Megszólalt a pesti topgimi igazgatója: ezért állnak egyre kevesebben tanárnak Magyarországon

Pénzcentrum: A topiskolák oktatói is ugyanazon bértábla szerint vannak fizetve, mint bármelyik másik állami intézmény tanárai. Hogyan tudják mégis ilyen színvonalon vinni az oktatást?

Dr. Erős- Honti Zsolt: Adott a bértábla, ami alapján fizetik a pedagógusi munkát. Nálunk sokan igyekeznek kihasználni az életpálya nyújtotta lehetőségeket is. A kulcs momentum talán az, hogy a motiváltság meddig marad meg, hiszen a pedagógusi munka hivatás, ami alapvetően azon múlik, hogy mennyire elkötelezettek a tanárok amellett, hogy a diákoknak minél jobb legyen.

Úgy gondolom, nálunk a kollégák továbbra is felvállalják azt, hogy a megtartott órák mellett részt vesznek a tehetséggondozásban. Ráadásul a diákjaink jelentős része is motivált abban, hogy minél többet tanuljon, így ezek az igények találkoznak. Személyes példa alapján mondhatom, mennyire ösztönző azt látni, hogy a diákok minél többet szeretnének megtanulni egy adott tudományterületről. Ez a motiváltság, elhivatottság áll a hátterében annak, hogy színvonalasan visszük az oktatást.

Ön szerint mennyit kellene keresnie ma egy kezdő pedagógusnak, hogy a bére versenyképes legyen?

Végzett biológus kutatóként tudom, nem hiteles a birtokomban lévő információk alapján számításokat végeznem, azonban ötletem lehet ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, ehhez meg kellene nézni az oktatással kapcsolatos visszajelzéseket más országokban, megvizsgálni, hogy ott hogyan alakulnak a diplomás átlagbérhez, a GDP-hez viszonyítva a tanárbérek és ebből vonhatnánk le következtetéseket. Azt is érdemes lenne statisztikai módszerekkel megvizsgálni, hogy a gazdasági bérek, a tanári bérek és a pedagógusi munka eredménye között milyen korreláció áll fenn.

Ön hogyan látja, mi a baj a magyar oktatással? Miért nem vonzó a fiataloknak a tanárszakma?

Ez egy sokrétű kérdés, és nem is tudnám teljesen megválaszolni úgy, hiszen én egy adott gimnáziumban dolgozom, azaz ennek csak egy szeletét látom a mindennapokban. Mi sokban segítjük a pályaválasztásban a diákjainkat. Különböző módszereink vannak arra, hogy összekössük a diákokat a különböző szakemberekkel, közvetlen módon, hiszen úgy gondoljuk, ha a diák látja, hogy egy adott területen milyen a munka, hogyan érzi ott magát a dolgozó, akkor ez alapján tud választani.

Egyetlen szakma van, amihez nem kell részünkről plusz befektetés, ez pedig pont a tanári szakma. A diák minden nap látja, hogy miről szól a mi munkánk. Ráadásul minden olyan hatás, ami a pedagógusokat érinti, a demotiváció közvetlenül látható a diák számára, ez mind elfordítja őket ettől a pályától.

Ők látják, milyen hangulatban megy be a tanár órát tartani, ami szintén soktényezős dolog. Akár a bérekről beszélünk, akár a társadalmi megbecsültség kérdéséről, érzékelik ezt a diákok is, ők is gondolkodnak a tanárokról.

Emellett annak is lehet hatása, hogy a baráti társaságban, ismeretségi körben hogyan ítélik meg a tanári szakmát, mit látnak belőle. Automatikusan visszahat a tanár közérzete, elkötelezettsége a diákok számára.

Mennyire érinti az intézményt a pedagógushiány? Jelenleg hány új kollégát tudnának felvenni?

Gyakorlóiskolaként működünk, szerencsés helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy mindig vannak gyakorló tanáraink (tanárszakos hallgatók). Kapcsolatban állunk más gyakorló iskolákkal is, közvetlenül találkozunk azzal a réteggel, akik tanárként végeznek és remélhetőleg így is helyezkednének el. Tantárgyi szempontból nincs hiányunk, jelenleg egyedül alsótagozatos napközis tanítót keresünk.

