G7 • 2023. szeptember 11. 09:02
Bő két hónap telt el azóta, hogy elfogadták az úgynevezett státusztörvényt, és bár az ellene való tiltakozások során több ezer tanár nyilatkozott úgy, hogy az elfogadása esetén elhagyja a pályát, egyelőre mégsem lehet megmondani, hogy mekkora a tanárhiány – írja a g7.hu Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya alapján. Ennek oka, hogy az új jogviszonyról szeptemberben kell tájékoztatást adni, a változást elutasító tanároknak pedig csak a hónap második felében kell erről nyilatkozniuk, így a távozóknak csak november végén szűnik majd meg a közalkalmazotti jogviszonyuk.
A tanárhiányt nem egy látványos összeomlásként kell elképzelnünk, hanem úgy, hogy az idő múlásával az oktatási rendszer egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot. A 2010-es évek elején még csak 2-4 százalék körül mozgott a szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya az általános iskolákban, ám 2016 óta folyamatosan csökken a szaktanári képesítéssel ellátott pedagógusok aránya. Már 2020-ban látványosan magas volt az idegen nyelveket, a természettudományi tárgyakat és a matematikát szakos képesítés nélkül tanítók aránya:
- idegen nyelvek esetén arányuk 8,35 százalék,
- a matematika esetében 9,56 százalék,
- a természettudományi tárgyak esetében pedig 10,28 százalék volt.
Tehát 2020-ra már két-háromszor annyi tanár hiányzott ezekről az iskolai órákról, mint egy évtizeddel korábban. A hiány Budapest általános iskoláiban nőtt a leggyorsabban, de valójában minden településtípusban és minden képzési típusban a tanárhiány emelkedése volt megfigyelhető.
2019-ben a budapesti iskolák 40 százalékában volt legalább egy pedagógusi álláshely betöltetlen, míg országosan a szakképzést adó iskolák közel 60 százalékában volt hiányos a tantestület.