Gosztola Judit • 2021. november 12. 05:43
Ugyan még nem terjedt el széles körben a robotok alkalmazása a közoktatásban, de egyre gyakrabban alkalmazzák a pedagógusok az új eszközöket. Persze nem Pepper típusú beszélő antropomorf gépekre gondoljunk, annál egyszerűbb eszközök is kiválóan alkalmasak, hogy fejlesszék a gyermekek problémamegoldó képességeit, és egy újfajta gondolkodásmódot alakítsanak ki náluk, melyre nagy valószínűséggel szükségül lesz leendő szakmájukban.
Mit keres egy robot a magyarórán? Hogyan segíti a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését egy programozható méhecske? A mai gyerekek életében napi szinten jelen van a technológia, nem ismeretlen számukra a digitális világ, ugyanakkor sokuknak kevés hozzá a tudásuk. Egy korábbi cikkünkben már részletesen körüljártuk a problémát, miszerint a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, de vajon rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek?
A rövid válasz az, hogy nem, a hosszú válasz szerint azonban már sokan tesznek azért, hogy ez megváltozzon a jövőben, azaz rengetegen dolgoznak azért, hogy gyermekeinket felvértezzék azzal a tudással, kompetenciákkal, melyekre szükségük lehet majd abban a jövőben, ahol már tényleg „mindenki programozó lesz.” Méghozzá nem akármilyen eszközökkel!
Az új NAT-ban és a kerettantervekben is megjelenik az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, erre egy nagyon jó eszköz lehet a robotika. Konkrét tárgyi szinten ez jelenleg csak a digitális kultúra tantárgyban jelenik meg, de valójában oktatási robotokat használni nemcsak ezen az órán lehet (fyi: ez az informatika órának az új neve), sokkal inkább komplex módon érdemes tekinteni rájuk: akár az algoritmikus, akár a problémamegoldó gondolkodást lehet fejleszteni általuk olvasás-, környezetismeret- vagy matematikaórán egyaránt.
Alapvetően a robotika úgy tud megjelenni a pedagógiában, hogy az oktatási robotokat elkezdjük szélesebb körben értelmezni, és nemcsak a digitális kultúra tantárgy keretén belül gondolkodunk bennük, hanem sokkal inkább tantárgyközi módon, projektszemlélettel
– mondta el a Pénzcentrumnak Váczi Dorka, az Újpedagógia alapítója, trénere.
Robotika a gyakorlatban: egy tanító mindennapi tapasztalatai
Majzik Tamás, tanító mindig is kereste a pedagógiában az új utakat, lehetőségeket. Szegeden született, Magyarországon végezte a tanítóképző főiskolát, de mindig nagy álma volt, hogy kimenjen Csángóföldre, Moldvába, hogy az ottani magyar kisebbség tagjaként éljen és dolgozzon.
A pedagógia új útjainak felfedezésében plusz motiváció számára alapelve, miszerint ezek a közösségek, a csángó gyerekek is megérdemlik a legmagasabb szintű pedagógiát, a legkorszerűbb módszertant és eszközöket. A digitális pedagógiával már egész korán kapcsolatba került, onnan jutott el a robotikáig. Azt gondolja, hogy az egy olyan terület, amivel a csángó gyerekeket is meg lehet fogni, és a pedagógus kollégák visszajelzései alapján Magyarországon is nagyon jól működik ez a módszer. Ha megnézzük az oktatás terén a csúcsországokat, Észtországot, Finnországot, azt látjuk, ott már nagyon régóta foglalkoznak robotikával az
oktatásban, egészen kis kortól, óvodától kezdve.
Ennek oka, hogy már alsó tagozatban nagyon jól használható képességfejlesztő eszközként, kiválóan lehet tantárgyakba integrálni, pozitív hatással van a problémamegoldó képességre, vagy éppen az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére. És mindemellett óriási motivációs erővel rendelkezik.
