Pénzcentrum • 2022. szeptember 10. 14:31
Meghozták a döntést, 2024-től valóban változik a felvételi rendszer. A változtatás alapján az egyetemeknek nagyobb beleszólása lesz abba, hogy milen tantárgyak és teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.
2024-től több ponton átalakítja az egyetemi felvételi rendszert az a rendelet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály megjelenése azért fontos, mert a mostani tizenegyedikeseknek már ez alapján érdemes készülniük a két évvel későbbi érettségire és felvételire. A legfontosabb változás, hogy 2024-től az egyetemeknek nagyobb beleszólása lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.
A felvételizők pontjait ma három kategória alapján számolják ki. ezek a tanulmányi pontok, az érettségi
pontok valamint a többletpontok - részletezte a Telex. Ebből kétféle módon számolják ki a felvételi pontokat, amelyekből maximum 500 szerezhető meg. A három kategória összeadásával vagy a két felvételi tantárgy érettségi pontjainak duplázásával és a többletpontokkal.
A most megjelent rendelet több ponton belenyúl ebbe a bonyolult rendszerbe. Látszólag nem változik sok minden, de a felvételire készülőknek nem árt tudni, mire készülhetnek.
Az eddigi „központi” többletpontok helyett az egyetemek döntik el, mire adnak még maximum 100 pontot a jelentkezőnek. Tarthatnak külön szóbeli meghallgatást, elbeszélgetést, kompetenciatesztet, de maguk dönthetik el, mennyire ismerik el a nyelvtudást, az emelt szintű érettségit, a művészi- vagy sportteljesítményt, a tanulmányi versenyeket vagy a munkatapasztalatot.
Az új rendelet az egész rendszer „motorházába” is belenyúl azzal, hogy a pontszámításnál az egyetemnek is lesz beleszólása abba, milyen tantárgyak számítsanak bele a felvételi pontokba. Van, akinek jó hír, hogy ezentúl a pontok összeszedésénél nem lesz kötelező egy természettudományos tantárgy eredménye, már ha ezt a felvételiztető egyetem nem kéri.
A felvételire készülőknek most majd arra kell figyelniük, hogy az egyetemek szeptember 30-ig meghirdessék, az egyes szakokra milyen, általuk kiválasztott tantárgy középiskolai és érettségi eredményeit veszik figyelembe a felvételi pontok kiszámításához.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A rendelet alapján egyértelmű. hogy továbbra is jelentős többletpontok járnak az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért – attól függően, hogy a hat-tizenkét hónapos szolgálati idő alatt milyen szakkiképzésben vesz részt a diák, 16, 32, sőt akár 64 pont (!) is szerezhető.
Azt korábban Csák János miniszter is kiemelte, és a rendelet indoklásában is olvasható, hogy az 500 pontos felvételi rendszerből 300 pontot az érettségi eredmények határoznak meg, de ebben nem történik lényegi változás. Eddig is úgy volt, hogy 200 érettségi pontot lehetett elérni a két felvételi tantárgy eredményével, és a 200 tanulmányi pont felét, 100 pontot, eddig is 5 érettségi tantárgyból számították ki. Ugyan a nehezebb emelt szintű érettségi nem lesz kötelező, de aki ezt választja, az eleve több pontra számíthat, sőt ezt még az egyetemek külön is honorálhatják plusz intézményi pontokkal. A két érettségi tantárgynál a százalékos eredményből lesz a felvételi pont (maximum 100+100), de nem mindegy melyik vizsgát teszi le a jelentkező:
Aki emelt szintű vizsgát tesz, az annyi pontot kap, ahány százalékot elért. Egy 80 százalékos emelt szintű matekérettségi tehát 80 pontot ér. A középszintű vizsga eredményét csak 67 százalékban számítják felvételi pontnak, tehát egy 100 százalékosra írt középszintű matekérettségiért csak 67 pont jár a felvételin.
Lazítottak a feltételeken a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgánál is, amit a külföldön vagy régebben itthon érettségizettek tehettek le eddig is, ha az egyetem bizonyos tantárgyakból emelt szintű érettségit kért. Az emelt szintű eredmény eléréséhez ezen a vizsgán eddig 45 százalékos eredményt kellett elérni, a mostani rendelet szerint már 25 százalékos eredmény is elég lesz ehhez. További könnyítés, hogy korábban ezt a kiegészítő vizsgát nem tehették le azok, akik már a 2005 óta létező kétszintű érettségi rendszerben szereztek középszintű érettségit. Most ilyen vizsgát tehet az is, aki 5 évnél korábban szerzett érettségit.
Fontos változás még, hogy eltörlik az egységes minimumponthatárokat. Jövőre már az egyetemek határozhatják majd meg szakonként, hogy hozzájuk mi az a legkevesebb pont, amivel felvehetnek hallgatókat. A minimumponthatár célja az volt, hogy túl alacsony tudással rendelkező hallgatók ne kerülhessenek be az egyetemekre. Aki alapképzésre akart járni, annak legalább 280 pontot össze kellet szednie. A változás feltehetően azokat a kisebb vagy nem túl keresett egyetemeket és szakokat segítheti ki, amelyek eleve kevés hallgatót tudnak csak fölvenni.