Hosszabb távon még nem látom, hogy mi vár ránk, hiszen a korábbi informatika oktatás helyett bevezetett digitális kultúra tantárgy óraszámai emelkednek, jóval több évfolyamon is kell tanítani, de most még nem tudom megmondani, hogy lesz-e emiatt tanárhiány nálunk. Mindig vannak tanárjelöltjeink, akikben bízhatunk és remélhetőleg visszacsábíthatók, de pont az informatika az a terület, ahol a tanárnak olyan tudása van, amelyek piacképessé teszi őt más ágazatokban is. De ez a mi iskolánkra jellemző helyzet…

Nehéz lesz pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat a jövőben? Természettudományos pedagógusnak már most kevesen tanulnak.

Természettudományos vonalon mi szerencsések vagyunk, mivel ami sok iskolára vár, az nálunk már megtörtént. A nagy, elismert pedagógusaink egy része ugyanis nyugdíjba vonult, így az előző kérdésben említett módszerrel már fel tudtuk tölteni a szabad helyeket, megtaláltuk a megfelelő kollégákat. Ami a jövő évben esedékes nyugdíjazás, ott pedig már most vannak fiatal, jó, motivált pedagógusaink, akik be tudják majd tölteni a helyeket, ha a pályán maradnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy mi gyakorló intézményként speciális helyzetben vagyunk, országos szinten a pótlás lehetőségét más viszonyok között kell megoldani.

A jelenlegi helyzetben mennyire nehéz tartaniuk az oktatás színvonalát?

Ismét azt tudom mondani, hogy rengeteg múlik az ember, a pedagógus személyiségén. Minden szektorban vannak olyanok, akiknek a lendülete, lelkesedése sokáig viszi az embert az egyéni problémák mellett is, azonban mindenkinek vannak szükségletei. Minél inkább az egzisztencialitást érintik a rendszeres problémák, annál gyorsabban szűnhet meg a belső motiváltság is.

A tanév végén a pedagógusok elfáradnak, de én a kollégáinkon még látom a motiváltságot. Biztos, hogy az oktatás színvonalának megtartásakor a kulcskérdés az, hogy meddig van kedvük a tanároknak azzal a minőséggel végezniük a munkát, mint korábban. A külső tényezők ellenére is.

Egy friss rangsor szerint ismét a top intézmények közé került a gimnázium: ön szerint mivel érdemelték ki az előkelő helyezést?

A rangsor összeállítása objektív és ismert szempontok alapján történik. A kiadványnak megvan erre a saját, bemutatott metodikája. A sorrend kialakításánál figyelembe veszik az érettségi eredményeket egyes tantárgyakból, az emelt szintű vizsgák arányát, illetve az országos kompetenciamérések eredményeit. A tanulók és a tanárok sikerességének jelzésére szánt mérőszám ez, amiben szintén erősen megjelenik a motiváció. Az eredmény kialakulásába a járvány alatt tett vizsgák eredménye számít most éppen bele, amikor szerencsére a tanárok és a diákok is együttműködőek voltak, fókuszáltak a felkészülésre. Azonban muszáj a mutatók mögé látni, és észrevenni az oktatást befolyásoló tényezőket is.

Egyébként ön szerint van értelme a hasonló rangsorolásnak? Egyes szakemberek szerint káros is lehet.

Ebben a kérdéskörben van egy érdekes kettősség. Gyakori kritika az iskolákkal szemben, hogy a gyerekeket, diákokat rangsorba állítják. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki hall a középiskolák rangsoráról, azonnal elkezdi bogarászni a sorrendet. Ha ismert a metodika, akkor ez még ösztönző is lehet az intézményekre az adott mutatók javítására.

Azonban célszerű a rangsort értő szemmel olvasni. Az eredmények között például nem szerepel a tehetséggondozás által teremtett érték, a diákolimpiák, a tanulmányi versenyek eredményei.

Mi is készítettünk egy felmérést a szülők körében az iskolaválasztási szempontokkal kapcsolatosan, és magam is meglepődtem, hogy a rangsor ekkor igenis számít. Tehát ha készül egy rangsor, ez hatással lesz a szülőkre, akár úgy is, hogy kifejezetten nem akarja, hogy gyermeke egy élen álló gimnáziumba jelentkeztetni a gyermekét. Így mindig mérlegelni kell, hogy milyen további információk érhetőek el az intézményekről a listák mellett. A rangsorolás ugyanis ösztönöz, viszont fontos figyelembe venni azt is, hogy egy adott intézmény profilja mennyire engedi meg azt, hogy a mutatókon dolgozzon.

