Várhatóan extrém könnyű lesz a 2024-es érettségi: durva változásokra kell készülniük a diákoknak

Mint ahogy arról a Pénzcentrumon is beszámoltunk, 2024-től megszűnik az eddig ismert érettségi, és valami teljesen más lép a helyébe. Átalakulnak a magyar érettségi feladatsorai, ahol új típusú feladatokat kapnak az érettségizők, miközben történelemből új témakörök jelennek meg. Mindezek mellett pedig átalakul a természettudományos tárgyak feladatsora is, miközben új tárgyakból is válogathatnak az érettségizők.

A legdrasztikusabb változás talán a magyarérettségit érinti, ahol sokkal nagyobb lexikális tudásra lesz szüksége az érettségizőknek, mint eddig. Ezzel a középszintű magyar érettségin lehetnek feladatok a hangtanról, de rákérdezhetnek akár konkrét fogalmakra is, miközben fejből kell tudni majd bizonyos költők életrajzát - ez a mai világban minden, csak nem releváns tudás a szakértők szerint.

Magyar érettségi változás 2024

Hogy egészen pontosan mire kell készülniük a diákoknak, és milyen károkat fog ez okozni, arról a Magyartanárok Egyesületének egyik választmányi tagja beszélt a Pénzcentrumnak. Mint megtudtuk tőle, elsősorban a középszintű magyar érettségi változásairól érdemes jelen körülmények között beszélni, hiszen emelt szintre magyarból nagyon kevesen jelentkeznek.

2023-ig a diákoknak az írásbeli első felében egy szövegértési feladatsort, valamint egy rövid gyakorlati szövegalkotást kellett elkészíteniük. 

Amikor 2005-ben bevezették ezt a rendszert, azaz a kétszintű érettségit, akkor sokan tiltakoztak, hogy miért nem csak irodalom van benne. De mi azt gondoljuk, hogy az irodalmon kívül azért nagy szükség van az életben az egyéb szövegek megértésére is, illetve hétköznapi szövegalkotására.

A mostani változások nyomán a szövegértés megmarad, de belekerülnek úgynevezett nyelvi kérdések, amiről még nem tudni pontosan, hogy micsoda, de az azért már most is nyilvánvaló, hogy egy szöveg megértéséhez nem tartozik hozzá, hogy vajon felismerjük-e benne a határozói igeneveket.

Eddig egyetlen egy mintafeladatsor jelent meg, abból elég nehéz megállapítani, hogy mire is készüljenek a leendő vizsgázók. Bár az illetékesek a Belügyminisztériumban azt mondják, hogy egy példa alapján is fogják tudni a tanárok, hogy mire számítsanak, de eznyilvánvalóan nincs így. 

Emellett kikerült az érettségiből a gyakorlati szövegalkotás vagy az érvelés. Tehát az, ami a hétköznapi élethez, az életben maradáshoz, a munka világához igazán kellene. Ennek helyébe egy műveltségi teszt került, ami lexikális tudást mér. Soha, amióta magyar érettségi van, ilyen nem volt. Lehet benne például memoriter is – aminek a megtanulás mellett még csak-csak, de írásbeli visszakérdezésének hasznossága mellett már egyáltalán nem lehet érvelni.

  - hívja fel a figyelmet a szakember, aki maga is magyartanár természetesen, majd hozzáteszi:

A telefonkönyvet ki lehet kérdezni, de egy olyan világban, amikor a telefonkönyv mindenkinek a zsebében van, nincs sok értelme. Amivel nem azt akarom mondani, hogy nem kell bizonyos dolgokat megtanulni, de ilyen mennyiségben visszaböfögtetni felesleges.

A második része az írásbelinek, az továbbra is irodalomról szól, műelemző vagy átfogó feladat, de azt sem tudják a tanárok egyelőre, hogy a műelemzés tárgya ismert vagy ismeretlen szöveg lesz-e. Ha ismert, akkor megint nem kompetenciát mér, hanem leginkább a tanárt. Ez messzire nem vezet szerintük. 

2005 óta az volt a gyakorlat, hogy az elemzésre, értelmezésre kijelölt művek döntő többsége ismeretlen volt, lehetőleg még a szerző is. Ezt sok magyar tanár nem szerette, mert nem értették meg, és most már nem is fogják, hogy az irodalomolvasásnak az lenne az feladat, hogy ismeretlen szöveggel is tudjon valamit kezdeni az olvasó.

