Pénzcentrum • 2022. június 10. 10:31
Gazdasági, műszaki, orvosi, sőt katonai és egyházi szaknyelvi vizsgát is tehetnek azok, akiknek erre a diplomaszerzés vagy a munkájuk miatt szükségük van. Szakemberek azt mondják, nem csak a papír miatt érdemes szaknyelvet tanulni egyetemistaként – jól fog jönni az első (és a sokadik) munkahelyen is.
Nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diploma megszerzéséhez. Ilyen szak például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment, amelyet évről évre 8-10 ezren jelölnek meg a felvételi lapon, és több mint háromezren el is kezdenek. Ezen a BSc-szakon a diploma egyik feltétele legalább egy B2-es szakmai nyelvvizsga megszerzése, és ugyanilyenek a követelmények a szintén több ezer felvételizőt vonzó kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások alapképzésen is – igaz, a szakmai bizonyítványt „ki lehet váltani” egy felsőfokú, általános nyelvvizsgával. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.
A többi szakterületen csak néhány olyan képzés van, ahol ilyen feltételhez kötik a diploma megszerzését, ezek egyike a nemzetközi tanulmányok, ott a végzősöknek szintén két B2-es nyelvvizsgát kell bemutatniuk, az egyiknek szaknyelvinek kell lennie, írta az HVG.
Gyalog Hajnalka, a szaknyelvi kurzusokat is kínáló Business Focus Nyelviskola szakmai vezetője azt mondta, a gazdasági képzések hallgatóinak akkor is érdemes lenne szaknyelvet tanulniuk, ha nem lenne kötelező, a vizsgákon ugyanis azt a szókincset kérik számon, amelyre a gazdasági, üzleti életben egyébként is szükségük lesz pályakezdőként.
Ki mit választ?
Választék van bőven. A legtöbb vizsgatípus közül persze az üzleti vagy gazdasági területen tanulók válogathatnak, de műszaki, orvosi és jogi szaknyelvből is több helyen vizsgáztatnak. Egészen különleges szaknyelvi vizsgarendszerek is vannak: a Károli Gáspár Református Egyetemen például angolból, németből és olaszból lehet egyházi szaknyelvi vizsgát tenni, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjában katonai szaknyelvből, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem központjában pedig bibliai héberből lehet bizonyítványt szerezni.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen agrár- és környezetvédelmi szaknyelvből, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vizsgaközpontjában pedig diplomáciai szaknyelvből szerveznek írásbeliket és szóbeliket. Felkészítő kurzusokat egyébként számos nyelviskola, egyetem és magántanár hirdet, az árak a tanfolyamok hosszától és intenzitásától függően változnak. Van olyan egyetem, amely 45 ezer forintért kínál 36 órás kurzust, máshol 70-90 ezer forintért lehet részt venni egy 40 órás tanfolyamon, de 110-120 ezer forintos, tizenkét hetes felkészítőt is találtunk.
A tanfolyamok hossza általában két-három hónap, ennyi idő alatt ugyanis fel lehet készülni egy középfokú gazdasági nyelvvizsgára – persze csak akkor, ha valaki otthon is legalább heti négy-öt órát készül, és megvan a B2-es nyelvtudása. Ezeken a szaknyelvi kurzusokon egy nyelvvizsgatípusra készítik fel a jelentkezőket – a legtöbb nyelviskola a vizsgaidőpontokhoz igazítja a tanfolyamok indulását is.
Átvesszük a nyelvvizsga témaköreit, mind a szókincset, mind a tudásanyagot. Beszélünk gazdasági jelenségekről, a legfontosabb definíciókról, szervezetekről, a gazdasági szaknyelvben használt rövidítésekről. Átnézzük, milyen típusfeladatok vannak az írásbelin, mire lehet számítani, átismételjük a fontosabb nyelvtani részeket
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– mondta Gyalog Hajnalka. A szóbelire is sokat készülnek, főként a szituációs feladatokra.
Az egyik feladatnál a vizsgázóknak diagramokat kell értelmezniük és angolul prezentálni. Ez a készség fontos az üzleti életben, és ilyen feladattal nem feltétlenül találkoznak a hallgatók az egyetemen
– tette hozzá.A nyelvtanár szerint korábban a fordítás volt a „mumus”, de azt a legtöbb szakmai és általános nyelvvizsgából pár éve kivették, így ma már inkább a szóbelitől tartanak a hallgatók.
Sok egyetemista úgy érkezik hozzánk, hogy azt mondja: valójában soha nem tanult meg beszélni idegen nyelven. Van szókincse, vannak nyelvtani ismeretei, de megijed, ha beszélnie, pontosabban beszélgetnie kell
– emelte ki Gyalog Hajnalka.