Pénzcentrum • 2022. február 15. 10:31
Bár a jelek szerint a 2020-as mélypont után kezd magához térni újra a nyelvoktatási piac, hiszen tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. De még mindig közel se annyian, mint a pandémia előtt. Ennek pedig nem a lezárások és a vírus az oka, hiszen a kormány nyelvvizsga-amnesztiája hatalmas csapást mért a piacra.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője beszélt arról az eduline.hu-nak, hogy mekkora kiesést jelentett a szektornak. 2019 novemberéig ugyanis mindenki úgy tudta, hogy a következő évtől már az egyetemi felvételihez is kötelező lesz legalább egy nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, emiatt pedig a pandémia előtti időszakban megugrott a jelentkezők száma. A szigorítást azonban a kormány az utolsó pillanatban visszavonta, sőt nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, amivel több tízezren kaphatták meg a diplomájukat. Olyanok is, akik nem abban az évben diplomáztak. Emiatt pedig alig 86 ezren futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgáknak, amivel mélypontra esett a vizsgázók száma.
2021 tavaszán már azt láttuk, hogy amint kikeveredett az ország az újabb járványhullámból, visszatértek a nyelvvizsgázók. A 2020-as adatokhoz képest markáns a növekedés, a 2018-as számoktól azonban elmaradt. Ez leginkább az újabb amnesztia miatt alakult így
– magyarázta Rozgonyi Zoltán, akinek a becslése szerint a visszaesésnek csak a harmadát-negyedét okozta közvetlenül a járvány.
Hová tűntek a nyelvvizsgázók?
A 2020-as amnesztia után ugyanis a kormány tavaly tavasszal is úgy döntött, hogy az augusztus 31-ig államvizsgázóknak nem kötelező az államilag elismert nyelvvizsga, ezzel pedig a pandémia első két évében közel 140 ezren kapták meg a diplomájukat. Nyelvvizsga nélkül. Pedig Rozgonyi Zoltán szerint tavaly már nem jelentett volna komoly kihívást az egyetemistáknak online vizsgát tenni.
A probléma másik oldala az egyetemi felvételi, ahová szinte már nem éri meg a vizsgával járó macera a plusz pontokért, hiszen még a katonai szolgálat is többet nyom a latban, mint egy középszintű nyelvtudás. Ezzel pedig a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere egyáltalán nem motiválja a diákokat, hogy nyelvvizsgát szerezzenek. Egy B2-es vizsgáért ugyanis 28, míg egy felsőfokú, C2-es vizsgáért 40 pont jár mindössze. Ennél pedig azok se kaphatnak több pontot, akiknek esetleg 2 vagy 3 felsőfogú nyelvtudást igazoló papírja van.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bajban vannak a nyelvvizsga központok
Az eduline.hu információi szerint a vizsgák számának ilyen szintű visszaesése súlyos következményekkel járt. Volt, ahol a csak vizsgáztatással foglalkozó piaci szereplőknél 30-40 százalékos forgalomcsökkenés volt tapasztalható, ami miatt a munkatársak 20-30 százalékát kénytelenek voltak elbocsátani. De volt olyan kisebb cég, ami kénytelen volt örökre bezárni.
Másik nagy probléma az, hogy bár az online nyelvvizsgák egy jó mentőövnek ígérkeztek – és a piac közel 80 százalékát lefedő vezető centrumok többsége meg is tudta szerezni az ehhez szükséges akkreditációkat – nem kaptak állami segítséget, hogy a feltételeket meg tudják teremteni. A rendszer kiépítése pedig nem olcsó, ráadásul a vártnál sokkal kevesebben választották a vizsgázásnak ezt a formáját.