Seregély Orsolya • 2022. szeptember 1. 05:42
A mai nappal elstartolt az iskola, rengeteg a kérdés az idei évvel kapcsolatban, kezdve a pedagógushiánytól egészen a rezsiemelésig. A Pénzcentrum nagymintás felmérésének eredményeit több cikkben dolgozzuk fel, az első részből többek között kiderült, miből fizetik a szülők az iskolakezdést, most pedig az oktatással való általános elégedettséget mutatjuk be. Kiderült, hogy a csaknem 9000 válaszadó szülő többsége elégedetlen az oktatás színvonalával, és érzi úgy, hogy bizony különóra nélkül a nyelvvizsga sem lenne meg a gyerekének.
A mai nappal elstartolt a tanév, de még mindig rengeteg a nyitott kérdés. A pedagógushiány, a rezsiemelés és a folyamatos drágulás egyáltalán nem segíti, hogy zökkennőmentesen induljon a 2022/23-as tanév. A Pénzcentrum kíváncsi volt arra, miként készülnek a magyar szülők a tanévre, egyáltalán miből finanszírozzák a szükséges felszereléseket, és mennyire elégedettek a magyar oktatással. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre - nekik külön köszönjük, hogy időt szántak rá! - így elég pontos képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről.
Az első részben főképpen az iskolakezdés anyagi vonzataira vonatkozó kérdéseket elemeztük ki, most pedig kiderül, hogy mennyire elégedettek a szülők a magyar oktatás minőségével. Ám mielőtt belevágnánk a konkrét kérdésekbe, ismerjük meg a kitöltőket: a nemek tekintetében 80-20 százalék az eloszlás a nők javára, a legtöbb kitöltő (60,8%) 41 és 55 év közötti volt, a második legnépesebb korcsoport (28,7%) a 25 és 40 év közöttieké. A legtöbb kitöltőnek (41,5%) középiskola a legmagasabb iskolai végzettsége, 30,2 százalékuk végzett főiskolát, 21,6 százalék pedig egyetemet. Foglalkozást tekintve 72,3 százalék alkalmazottként dolgozik, 9,7 százalék vállalkozó, 8,3 százaléknyian pedig CSED-en, GYES-n, GYED-en, GYET-en vannak. A kitöltők majdnem felének 1 iskoláskorú gyereke van, 36,2 százaléknak kettő, 11,7 százaléknak pedig három gyermekre kell vásárolnia - háromnál több iskolása 3,7 százaléknak van.
Elégedetlenek a szülők
Megkérdeztük a szülőket, hogy egy 1-től 5-ös skálán mennyire elégedettek a hazai oktatás színvonalával. Vélhetően a legtöbben "diplomatikus közepessel" válaszoltak, azonban még így is kevesen kattintottak a 4-es 5-ös osztályzatokra, ami azt jelentené, hogy elégedettek, vagy inkább elégedettek az oktatás színvonalával. A megkérdezett szülők 11 százaléka szavazott 1-essel, 28,3 százalékuk 2-essel, 46,1 százalékuk 3-assal. 4-es szavazatot adott le 12,7 százalék és
a megkérdezettek mindössze 1,9 százaléka voksolt 5-össel, tehát mondta azt, hogy teljesen elégedett az oktatással.
Így az összes válaszadó kb. háromnegyede hármast, vagy annál rosszabb osztályzatot adott a magyar oktatási rendszernek. Korcsoporttól függően a legelégedettlenebbek a 25 év alattiak, valamint a 25 és 40 év közöttiek. A 25 és 40 év közöttiek 20,23 százaléka 2-sel szavazott, 52,85 százaléka 3-sal és csak 18,31 százalékuk 4, míg 4,05 százalékuk pedig 5-el szavazott.
A 25 év alattiaknak 7,40 százaléka szavazott 5-el, 13,67 százalékuk 4-sel, 44,42 százalékuk 3-sal 26,42 százalékuk 2-sel és 8,09 százalékuk egyessel. A 41 és 55 év közöttiek 21,44 százaléka voksolt 2-re és 52,30 százalékuk 3-ra, így talán ez a korcsoport az, amelyik a legkevésbé elégedett a hazai oktatás színvonalával. Az 55 és 64 év közötti szülők sem teljesen elégedettek a színvonallal, 4,72 százalék egyáltalán nem elégedett, és szavazott 1-sel, 2-essel szavazott 19,26 százalék, 3-as 49,59, 4-sel 23,25 míg ötössel mindössze 3,18 százalék szavazott.