Hogy fogadták a diákok és a kollégák az újabb elismerést? Ön szerint nagyobb nyomást helyez a tanulókra, hogy egy topgimnáziumba járnak?

Mi általában az élmezőnyben szerepelünk, kérdés inkább az, hogy alárendeli-e az iskola az életét annak, hogy a top helyen szerepeljen egy adott rangsorban, vagy sem. Az iskola vezetősége felé van egy nyomás a hely megőrzésében, és abban a kérdésben is, hogy át kell-e dolgozni a stratégiát a helyezés érdekében. Nehéz ez annak a függvényében, hogy tudjuk, a szülők is figyelik ezt.

Sok szülő kifejezetten keresi a hasonló, erős iskolákat. Ön mit gondol erről?

Az lenne a legfontosabb, hogy a gyereknek megfelelő iskolát találják meg a családok. Arra hívnám fel a szülők figyelmét, hogy ha a rangsor alapján szeretnének dönteni, válogatni, akkor mindig legyen több iskola, amiből szívesen választanának és járjanak utána annak, hogy miről szólnak annak az iskolának a mindennapjai. A szülők és a diákok is ismerjék meg az intézményt, ne csak a honlap leírása alapján a pedagógiai programot, hanem a közösségi rendezvényeket is, ha van rá mód, látogassanak el bemutatóórákra, éljenek a nyíltnap nyújtotta lehetőségekkel. Fontos utánajárni annak, hogy mire fókuszál az iskola.

Szerintem nagyon jó, hogy sokféle intézményből lehet választani, a rangsor az első 10-15 helyén is eltérő intézmények szerepelnek – de ez rangsortól függetlenül is így van.

A rangsor elején a legtöbb iskolában sok energiát fektetnek fókuszáltan abba, hogy az érettségi eredmények minél magasak legyenek, máshol a közösség áll a középpontban. A mi iskolánkban a cél a tehetséggondozás magas szintje, aminek hozadéka az, hogy a diák olyan közegben tanulhat, ahol egymást motiválják a diákok. Ebből kifolyólag az érettségi eredmények is jobbak lesznek, hiszen a követelményeken túl is fejlesztjük őket, így nem csak az érettségire készülnek fel. Kiindulásnak tehát jó lehet a rangsor, a szülők úgyis belelapoznak, de annak kell utánajárni, hogy mi áll az intézmény középpontjában, ami pedig nem derül ki a rangsorból.

Mi a véleménye a PISA-felmérésről? Ön szerint miért teljesítenek átlagon alul a magyar diákok?

A tudás mellett ebben a tesztben a tudás alkalmazása a fontos. Ezek a tesztek is azt mérik, hogy az akadémiai tudást hogyan tudják felhasználni a diákok, milyen gyakorlattal rendelkeznek ebben.

Kérdés az, hogy mennyit foglalkoznak ezzel a típusú fejlesztéssel az iskolák és mennyire motiváltak a tanárok arra, hogy a tankönyvi anyag mellett a tudás alkalmazását is megtanítsák.

Mekkora a túljelentkezés az intézménybe? Hány diákot vesznek fel évente?

A gimnáziumban hat és négy évfolyamos osztályokat indítunk, az előbbieket 28-28, az utóbbiakat 32-32 fővel. A túljelentkezés osztálytípusonként változik, nagyjából 4- és 7-szeres szorzó között ingadozik. Ezt is sokan egy, az iskolát jellemző mérőszámnak tekintik, pedig ez is egy bonyolultabb mérőszám. Jellemzi például az érdeklődést az adott osztálytípus iránt, de azt is, hogy „mernek-e” jelentkezni a diákok az adott intézménybe, vagy úgy gondolják, oda úgyse lenne esélyük bekerülni. Mi is szoktuk elemezni a számokat, például azt, hogy a jelentkezők végleges rangsorából, hányadik helyről kerülnek be hozzánk a tanulók. Ez például már árnyaltabb képet ad.

Mi a felvételi menete, hogy szűrik ki a legjobb jelentkezőket?

