G7 • 2022. október 21. 09:01
Nem lesz egy országból igazán fejlett és tehetős, ha a polgárai nem járnak eleget iskolába - ezt kutatások erősítik meg. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget, írja a G7. Az egyik leginkább elfogadott mutatószám egy ország humán képességeinek mérésére az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). Ez a születéskor várható élettartamot, a oktatásban töltött időt és GDP-t veszi alapul. Magyarország ebben nem áll jól: a 46. helyezés azt jelenti, hogy az EU tagok közül csak az 53. helyen álló Románia és a 68. helyen álló Bulgária áll mögöttünk. Egyre távolabb kerülünk a régió sikeres országaitól: 1990-ben még a cseh HDI 97 százaléka volt a magyar, 2021-ben már csak 81 százaléka.
A magyar HDI adatok eredménye nem csoda az oktatásra fordított kiadások csökkentése és az oktatás már sokszor, részletesen megírt rossz minősége miatt, írja a lap. A legtöbb nemzetközi felmérésből az alap- és középfokú oktatás hiányosságait szokták kiemelni, pedig a hazai felsőfokú oktatással is sok probléma van. A talán leglátványosabb probléma, hogy jelentősen csökkent a diplomások aránya az EU-átlaghoz hasonlítva. Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomás fiatalok aránya az Európai Unióban.
Jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében. Regionális szinten még nagyobbak a különbségek, Magyarország déli és keleti régiója az unió legalacsonyabb képzettségű térségei közé tartozik.
Mivel évente átlagosan körülbelül 20 ezer fővel csökken a munkaképes korban lévő népesség száma, ezért egyre égetőbb problémát fog okozni a következő években a hiányzó diplomások száma a magyar munkaerőpiacon. Továbbá nem csak egyre kevesebben tanulnak Magyarországon, de egyre alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek. Közismert, hogy a fejlett országokban az alapfokú és középfokú oktatásban tanuló diákok teljesítményét mérő PISA-felméréseken egyre rosszabbul szerepel hazánk, nem csak a saját, de az európai és régiós eredményekkel összevetve is.
A nyelvi ismeretek is megkerülhetetlenek ma már, ebben is hazánk az európai sereghajtók egyike. A jelenlegi uniós tagok közül 2016-ban csak Romániában beszéltek kevesebben egy idegen nyelvet legalább. Sürgős változások nélkül nem csak a fizikai munkaerő egyre égetőbb hiánya, hanem a magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek is a magyar gazdasági növekedés gátjává válhat - írták.