is több gyerekre kell vigyáznia.

Itt pedig már felvetődik az a kérdés is, hogy az érintett területeken lehet-e minőségi nevelésről beszélni, ilyen számok mellett. És ez sok szülő fejében is megfordulhatott, legalábbis az Alma Egyesület óvodai érdekképviseleti szervezet is arról számolt be, hogy egyre többen fordítanak hátat az állami oviknak.

Évről évre egyre több magánóvoda nyitja meg a kapuit, ebből azt következtetjük ki, hogy egyre több szülő fordul magánintézmény felé, a gyereklétszám növekszik, aki magánellátásban nevelődik. A magánszektor egy másfajta szemléletet képvisel, tehát egyrészt kisebb csoportlétszámokkal tud működni, mint egy állami rendszerű intézmény, és ezáltal a szülőknek vonzóbb egy kisebb létszámú csoportba betenni a gyermekét egy állami 28-30-as létszámhoz képest

- magyarázta Baranyai Anikó, az Alapítványi és Magánóvodák Egyesületének alelnöke.

Hozzátette, a létszámadatok valóban településenként eltérnek, a kisebb települések óvodáiban értelemszerűen kevesebb gyerek jár, de például Dunakeszin és a pesti agglomerációban, mivel elég magas a gyereklétszám, ezért az állami intézmények nagyobb létszámú csoportokkal működnek, és többnyire vegyes az életkori összetétel is. Korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk a pesti agglomeráció problémáival: ugyan egyre több a kiköltöző, de például Érd és Budakeszi városfejlesztése sem tudott lépést tartani a betelepülők özönével, így jelenleg többek között bölcsődei, óvodai, iskolai kapacitás, és közszolgáltatások sem képesek több lakos kiszolgálására.

A KSH egyébként járási szinten is nyilvántartja az óvodai férőhelyek kihasználtságát. Az alábbi térképen is látni, hogy hiába volt például 2020/2021-ben összességében átlagosan 84 gyerek jutott 100 óvodai férőhelyre az ország középső részén már 90 fölötti az érték. Sőt, a statisztikai hivatal azt is megjegyzi, hogy "helyi, települési szinten előfordul, hogy a mutató értéke meghaladja a 100-at."

Egy vegyes csoportot is nagyon jól lehet tudni működtetni, hogyha olyan felkészültségű a pedagógus. De ha sok gyerek van egy csoportban, akkor nehezebb ezt megvalósítani. Nagyon sok szülő fordul például magánintézményhez kifejezetten azért, mert egy homogén szervezésű csoportba szeretné beíratni a gyermekét, ahol kevesebb is a létszám, családiasabb is a környezet, illetve a szakmai minőség, az egyéni készség és képességfejlesztés hatékonyabbá tud válni egy kisebb létszámú csoportban

- magyarázta Baranyai Anikó. Mint a szakértő kifejtette, szerinte a kisebb létszámból fakadóan, ezáltal a differenciálás is sokkal jobban megvalósul ebben a közegben, hiszen ha kevesebb a gyermek, jobban tud figyelni a pedagógus is. Emellett a programkínálatban is többet nyújthat egy magánintézmény egy államinál, hiszen több helyre el tudja vinni a gyermekeket, akár külsős, akár belsős programok tekintetében - tette hozzá. A humánerőforrás is elég nagy problémát jelent az egész országban, hiszen az állami rendszerben is nagy a fluktuáció.

Ez az új bérrendezés és biztonságosabb jövőkép kialakítása meg fog erősíteni, de ez ugyanúgy érintette a magánszektort is, merthogy itt is van azért elvándorlás, illetve egy más élethelyzetben képzelik el a jövőjüket, főleg a fiatalabb pedagógusok, de még mindig azt mondom, hogy a magánszektorban állandóbb a létszám tekintetében, hogy nincs annyira nagy a vándorlás

- fogalmazott.

Ezért kerül ennyibe

Korábban a Pénzcentrum is foglalkozott a magánóvodák áraival: akkor az derült ki, hogy nagy skálán mozog az hazánkban, hol mennyibe kerül a magánóvodai ellátás. Körképünk szerint van ahol a havi kiadást meg lehet úszni 30-40 ezer forintból, megint máshol mindez 500-600 ezer forintba is kerülhet.

Régen szerintem azt gondolták, hogy azok a szülők engedhették meg maguknak a magánintézménybe való beiratkozást, akik tehetősebbek. Most ez a tendencia szerintem megfordult, mert nagyon sok szülő választja már a magánintézményt akkor is, ha a családi költségvetésben ez komoly összeget jelent. Mindenkinek fontos, hogy a gyermeke nevelése, oktatása megfelelő kezekben és minőségben történjen, és ezért a szülők erre áldoznak

- sorolta Baranyai Anikó.

A havidíjak kapcsán elmondta, az összes többi költség, mint az étkezés, a bérleti díj, a rezsi vagy az eszköz igénye egy ilyen óvodának szinte eltörpül a bérköltségek.

2024. január 1-től ugyanazok a szabályok vonatkoznak a magánszférára is, mint az állami szektorra, tehát ez a közfoglalkoztatotti jogviszony vonatkozik rá, és a magánszektort is minden ilyen szabályozás ugyanúgy érinti. Ez azt jelenti, akár a bér tekintetében ugyanazt a bért meg kell adni egy magánszektorban dolgozónak is, mint egy állami rendszerben dolgozónak. Ami a normatíva finanszírozás, az megvan állami támogatással, viszont a normatív finanszírozás létszám, gyermeklétszám alapú, tehát annyi normatív állami támogatást kapnak, ahányan vannak, ahány gyermek van az intézményben

- fogalmazott Baranyai Anikó. A pedagóguslétszám ehhez arányosítottan finanszírozott, viszont ezzel az a probléma, hogy ha egy 15 fős csoport van, oda is két óvodapedagógust alkalmaznak, és egy dajkát.

Nem biztos, hogy mind a két óvodapedagógus finanszírozott, hanem csak az egyik, tehát a költségekben a magánszektornak ezt is bele kell kalkulálnia, hogy nem teljes mértékben fedezi le az államilag kapott normatíva, tehát itt a szülői befizetések is nagyon fontos része a költségvetésnek

- tette hozzá.

Csekő Judit pedig arról beszélt, hogy ha ők fel tudnák venni az állami támogatást is, és még a szülői hozzájárulások is megmaradnának, akkor teljes biztonsággal tudna működni az intézmény.

A mi esetünkben jelenleg ahhoz, hogy biztonsággal tudjuk ezt a szolgáltatást a gyerekeknek nyújtani, abból az összegből, amiből gazdálkodunk, az csupán arra elég, hogy a gyerekeknek ezt a szolgáltatást nyújtsuk úgy, hogy mi, pedagógusok mondunk le a fizetésünkről. Nem azért jöttünk létre, mert nem fértek el ezek a gyerekek más óvodában, elférnének, de a szülők azt gondolják, hogy mivel szabad óvodaválasztási lehetőségük van, ezt az alternatívát választanák a gyereküknek

- tette hozzá.