Seregély Orsolya • 2022. május 26. 19:00
Egy friss kutatás szerint az EU-ban a 25 és 34 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel. Mi, magyarok ebben is alulteljesítünk, elmaradunk az uniós átlagtól.
Az Európai Unió területén élő 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és mint kiderült, az EU-ban több diplomás nő van, mint férfi. A legfrissebb Eurostat kutatásból pedig az is kiderült, hogy 2030-ra az Unió már 45 százalékra szeretné növelni a diplomások arányát.
A felsőoktatás sikeres elvégzése egyre fontosabbá válik az Európai Unión belüli munkaerőpiacon, hiszen a magasan képzett személyek iránt megnövekedett a kereslet is. A felsőoktatás alapvető szerepet játszik a társadalomban azáltal, hogy elősegíti az innovációt, fokozza a gazdasági fejlődést és növekedést, valamint általánosságban javítja a polgárok jólétét - jegyezte meg az uniós statisztikai hivatal.
Ezért az Uniós országokban külön vizsgálják a lakosok iskolai végzettségét, legyen szó általános iskolai, középiskolai, vagy éppen egyetemi végzettségről. Jelenleg a 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel az unióban. A legfrissebb jelentésből az is kiderült, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között egyértelmű a nemek közötti különbség, a 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak (47% nők, 36% férfiak).
Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya az elmúlt tíz évben nőtt, a növekedés üteme valamivel lassabb volt, mint a nőknél. Ennek eredményeként a nemek közötti szakadék az idő múlásával kissé nagyobb lett. Az EU-tagállamok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra 45 százalékra növeljék a 25-34 éves uniós lakosság felsőfokú végzettségének arányát. Az EU-tagállamok csaknem fele már teljesítette a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt erre a mutatóra vonatkozóan.
Ezekben az országokban a legtöbb a diplomás
2021 februárjában jóváhagyta az Európai Oktatási és Képzési Együttműködés stratégiai keretéről szóló állásfoglalást az Európai Oktatási Térség. Ez a határozat uniós szintű célként tűzte ki, hogy 2030-ra a 25-34 éves felsőfokú végzettségűek aránya legalább 45 százalék legyen. Az EU-n belül ez az arány 41,2 % volt ebben az évben, a tagállamok csaknem fele már most elérte a 2030-ra kitűzött célt, de Norvégia és Svájc esetében is így volt.
A legmagasabb arány Luxemburgban és Írországban volt, ahol már 2021-ben valamivel több mint, 60 százaléka a megkérdezett korosztálynak rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezzel szemben Romániában és Olaszországban a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, itt ez 30 százalék alatt volt.
Míg Írországban és Luxembrugban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 61 és 62 százalék között mozgott, azért több európai ország teljesít jól diploma-kérdésben. Cipruson, Litvániában, Hollandiában és Belgiumban 55 százalék körül mozog ez az arány, de Franciaországban, Svédországban és Dániában is 49 százalék felett mozog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.Spanyolországban, Szlovéniában, Portugáliában és Lettországban sem sokkal maradnak el a diplomások, hiszen itt is 45 százalék felett van a felsőfokú diplomával rendelkezők száma. A szomszédos Ausztriában 42 százalék a diplomások aránya.
A környékünkön azonban igen lehangoló a helyzet. A térségben Csehországban 34 százalékra tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, Szlovákiában 39, Horvátországban 35 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Romániában mindössze 23 százalék, Olaszországban pedig a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával, de
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyarország is a lista végén van, nálunk a vizsgált korosztály mindössze 33 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
A 2021-es iskolai végzettség tekintetében a korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű korkülönbség tapasztalható, a 25–54 éves uniós lakosság 37%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az 55–74 évesek 22%-ával.
Ebben is alulmaradtunk
Magyarországon ez az arány 38 százalék, Így ebben is elmaradunk az uniós átlagtól. 2021-ben az EU 25–34 éves korosztályának több mint 40%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2021-ben az EU-ban a 20–24 évesek csaknem 85%-a végzett legalább középfokú végzettséggel.
Nem ez az első alkalom, hogy oktatás terén lemaradunk az uniós átlagtól. Korábban írtunk arról, hogy bizony általános mutatókkal sem állunk túl jól. Mivel a tankötelezettség nálunk 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korban fejeződik, így sokan már 18 éves koruk előtt elhagyják az oktatást. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok átlagosan 16,5 évet töltenek el az iskolapadban, a megkérdezettek 86 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, és a vizsgált 41 országból mi a 29. helyet foglaljuk el a PISA teszt eredményeit tekintve.
Az OECD országaiban az emberek átlagosan 18 évnyi oktatásra számíthatnak, jelenleg az 5 és 39 év közötti iskolába járó emberek száma alapján. Kolumbiában ez körülbelül 14 év, míg Ausztráliában már 20 évre is kitolódhat ez a szám.
A munkaerőpiacon szükséges készségek is egyre inkább tudásalapúvá válnak, a keresletben bekövetkezett változás miatt így a felsőfokú végzettség minten országban a munkahely megtalálásának minimális feltétele, így a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya ezért jól jelzi, hogy egy ország felkészíti-e diákjait a munkaerőpiac minimális követelményeinek való megfelelésre.z OECD-n belül a 25-64 éves felnőttek átlagosan 79 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel. Az OECD 33 országában, valamint Oroszországban a 25-64 éves népesség legalább 60 százaléka rendelkezik minimum középfokú végzettséggel, azonban néhány országban ennek az ellenkezője igaz: Kolumbiában, Mexikóban és Törökországban a 25-64 éves népesség 57 százaléka nem rendelkezik középfokú végzettséggel.