Az elmúlt években még többnyire ismeretlen szövegek voltak, ugyan nem mindig ügyes szempontok alapján, de azért mégis valamit mért abból, hogy mit tanult meg a gyerek arról, milyen egy vers, milyen egy novella, mit jelent az, hogy egy mű szerkezete is jelentésképző elem, hogy a poétikai megoldásoknak nem öncélúak. Ez abszolút előremutató volt. A lapunknak nyilatkozó tanár szerint 

az egész kétszintű érettségi tulajdonképpen korszerű volt, ezért sokan nem is szerették., Ez a mostani változás egy őrületes visszalépés.

A legnagyobb baj a tanártársadalom szerint, hogy a kerettanterv, a Nemzeti alaptanterv, a hivatalos tankönyvek és az érettségi elvárások nem fedik egymást, holott ezeknek harmóniában kellene lenniük egymással. Rengeteg anomália van ebben is.

Én azt képzelem, hogy idén nagyon könnyű lesz az érettségi, mert be kell bizonyítani, hogy a változtatás sikertörténet. Holott korántsem értő, kritikus olvasókat nevelünk a gyerekekből ezen követelmények mentén, pedig a cél az lenne. És a szóbeli követelmények sem ebbe az irányba mutatnak.

Történelem érettségi változás 2024

Az emelt szintű történelem érettségi sokkal több diákot érint, sokkal többen választják, mint a magyart, és a most májusban élesedő változások őket kevésbé érintik. Hogy pontosan mik ezek, arról Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke beszélt lapunknak. 

A történelem érettségi szerkezetében semmit nem változik, tehát a feladattípusok, az arányok, a pontozása ugyanaz marad. Ami különbség, hogy bizonyos témakörök emelt szintről visszakerültek középszintre, de például a görög-római építészet, mint külön téma eddig nem is volt, illetve kerültek be új témakörök a középszintre. Emelten a témaköri jegyzékhez csatoltak egy úgynevezett lexikát, megnevezték azokat a plusz adatokat, amit csak emelt szinten kell tudni. Eddig ilyen dokumentum, amelyben ezt összefoglalták volna, nem volt. Most minden egyes emelt szintű témakörhöz ott vannak azok az évszámok, események, nevek, topográfiai adatok, fogalmak, amik kellenek.

Mint kifejtette az alelnök, egyes témakörök fontosak középszinten is, mint például az amerikai függetlenségi háború és az amerikai alkotmányos rendszer, így ezeknek helye van ott, míg mondjuk az Aranybulla, ami középszintű témakör lesz mostantól, már sokkal nehezebb dió: 

annak megértéséhez ugyanis olyan széles körű társadalomtörténeti tudásra lenne szükség, ami ebben a korban még nem elvárható, így ezt én problémának látom.

Illetve vannak olyan történelmi korszakok, amelyek szintén fontosak, például az első világháború utáni Magyarország, csak szerinte borzasztóan nehezek.

Itt nem az a bajom, hogy ez kell az érettségire, hanem kétségeim vannak, hogy biztosan át tudjuk rágni megfelelő mélységben ezt a diákokkal? És ezekre a témákra alig van egy-egy óra. Úgyhogy ezt ilyen formában nem gondolom jónak. Nem azért, mert a téma nem fontos, hanem nem biztos, hogy olyan mélységében, mint ahogy azt a vizsgán megkövetelik.

Bizonyos változásoknak örülnek a TTE-nél, bizonyosaknak nem. A legnagyobb probléma az, hogy senkivel nem lett egyeztetve szakmailag, hogy melyik téma hova kerüljön. Az emeltszintűzőknek pedig az a problémája, hogy a sok adat belekerült. Az Oktatási Hivatal oldalán vannak fent mintafeladatok, sok-sok évvel ezelőtt tették fel, amikor a változás beköszöntött, de abból sem tudnak túl sok konkrétumot leszűrni Repárszky Ildikó szerint: 

Sok a bizonytalanság, nem tudom elmondani az emelt szintre készülő tanulóimnak például, hogy azt a rengeteg adatot, hogyan fogják számon kérni.

Arra a kérdésre, hogy a történelemérettségi könnyebb lesz-e idén az alelnök nem tudott válaszolni, de még csak ezt jósolni se merné, hiszen a Covid idején is azt hittük, könnyű lesz, és nem így lett végül. De riogatni sem szeretne, jobb inkább, ha magasra tesszük a lécet.

MTI/Krizsán Csaba