Pénzcentrum • 2021. augusztus 28. 06:55
Azzal mindenki tisztában van, hogy a nyelvoktatás ma még a legtöbb középiskolában édeskevés ahhoz, hogy a tanuló sikeres nyelvvizsgát tegyen - mely már alapkövetelmény, ha valaki szeretne bejutnia felsőoktatásba. Épp ezért virágzik a magánoktatás: egyes becslések szerint egy legalább 40 milliárdos ágazatról beszélünk, mely 10 ezernél is több tanárnak ad munkát, extra bevételt. Éppen ezért senki ne lepődjön meg, ha egy nyelvtanár 9 ezer forintot kér el egy hatvanperces angolóráért: ilyen is van.
A szeptemberben elsején nem csak a 2021/2022-es tanév indul el, de a magán nyelvtanárok irányába is megnő az érdeklődés – ez jellemzően ma már az online térben bonyolódik különféle gyűjtőoldalakon, Facebook csoportokban. Már csak azért is egyre népszerűbbek a magánórák, mert 2020-tól minimum egy B2-es nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi vagy főiskolai továbbtanuláshoz, és a magyar középiskolák finoman szólva sincsenek a helyzet magaslatán – már ami a nyelvoktatás színvonalát illeti.
„A magyar középiskolák 15-20 százaléka sikeresen el tudja vinni a tisztességgel tanuló diákokat a B2-es középfokú nyelvvizsgáig, sőt egy részüket még akár a C1-es szintig is, kizárólag az iskolai munkára támaszkodva. Tehát egy szűk szelete a közoktatásnak eredményesen és jól működik, míg nagy többségéről, legalább háromnegyedéről, 80 százalékáról ezt nem lehet elmondani, ott hatalmasat zuhan az eredményesség, az oktatás hatékonysága,
és ezekben az intézményekben esélyük sincs a tanulóknak arra, hogy csak az órai munkára hagyatkozva biztonsággal eljussanak a középfokú nyelvvizsgáig, emelt szintű nyelvi érettségiig. Ők azok, akik vagy egy-egy hosszabb intenzív tanfolyamon, vagy módszeres, hosszan tartó tanulási időszak alatt, magántanár segítségével készülnek fel a megmérettetésre – ezzel mindenki tisztában van. Addig amíg érdemi változás nem történik a közoktatásban folyó nyelvoktatás területén, a kiegészítő oktatásra, magántanárokra égetően nagy szükség lesz, hogy az amúgy reálisan megkövetelt nyelvi szintet a kimenetelkor elérjék a tanulók” –
nyilatkozta a Pénzcentrumnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Nyelvtanár pedig annyi van, mint égen a csillag. Rozgonyi Zoltán elmondása szerint a közoktatásban dolgozó tanárok igen jelentős része, közel fele részt vesz a magánnyelv oktatásban is, ez 10 ezer főt is jelenthet. És akkor még az egyéb oktatókról, vagy a nyelvszakos hallgatókról, sőt, a középiskolás kistanárokról még szót sem ejtettünk.
A vírushelyzetnek "köszönhetően" a diplomához az elmúlt két évben nem volt szükséges a középfokú nyelvvizsga, ennek ellenére a nyelvtanulás iránti kereslet nem csökkent: a legnépszerűbb különóra egyértelműen az angol nyelv, emellett nagyon keresendő a nyelvek közül a német, spanyol, illetve a többi tárgyak közül a matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint a fizika – tudtuk meg Akhinszky Norberttől, a TanárBázis.hu, online magántanárkereső tulajdonosától. Ugyanezt erősített meg a TUTI Magántanár-közvetítő oldal vezetője is
Egyéni vs. kiscsoportos nyelvtanulás
Sokan gondolnánk, hogy az egyéni nyelvtanulás nem csak drágább, de hatékonyabb is, holott ez nincs feltétlenül így. Sok függ a nyelvtanulási céltól, a helyzettől és a körülményektől. Nyilván, ha speciális tudásra, speciális készségre, szakmai szókincsre van szükségünk, jobbára az egyéni órák jöhetnek szóba, ám ha a cél egy általános nyelvvizsga megszerzése, akkor jobban járhatunk az árban is kedvező, csoportos oktatással.