A felvételi lehetséges elemeit jogszabály határozza meg: ezek között is szerepelnek a bizonyítványban szereplő jegyek alapján számított hozott pontok, központi írásbeli felvételi vizsga és szóbeli vizsga is van, ami már tagozatspecifikus. A szóbeli vizsgán a lexikális tudás felmérése mellett a tudás alkalmazását is igyekszünk mérni, hiszen azt, hogy mit tud megtanulni a diák az általános iskolában, az iskola lehetőségein is múlik. Minket jobban érdekel az, hogy megkapta-e a szükséges alapvető tudáselemeket és tudja-e ezeket megfelelő céllal alkalmazni a vizsgán.

Hányan érettségiznek most az intézményben?

Az érettségiző diákok száma, valamint a vizsgák száma változik. Jelenleg négy érettségiző osztályunk van, ezek 31-35 fős osztályok, és 68 diákunk tesz előrehozott érettségi vizsgát földrajzból, informatikából, kémiából és idegen nyelvekből.

Min van a hangsúly a tantervükben? Vannak specializálódott osztályok?

A tantervi tartalmakat jogszabályok rögzítik, de vannak speciális osztályaink. Speciális matematika tagozatunkon értelemszerűen a matematikát, társadalomtudományos tagozatunkon a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyat tanítjuk emelt szinten – bár az utóbbi esetben a matematika is hangsúlyos, hiszen sokan szeretnének a közgazdaság terén továbbtanulni.

A természettudományos osztályunkban a matematika mellett a biológia, kémia és fizika kap fontos szerepet. Az általános tantervű hatévfolyamos gimnáziumi osztályunkban a stratégiánk az, hogy biztos alapokat adjunk az első évektől, amit kiegészít a magasabb óraszámú angol nyelv oktatás. A specializáció ebben az osztályunkban a 11. évfolyamon kezdődik.

Egyes szakértők szerint a mostani érettségi vizsga nem méri megfelelően a gyerekek valós tudását. Önnek mi a véleménye, tényleg elavult a feladatsor? Min változtatna az érettségik rendszerében?

Elavult, vagy sem, ezt inkább tantárgy szinten lehet megmondani. Biológiaszakos tanárként nem tudom hitelesen megítélni azt, hogy a magyar, vagy történelem érettségi feladatsor elavult-e. A biológia érettségi, közép és emeltszinten is élethez közeli problémákon keresztül kéri vissza a tudást és a gondolkodásmódot. Természetesen, el lehet azon is gondolkodni, hogy maga a rendszer igényelne-e frissítést, változtatást, de ennek számos metodikai, és külső feltétele is van.

A pedagógusaink évek óta erre a vizsgarendszerre készítik fel a diákokat, kérdés, át tudnának-e, át akarnának-e állni egy másik típusú felkészítésre.

Nagyjából mire készüljön az a diák, aki külföldön tervezne továbbtanulni? Mikor kell elkezdeni a felkészülést? Hova mennek továbbtanulni az önök intézményéből a diákok?

A diákjaink a hazai egyetemek igen széles körébe jelentkeznek az érettségi évében. Sikeres matematikaoktatásunk miatt népszerűek nálunk az ehhez kapcsolódó és az IT területhez kötődő szakok, de a mérnöki karokra, az orvostudományi, a természettudomány és a jogi területre is többen jelentkeznek.

A külföldre jelentkezők aránya 30% körül ingadozik, de azért két évvel ezelőtt, a Brexit után visszaesett ez a szám, ugyanis sok család nem tudta vállalni a plusz költségeket, amivel a külföldi továbbtanulás jár. Jelentkezés szempontjából áthelyeződött a hangsúly az Egyesült Államokra, Hollandiára, Dániára vagy német nyelvterületű országokra. A külföldi egyetemek esetében a szakok megválasztása a hazai szakokkal kapcsolatban elmondottaknak megfelelően alakul. Hogy mikor érdemes elkezdeni a készülést a továbbtanulásra, arra nincs általános szabály.

Van olyan diák, aki céltudatosan halad egy irányba, míg van, aki keresi a neki tetsző irányt: versenyekre és szakkörökre jár, hogy jobban megismerjen egy-egy ágazatot. Az se ritka, hogy a területet tudja, de magát az egyetemet vagy a szakot még nem. A külföldi továbbtanulás esetén az idegennyelvi követelmények, valamint az egyedi felvételi rendszer miatt célszerű időben gondolkodni.