A 65 év felettiek mindössze 6,33 százaléka osztályozta ötösre a hazai oktatás színvonalát, négyesre 17,22 százalék voksolt, 45,57 százalék hármassal szavazott, 23,80 százalék pedig kettessel. Itt a megkérdezettek 7,09 százaléka adott egyes osztályzatot a hazai oktatásra.
A gyerekek száma itt is meghatározza azt, ki mennyire elégedett a hazai oktatás színvonalával. Az egy gyermekes és két gyermekes családok több, mint 50 százaléka hármasra osztályozná a hazai oktatást, míg a három, vagy annál több gyermekkel rendelkezők 51 és 42 százaléka adná ugyanezt az osztályzatot.
A nagycsaládosok 12,20 százaléka szavazott ötössel, tehát elégedett a színvonallal, míg a legelégedetlenebbek a két gyermekes családok, ott mindössze 2.82 százalék szavazott ötössel. A szülők iskolázottsága alapján szintén a hármas osztályzat a jellemző. A szavazók zöme vegyes oktatási háttérrel mondhatni egyetértenek abban, hogy a hazai oktatást 2-3 közé sorolják, esetleg négyest adnának. A legelégedetlenebbek azok a szülők, akik főiskolát végeztek, a válaszadók mindössze 1,9 százaléka adott 5-ös osztályzatot a hazai oktatásnak.
Túlhajszolják a gyerekeket?
Megkérdeztük a szülőket arról is, hogy szerintük túlhajszolják e a gyerekeket az iskolában. A válaszadók mintegy 80,4 százaléka érzi úgy, hogy gyermekét túlhajszolják, és 19,6 százaléka pedig úgy érzi, hogy nem.
Emellett még több dologgal elégedetlenek a szülők, többek között az iskolai nyelvoktatással, vagy éppen a digitalizációval. A válaszadók 62 százaléka nem elégedett az iskolai nyelvoktatás színvonalával, mindössze 38 százalék találja azt megfelelőnek.
A szülők 46,4 százaléka elégedett az alap iskolai informatika oktatással, míg 53,6 százaléka nem. Egy 1-től 5-ös skálán arra is megkértük a kitöltőket, jelöljék, mennyire elégedettek az iskola digitális felszereltségével. 36,3 százalék a középutat választotta, hármasra értékelte, 14 százalék kettesre, 8,8 százalék egyesre
A megkérdezettek mintegy 40 százaléka négyesre vagy ötösre értékelné az intézménye digitális felszereltséget.
Iskolakezdés, de hánykor?
Megkérdeztük olvasóinkat arról is, mit gondolnak a 9 órai iskolakezdésről. Megosztó kérdés ez, sokan érzik úgy, hogy túl korán kezdődik a suli a gyerkőcöknek, míg mások úgy gondolják, hogy még így is kihívás elvinni a gyereket a suliba időre, a kilenc órai kezdés pedig abszolút nem megoldható. A felmérésünkben a megkérdezettek 48,6 százaléka nem támogatja ezt az ötletet míg 51,4 százaléka igen.
Gyermekszámok tekintetében kiugró különbséget mutatnak a megkérdezett nagycsaládosok, náluk ugyanis 55,42 százalék támogatná, és 44,58 százalék nem támogatná a kilenc órai kezdést.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Korosztály tekintetében is változó, hogy ki vállalná be a későbbi iskolakezdést. Egyedül a 25 és 40 éves korosztályhoz tartozó szülök körében bukna el a kilencórás iskolakezdés, ha egyszerű többség döntene róla: ennek a korosztálynak a 49,4 százaléka támogatta, 50,6 százaléka pedig ellenzte a 9 órai iskolakezdést.
Ellenben a 25 év alatti szülők 65,18 százaléka támogatná, hogy csak kilenckor kezdődjön a tanítás, 34,8 százalékuk pedig nem.
A 41 és 55 év közötti szülők 50, 82 százaléka támogatná ezt, az 55 és 64 év közöttiek 57.21 százaléka míg a 64 év fölöttiek 53,59 százaléka támogatná a 9 órai sulikezdést. A nem támogatók száma minden esetben 40 százalék felett van, kivéve a 25 év alattiakat, ahol a megkérdezettek mindössze 34.82 százaléka nem támogatná a kilenc órai kezdést.