"Alapvetően én a kiscsoportos nyelvtanításnak vagyok a híve, sok más szakemberrel együtt. Egy csoportban mindig sokkal változatosabban lehet tanítani: több életközeli interakciót lehet megvalósítani, könnyebben gyakoroltathatók a szituációk és akár még jobban megragadhatnak, ha vannak társak, akikkel lehet gyakorolni. Egy jó csoportban a diákok motiváljak egymást, együttműködnek, akár még a nyelvórán kívül is. És amiről kevés szó esik: jól lehet tanulni a másik hibájából, vagy abból, amit a többiek nagyon jól csinálnak. Az egyéni nyelvóra, amellett, hogy rengeteg olyan kollégám van, akik élvezetesen tanítanak, mégis néha kifejezetten unalmas tud lenni" - számolt be korábban Légrádi Tamás.
Készülj a 12 ezres angolórákra
2010-es évek elején 2000 Ft/45 perc volt az átlagos óradíj, ami mára megduplázódott. Azonban az utóbbi egy évben az árak növekedése nem jelentős, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a tanárok utazási költségét lenullázó, online órák aránya a pandémiának köszönhetően erősen megnövekedett – tudtuk meg Akhinszky Norberttől.
Az órák árait a tanárok határozzák meg és elég széles spektrumon elérhetőek egészen az 1500 forinttól a 9000 forintig – ezt pedig már Dajka Olivér, az Oktass.hu oldal tulajdonosa mondta el, de hozzátette az is, hogy Budapest és Veszprém megye a legdrágább: az ottani településeken nagyjából hasonlóak az árak. A keleti országrészben úgy átlagosan 1000-1500 forinttal, a többi településen nagyjából 500-1000 forinttal olcsóbban vállalják a tanárok az órákat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanakkor találni olyan rendkívül nagy tapasztalattal rendelkező, minden szempontból professzionális tanárt is, akinek az óradíja 12 ezer forint.
Szegény-gazdag, város-vidék: mélyül a szakadék
Ilyen árak mellett egy kétgyerekes család heti egy nyelvóra/gyerekkel számolva akár havi 25-30 ezer forintot is elkölthet, és akkor még nem számoltunk azzal, mi van, ha egyiküknek nem megy a matek, vagy a kémia, vagy esetleg középiskolai felvételire készülne. Ilyen esetekben a magántanároknak kifizetett összeg felső határa tényleg a csillagos ég. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a tanulók 54 százaléka vesz részt valamilyen fajta különórán.
A tanórákon kívüli tanulás bizonyos rétegeknél már olyan intenzív, hogy joggal beszélhetünk egy árnyékiskola-rendszer kialakulásáról. Ugyanakkor a különórára járás terén még inkább szembeötlőek azok az egyenlőtlenségek, amelyek a családok különböző jövedelmi helyzetéből és lakóhelyéből erednek
- írja az Egyesület az oldalán. A szervezet szerint egy 40 milliárdos iparágról beszélünk – ebben persze benn vannak a nyelviskolák bevételei is. Ugyanakkor akinek volt már tapasztalat magántanárral, az tudja, hogy nem minden esetben adnak számlát – és akkor még óvatosan fogalmaztunk.
„A személyes benyomásom az, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a fehéren dolgozók aránya.Aazok a magánoktatók, akik kizárólag ebből élnek, vagy túlnyomórészt ezzel foglalkoznak, azok jellemzően katás egyéni vállalkozók, gazdasági ügyviteli szempontból kedvező és jól kezelhető dolog, nem fulladnak bele az adminisztrációba, ugyanakkor ad egyfajta biztonságot is. Akik csak néhány órát adnak hetente fizetéskiegészítésként, és jellemzően nem ez a fő bevételi forrásuk, ott nagyobb eséllyel fordul elő, hogy számla és bejelentés nélkül végzik a tevékenységet” – számolt be Rozgonyi Zoltán, majd így folytatta:
"Egy évvel ezelőtt Felnőttképzési törvény változása 2-3 hónapig totális felfordulást okozott, és mind a mai napig sok megkeresés érkezik hozzánk tanárok részéről, akik épp most kezdenének el magánórát adni, de értetlenül állnak a szabályozás előtt. Számukra és számunkra is jó hír, hogy a kisebb vihar után elrendeződött a kérdés, józan racionális mederbe rendeződött a folyamat. Kiderült, hogy eleinte talána jogalkotó számára sem volt tisztázott, kit is céloz meg a módosítás, mi a szándéka vele, de mára kirajzolódott, hogy alapvetően nem a magántanárokat célozza a törvénymódosítás, sokkal inkább az iskolaszerűen működő oktatási intézményeket, jellemzően a nyelviskolákat. A tipikus magántanári tevékenység feltételei tehát nem változtak."