G7 • 2023. szeptember 29. 09:40
Az állami oktatási rendszer az SNI-tanulók számára a szakemberhiány miatt még nagyobb kihívást jelent, illetve helyhiány, ugyanis egy osztályba legfeljebb 2 SNI/autista gyerek vehető fel - írja a G7. Ezért ha például már az iskolás korban derül ki valamilyen tanulási probléma, akkor a szülők inkább hallgatnak. Megoldást jelenthetnének a fizetős, alapítványi iskolák, ha a családok megtehetik hogy kifizessék a tandíjat.
A rendszerváltás előtt néhány évvel nyílt meg arra a lehetőség, hogy akik nem akarnak az állami oktatás keretein belül tanulni, azok kipróbálhassák az akkor még itthon gyerekcipőben járó, reformirányzatokat képviselő alternatív iskolákat. Az évek alatt a magánintézmények száma nőtt, de még mindig csak a tanulók pár százaléka jár ilyen iskolákba. Sok szülő számára a magániskola iránti igény akkor jön képbe, amikor a gyermekéről kiderül, hogy valamiért sajátos nevelési igénnyel (SNI) rendelkezik - írja a lap. Magyarországon a KSH adatai szerint százezer gyerek esik az SNI-kategóriába. Az ő helyzetük az utóbbi években egyre nehezebbé vált: az általánosan növekvő pedagógushiány mellett a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés egymás után lehetetleníti el a gyerekek fejlesztését.
Nincsenek gyógypedagógusok, az első szűrés az óvodákban kell, hogy történjen, de logopédus az állami szektorban már alig van, felszívta őket a magánszféra
– mondja Ercse Kriszta oktatáskutató. A logopédusi szűrés azért fontos, mert itt még időben be lehet avatkozni, egy-két év fejlesztés után a gyerek képes lesz tartani a tempót egy hagyományos iskolában is. Ha elmarad a szűrés, a probléma csak később mutatja meg magát, ez lemaradáshoz vezethet, ami rengeteg problémának ágyaz meg a későbbiekben is. A szakértő szerint megfigyelhető az is, hogy "az elitképzés elkezdte lehámozni magáról az SNI-s gyerekeket". Az SNI-s gyerekek – hivatalosan – a sajátos nevelési igény megállapítását követően olyan intézményben tanulhatnak tovább, ahol biztosított számukra a megfelelő pedagógiai fejlesztés. Ezt viszont a gyakorlatban sokszor nem tudják megugrani az intézmények.
Legalább 14 ezer, úgynevezett NOKS-os (nevelést, oktatást közvetlenül segítő) szakember hiányzik a közoktatásból, ők foglalkoznának külön azokkal a diákokkal, akik integrált oktatásban vesznek részt, végeznék a fejlesztésüket. A rendszer ezen a ponton a saját farkába harap a lap szerint: folyamatosan növekszik az SNI-s gyerekek száma, miközben az állami szektorban dolgozó szakembereké csökken. Még a fizetős magánszféra sem tudja tartani a lépést a kereslettel, így a kínálat nem bővül, csak az árak mennek fel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hogy mekkora kihívás megtalálni a megfelelő oktatási intézményt, azt jól mutatják a szülők által létrehozott közösségimédia-csoportok, ahol folyamatosan keresik azokat az intézményeket, ahová be lehetne íratni a gyerekeiket. A hozzászólók szerint vannak iskolák, ahol már most kezd betelni a 2024/25-ben induló osztály, de vannak olyan elkeseredett szülők is, akik már azon gondolkoznak, hogy “visszacsempészik” a sajátos nevelési igényű gyereküket a közoktatásba.
Miért van ilyen sok SNI-s?
A lap által kérdezett szakértők szerint a számok növekedése mögött a diagnosztikai módszerek finomhangolása is állhat részben, ugyanakkor a korábban is említett körülmények (háború, covid, gazdasági nehézségek) jelentősen befolyásolhatták ezeknek az eseteknek a felszaporodását. Ráadásul az egykor nevelési tanácsadónak hívott, ma szakszolgálati feladatokat teljesítő intézmények is átalakultak: már inkább diagnózisgyártás folyik ezekben, mintsem terápia a szakértők szerint.