Mi a helyzet a gyerekekkel?
Arra is megkértük a szülőket, hogy különböző állításokat osztályozzanak egytől ötig terjedő skálán, ahol az egy a nem ért egyet, míg az öt a maximálisan egyetért kategóriát fedné le. A megkérdezett szülők között 2 145 nem érzi úgy, hogy gyermeke fáradtan, kialvatlanul menne iskolába, 1 643 szülő kettessel válaszolt, 1 909 hármassal, 1 358 négyessel míg 1 543 szülő úgy érzi, gyermeke kialvatlanul, fáradtan indul az iskolába.
Kevesebb szülő tapasztalta gyermekén a kiégés jelét, a megkérdezettek közül 1 952 szülő válaszolt eggyessel, tehát nem értett egyet az állítással, míg 1 714 szülő értett ezzel az állítással teljesen egyet. Itt is számottevően az arany középutat választották a legtöbben, 1 854-en.
Sok szülő érzi azonban úgy, hogy a gyermek túl sok házi feladatot kap. Itt kiugróan, 2 274-en válaszoltak hármassal, és 1 822-en ötössel, tehát teljesen egyetértettek az állítással.
Mindössze 1 507-en válaszoltak egyessel,1 589-en kettessel, és 1 408-al négyessel, tehát a megkérdezettek által elmondható, hogy a magyar szülők úgy érzik, túl sok a házi feladat. Kevesen értenek egyet azonban azzal, hogy a házi feladatot a gyerek ne értené, a megkérdezettek közül 1 475 szülő voksolt ötössel, és 1 509 négyessel. Itt is a hármas osztályzat volt a legnépszerűbb, 2 144 szülő voksolt hármassal, kettessel pedig 1 878 szülő. A megkérdezett szülők többsége azonban egyetért abban, hogy ha a gyerek nem is, ő érti a házi feladatot.
Sok szülő érzi úgy, hogy az iskolában túl gyorsan haladnak a tananyaggal. A megkérdezettek zöme hármassal, vagy ötössel válaszolt. Hasonló a helyzet a korrepetálással is, itt is hármassal és ötössel szavaztak jellemzően.
Mint kiderült: a válaszadó szülők zöme, úgy érzi, hogy nyelvi különórák nélkül nem sikerülne gyermekének a nyelvvizsgája. A válaszadó szülők közül 2 825 voksolt ötössel, és 1 669 egyessel.
Eközben azzal az állítással már kevesebben értettek egyet, hogy korrepetálás nélkül a gyermek nem teljesítene jól az iskolában. A megkérdezett szülők közül 2 571 szülő válaszolt nemmel, és 1 546 szülő értett egyet ezzel az állítással. Emellett a kitöltő szülők zöme úgy érzi, az iskolában nem kap elegendő figyelmet a továbbtanulás, és a karriertervezés, mindössze 742 szülő válaszolt ötössel, míg 2 375 szülő válaszolt egyessel. A szülők 54 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy foglalkoznak-e az intézményben a speciális tanulási igényű gyerekekkel, míg 46 százalék válaszolt nemmel.
Mi történik a magyar iskolákban?
Az iskolai agresszivitás szinte minden intézményben, minden közösségben felüti a fejét. Az pedig, hogy a probléma mekkora mértékben uralkodik el az osztályokban, nagyban múlik a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködésén.Korábban mi is írtunk arról, hogy mit tehet ha szülő, ha arra gyanakszik, gyermekét bántják az iskolában.
2020-tól pedig az iskolák iskolaőröket is alkalmazhatnak, aminek kedvező volt a fogadtatása mind a pedagógusok, mind a diákok részéről az első hónapok tapasztalatai alapján. Abban az évben szeptember 1. és 30. között 206 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, elsősorban bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásra.
Mint kiderült, a válaszadók többségének nem bántalmazták még a gyermekét az iskolában, 44,1 százalékuknál előfordult ez a probléma. Az általunk megkérdezett szülők 71,7 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy előfordult már bántalmazás a gyerekek között az intézményben. A megkérdezett szülők 83,4 százaléka mondta azt, hogy az intézményükben nincs iskolaőr, 57,7 százalék pedig egyetért azzal, hogy iskolaőrök szolgáljanak a suliban.