Hogyan készítik fel a diákokat a jövőre, a továbbtanulásra?

Az iskola felelőssége, hogy segítse a diákokat a pályaválasztásban, hiszen közös célunk, hogy magabiztosan és jól érezzék majd magukat a munka világában. Többféle módon is foglalkozunk a pályaorientációval: előadókat hívunk meg foglalkozásokra, de ösztönözzük is a diákokat arra, hogy menjenek el nyílt napokra, vagy hallgassák meg, ha hozzánk érkezik egy-egy egyetem bemutatkozni. Mi törekszünk arra, hogy továbbtanulás szempontjából a diákjainkat megismertessük a különböző pályákban rejlő lehetőségeket. Mentorprogramunk keretében összekötjük a diákjainkat különböző szakmai területeken dolgozó önkéntes mentorokkal (kutatókkal, ügyvédekkel, gazdasági szereplőkkel), ami szintén segít nekik abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő területet.

Milyen ismereteket adnak át a diákoknak a pénzügyek kapcsán? Matematika órán érthető, hogy előkerül a kamatos kamat, de ön szerint mennyire vannak tisztában a pénz értékével a tanulók?

A tantervi szabályozók kitérnek arra, hogy az egyes tantárgyak oktatásában hogyan jelennek meg pénzügyi ismeretek, akár történelem és földrajz területén, valamint matematikában is. Az állampolgári ismeretek tantárgy is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Intézményünk tavasszal rendezi meg az ún. Fazekas+ Fesztivált, amikor 3 napon át ismert és elismert előadók tartanak előadásokat, foglalkozásokat a diákjainknak. Ezek között gyakoriak a gazdasági témák is. Van olyan diákunk is, aki a közgazdasági diákolimpiára jelentkezett. A már említett mentorprogramunkban is jelen vannak a gazdasági szféra mentorai, akik meg tudják mutatni a fiataloknak azt, hogy hogyan működik ez a terület.

Mennyire fontos az iskola számára a digitális kompetenciák tanulása, elsajátítása?

Kiemelt célunk, hogy a diákok megtanulják a digitális készségeket, az IKT módszertan különböző területeit, az adatbáziskezelést és a kommunikációt. Különösen fontosnak tartjuk, hogy ezeket az eszközöket ne csak a célnak megfelelően használják, hanem etikusan is. Az online oktatás során eleve fontos volt az IKT pedagógia, a módszertanból pedig sokat megőriztünk. A digitális oktatási platformunk ma is megvan, jelenleg a tantermi oktatás kiegészítésére használjuk – pl. a diákjaink csinálnak online projekteket is. Fontos a különböző műszaki, és informatikai ismeretek elsajátítása.

Ön szerint mire kellene a mostaninál nagyobb hangsúlyt fektetni az oktatási folyamatban?

Az IKT-kompetenciák (programozás, robotika) mellett fontos a tudás alkalmazása, valamint a tudás és az alkalmazás arányának a tisztázása. Ha valakinek nincs tudása, hiába tanulja meg az alkalmazási lehetőségeket, a nemlétező tudást nem lehet alkalmazni. A 21. században kiemelt szerep a szociális (együttműködési) kompetenciák fejlesztése is. Erre számos kooperatív tanítási munkaforma van. Mi is változatosan ösztönözzük a diákok közti együttműködést, például a diákprogramok megszervezésekor. A gólyatábort, a Fazekas+ Fesztivált, bálokat, klubokat is a diákjaink szervezik (pedagógusi felügyelettel). Ezek az események több szempontból is fontosak: a diákoknak van módjuk közösségi programokban is kikapcsolódni, ugyanakkor azt is látjuk, milyen magas szintre fejlődnek az iskolai évek alatt a szervezésben résztvevő tanulók társas kompetenciái. Ez is egy fajta tehetséggondozás.

A szociális kompetenciák közül kiemelendő még a különböző kommunikációs készségek fejlesztése is (továbbra is a soft skill vonalon maradva), hiszen a változatos, helyzetnek megfelelő kommunikáció, vitakultúra fejlesztésének is nagy a jelentősége – mind a tantermi keretek között, mind azon kívül (nálunk pl. vitaklubokban).

Fotók: Stiller Ákos