Azt látom, hogy azok a gyerekek is megnyílnak a robotokkal támogatott órákon, akik zárkózottabbak, vagy tanulási nehézségeik vannak. Egy elég széles skálán fogja meg a gyerekeket, és mellette a kiemelkedően tehetségeknek is segítséget nyújthat képességeik kibontakozásában
-mondta el Majzik Tamás. Persze nem egy két lábon járó, beszélő robotra kell gondolni, hiszen nagyon sokféle egyszerűbb eszköz van, Tamásék a Bee-bot-ot, a „méhecskét” szokták használni elsősorban. Ezt az egészen kicsik is könnyen megtanulhatják, kezelhetik, de a nagyobbaknak is kihívást nyújt:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Nemcsak elképesztően hatékony, motiváló, de megragadja a gyerekeket és a pedagógust is, ami szintén lényeges. Feldobja az órát. Akár már óvodás korban el lehet kezdeni dolgozni vele, de alapvetően 1-4. osztályra van célozva, a felső tagozatosok számára pedig már vannak komolyabb eszközök is. Ezzel akár a kódolást, programozást is elő lehet készíteni, hiszen a fent felsorolt, 21. századi skilleknek meghatározónak kellene lenniük az oktatásban.
Használat közben a gyerekek programozzák az eszközt, de kialakul bennük az a fajta gondolkodásmód, ami akkor is a hasznukra válik, ha nem lesznek programozók. Bár nagy valószínűséggel azok lesznek. Efelé halad a világ, és egyszerűen mindenkinek szüksége lesz arra, hogy legalább alapszinten ismerje a programozási mechanizmusokat.
„Hogy mi, pedagógusok felkészítsük az új a világra a tanítványainkat, arra egy kiváló lehetőség a robot, hiszen ez még kézzel fogható, látható, ráadásul színes is, nem egy olyan elvont dolog, mint a laptop vagy a tablet előtti programozás. Az alapok elsajátítása után persze lehet csatlakoztatni tablethez, laptophoz, akkor már blokkokkal programozhatjuk, de az első lépés mindenképpen az, hogy megfogják, a gombok segítségével programozzák, lássák, ahogy halad, mozog az eszköz.”
Aki tudja, tanítja
Tamásnak az első tapasztalatai ezzel az eszközzel szinte varázslatosak voltak elmondása szerint. Nekem csak azért volt nagyon meggyőző számára, mert a gyerekek jól érezték magukat ebben a robotos világban, de neki is nagyon erős motivációt nyújtott a lelkesedés. Arról nem is beszélve, hogy érezhetően megnőtt a teljesítményük. Tamás főleg magyarórákat tart, és a magyaros tartalmakba próbálja beépíteni a robotokat: a vers-, mesefeldolgozásnál vagy a betűtanításnál.
De nagyon fontos, és ezt a képzésben is mindig hangsúlyozom, hogy ezeket az eszközöket nem öncélúan használjuk, hanem mögé tesszük azt a célrendszert, azt a pedagógiai elvet, aminek a mentén haladunk. Végiggondoljuk, hogy miben tud segíteni nekünk. Csak így van értelme.
Ugyanis Tamás nemcsak használja a robotokat az órán, de tanítja is pedagógustársait, online képzést fejleszt, elsősorban alsó tagozatos pedagógusokat, tanítókat vár, és persze azokat, akik erre nyitottak. Semmiféle előképzettségre, előzetes tudásra nincs szükség, csak nyitottságra, hiszen egy alapozóképzésről van szó, ha úgy tetszik, egy alapos kezdő lökés, amivel azonban már el lehet indulni, ki lehet állni a robottal az osztály elé.
A 30 órás akkreditált e-learning képzésben van egy elméleti rész, az oktatási robotika és a pedagógia kapcsolatáról, utána egy kis robotikatörténet, majd az általános bemutatása az eszközöknek, és a másik nagy tömbben kifejezetten a Bee-bottal és Blue-Bottal foglalkozunk. Azért választottuk ezt a képzés központi eszközévé, mert talán ez az, ami a legjobban bevihető alsó tagozatba, elérhető árú, nem egy méregdrága eszköz, az iskolák számára is megfizethető lehet, nagyjából 20-25 ezer forint körül van az ára. Vannak ennél sokkal drágább eszközök is, de ezért az árért ez egy nagyon jó robot.