Pénzcentrum • 2022. január 26. 14:02
Az online kurzusok, és az online elérhető tananyagok, oktató anyagok kényelmes módját biztosítják annak, hogy új képességekre tegyünk szert. Esetleg nyelvet tanuljunk, vagy elmerüljünk egy-egy szakterületben. Az Eurostat adatai alapján ez a tanulási módszer a lezárások után is igen népszerű maradt.
A koronavírus-járvány kitörésével egyre népszerűbbé váltak az online kurzusok, és az interneten elérhető oktató anyagok is. Ma már rengeteg dolgot megtanulhatunk online, legyen szó bármilyen gyakorlati képzésről, nyelvtanulásról, már otthonunkban is követhetőek az órák.
Ahogy sok diák kényszerült otthonról tanulni, egyre jobban elterjedtek a netes oktató platformok is, amelyek különböző kurzusokat, tananyagokat kínálnak. Legyen szó iskolai korepetálásról, vagy teljesen új képességek elsajátításáról, ezek biztos alternatívái az offline oktatásnak, tréningnek. Ezt mutatja az Eurostat legújabb adatsora is, amely szerint 2021-ben a 16 és 74 év közöttiek mintegy 27 százaléka tanult online, ami a 2020-as adatokhoz képest 4 százalékos emelkedést jelent.
Az Európai Unió tagállamai közül a legtöbben Írországban tanultak a neten, itt a népesség mintegy 46 százaléka végzett el egy online kurzust, vagy használt internetes tananyagot - a vizsgált országok közül egyébként magasan Izland viszi a prímet 77 százalékkal. Őket követik a finnek, és a svédek 45 százalékkal, majd a hollandok 44 százalékkal. Romániában, Bulgáriában és Horvátországban azonban nem voltak túl népszerűek ezek a tanulási formák, Romániában az emberek mindössze 10 százaléka, Bulgáriában 12, míg Horvátországban 18 százalékuk tanult online, vagy követett netes kurzusokat.
A 2019-es adatokhoz képest szinte minden államban nőtt az online tanulók száma, kivéve Romániát, ahol ez csökkent. Nagyot növekedett azonban Hollandiában (21%) , Luxemburgban, Szlovéniában (19%) és Görögországban (18%) is az online tanulók száma.
Az Európai Unióban a legtöbb online kurzust végző a 16 és 24 éves korosztályból került ki. 2021-ben ennek a korosztálynak a 39 százaléka vett részt valamilyen netes oktatáson, valamint 49 százalékuk használt digitálisan elérhető tananyagot.
A 25 és 34 éves korosztálynál 23 százalék vett részt kurzuson, 27 százalék pedig online tananyagot használt. 35 és 44 év közöttiek 20 százaléka tanult így, és 23 százalék használt online tananyagot. Ahogy egyre idősebb korosztályt vizsgálunk, úgy csökken a részvétel, hiszen a 65 és 74 év közöttiek mindössze 3 százaléka vett részt online kurzuson és 4 százalékuk használt elektronikus tananyagot.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon az online oktatásban résztvevők, valamint digitális anyagokat használók aránya megelőzi a cseheket, és románokat de még így sem volt túl jellemző ez a fajta tanulási módszer.
Összesítve elmondható, hogy mialatt 2019-ben mindössze 9 százaléka használta az online tanulás bármilyen formáját, 2020-ra már 20 százalék, míg 2021-re a megkérdezettek 23 százaléka használt bármilyen online oktatási formát.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hazánkban 2019-ben a népesség 6 százaléka csinált valamilyen online kurzust, 2020-ban ez megduplázódott 12 százalékra, majd ez stagnált 2021-re is. Elektronikus tananyagot valamivel többen használtak 2019-ben, a megkérdezettek 8 százaléka, 2020-ra ez 18 százalék lett, majd 2021-re 21 százalék.
Korosztályonként is változó az összetétel, és összhangban van az uniós tendenciákkal. Nálunk is a 16 és 24 év közöttiek azok, akik a legtöbbet használták az online tanulás bármilyen formáját. 2019-ben 17 százalékuk tanult így, 2020-ra azonban ez a szám megugrott 42 százalékra, 2021-re pedig már 58 százalékra.
A 25 és 34 év közötti korosztály kedve valamelyest csökkent, 2019-ben 12 százalékuk tanult online, 2020-ban 24 százalékuk, míg 2021-ben 28 százalékuk választotta a tanulás ezen formáját. Az idősebb generációnál itt is észrevehető a folyamatos csökkenés. A 35 és 44 év közötti generációk 2019-ben 11 százalékkal, 2020-ban 20, míg 2021-ben 22 százalékkal voltak jelen az elektronikus oktatásban. Nálunk is jellemző a tendencia, ami az egész unióban, a legkisebb a részvétel a 65 és 74 év közöttiekre vonatkozik 2019-ben mindössze 1 százalékuk, 2020-ban 5 százalékuk, míg 2021-ben 6 százalékuk vett részt kurzuson, vagy tanult online anyagból.
Összesítve a magyar lakosságot tekintve a tavalyi év folyamán bármilyen online oktatásban (kurzusban, online tananyagban) résztvevők mintegy 37 százalékát a 16 és 24 évesek tették ki. Őket követték a 25 és 34 éves kor közöttiek 17 százalékkal, a 35 és 44 évesek 14 százalékkal.
Ettől a ponttól pedig folyamatos a csökkenés, hiszen a 45 és 54 évesek csak 12 százalékban voltak jelen, az 55 és 64 évesek 8 százalékkal, az 55 és 74 évesek öt, míg a legidősebb vizsgált csoport, tehát a 65 és 75 éves korosztály mindössze 3 százaléka tanult online az előző évben.