Na ezért vándorolnak el fiatalok tömegével az országból: ez várja őket

Az elvándorlási kedv nem újkeletű, hosszú évek óta jelen van hazánkban s úgy tűnik nem csökken a fiatalok kedve e téren s ez évben különösen aggasztó a KSH adatai alapján, mely a tavalyihoz képest kimutatta, hazánkban drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma az idén: 91,4 ezren felvételiznek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint múlt évben. Ráadásul nem csak a 2019-es adatokhoz képest tekinthető markánsnak a zuhanás: 2001 óta soha nem volt ennyire kevés a jelentkező. Vagyis a hazai felsőoktatásban lévő diákok hiánya ez évben bizonyos szektorokban markánsan érezhető lesz. Az okok számtalan helyen keresendők.

Závecz Tibor ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet ez év februárjában végzett egy felmérést, melyben 5000 főt interjúvoltak meg. A felmérés témája: Közhangulat, Problémák, Értékek. A kutatásban számtalan kérdéscsoport jelent meg. Szondázva a legfiatalabbtól az idősebb korosztályon át, vidék és főváros, keleti és nyugati régiót, 8 osztálytól az egyetemi végzettségig.

„Van olyan családja, barátja, vagy ismerőse aki külföldre költözött”- feltett kérdésre, a magyarok felének van olyan ismerőse, aki elhagyta az országot; a fiatalok, nagyvárosiak, magasabb képzettségűek ismeretségi körében több kivándorló van.  A végzettségi szinttel nő azoknak az aránya, akik ismernek kivándorlókat: a legfeljebb 8 általánost végzettek között 40%, a diplomásoknál 63% ez az arány.

A kivándorlás legfájdalmasabb következménye, hogy éppen az a korosztály megy el Magyarországról, mely egyrészt adót és járulékot fizetne majd, másrészt potenciálisan gyermeket vállaló réteg lesz, hozzájárulhatnának a demográfiai helyzet javulásához.

Ehelyett egy megállíthatatlan elvándorlás mutatkozik részben dolgozni részben tanulni külföldre. Persze a világ is sokat változott az elmúlt húsz év alatt. Amiben az idősebb korosztály szocializálódott az már kevésbé igaz a fiataloknak. Azok esetében, akik tanulni indultak el a világban, fennáll az a veszély, hogy fiatal diplomásként, nyelveket beszélve, magas szaktudással a hátuk mögött, már nem szeretnének egy alacsony bér miatt rosszabb életszínvonalba visszacsöppenni.

Az elvándorlás összetétele alapján a folyamat nem csak Magyarország jelenét, hanem jövőjét is komolyan veszélyezteti - olvasható számos demograáfiai kutatásban. Ráadásul a külföldre vándorlók több szakmában is komoly munkaerőhiányt okoznak itthon. Öt külföldön tanuló fiatalt kérdeztünk meg, ugyanazt a kérdéseket tettük fel nekik.  Mostani cikkünkben kifejezetten tanulás céljából külföldön tanulókra fókuszáltunk, keresve a válaszokat.

Miért mennek külföldre tanulni magyar fiatalok?

Kovács Panna Laura 3 éve tanul Rotterdámban International Business and Management Szakon. Összesen 4 különböző egyetemre jelentkezett (csak Hollandiában), azért is mert a tandíj viszonylag alacsony a többi országhoz képest. Emellett az emberek barátságosak és rengetegen beszélnek angolul, ami a munka keresést is megkönnyítette neki.

Rotterdamot azért is választottam, mert úgy gondolom, hogy ez egy gazdasági központ, ahol rengeteg nagyobb cégnek megtalálható a központja és ha már business-t tanulok, akkor azt Európa legnagyobb kikötője mellett tegyem. Jelenleg 6 hónapos gyakorlaton veszek részt, s mivel rengeteg cég helyezkedik itt Rotterdámban, megkönnyítette a mostani pozícióm megtalálását. Az egyetem befejezésével rengeteg lehetőséget látok már most a növekedésre karrierem szempontjából.

Panna másodévesen egyetem mellett alkalomszerűen dolgozik.  Ha valaki minimum 56 órát dolgozik/hó akkor igényelhet tanulmány finanszírozást (nem kell visszafizetni az államnak) és ingyenes tömegközlekedést. Ha túl magas valakinek a fizetése – mint megtudtuk, akkor nem biztos, hogy jogosult erre a pénzre, csak az ingyenes tömegközlekedésre. A maximum összeg, amit valaki kaphat a holland államtól finanszírozás gyanánt kb 420 euró/hó. Ezt az összeget akkor nem kell visszafizetni, ha 10 éven belül a hallgató lediplomázik bármilyen holland felsőoktatásban. Emellett, ha szeretne élni a lehetőséggel, fel lehet venni kb. 1000 euró diákhitelt/hó 0% kamattal - tudtuk meg Pannától.

Egész életemben egy nemzetközi környezetben éltem és emiatt már kis korom óta nagyon jól beszélek angolul. Úgy gondolom, hogy azt a tudást és nemzetközi látókört kár lett volna elpazarolni azzal, hogy otthon maradok. Másrészt pedig vágytam egy új légkörre és egy fajta függetlenségre, amit otthon nem tudtam volna elérni. Imádok nyelveket tanulni, ezért bennem volt a vágy, hogy külföldön éljek és egy újabb nyelvet megtanuljak

- válaszolta Panna, és kérdésünkre, hogy tervez-e hazajönni, úgy felelt: A mesterképzést még nem tudja, hol fogja folytatni, de nem tervez hazajönni. Sem tanulni sem dolgozni.

Legnagyobb pozitív élménye közé tartozik: akinek alacsony a fizetése az kedvezményt kap vagy teljesen ingyen van az egészségbiztosítása. Az állam mindenkinek ingyenes holland kurzust biztosít, munkahelyén és az iskolában is van szava, alkalmazottként/diákként is. Az embereknek sokkal pozitívabb világnézetük van, mint Magyarországon. Holland "ügyfélkapu" sokkal egyszerűbb és felhasználó barátibb.

Persze akad negatív élménye is. Mint elmondta, magasak például az adók, és a közműszolgáltatások is, mint például a vízdíj, szemétszállítás díja, stb. De ennél is súlyosabb probléma szerinte, hogy a Kelet-Európából jövőket lenézik - erre ő egyáltalán nem számított, mielőtt kiköltözött. Na és persze azt is hozzáteszi, hogy magyarként nehéz megszokni a szürke, szeles, és hideg időjárást, mely az év nagy részében jellemző.

Poldermann Lilla utrechti egyetemen tanul Global Sustainability Science-t (Fenntarthatóságtudományt). Már középiskolás korában foglalkoztatta a gondolat, hogy milyen lehet más országban tanulni. Középiskolai évek alatt gyakran olvasott a magyar oktatási rendszerről (pl régimódi, lexikális tudás fontos).

Gimnáziumi éveim alatt volt lehetőségem egy évet külföldön tölteni, ami csak erősítette bennem a vágyat, hogy az egyetemi éveimet is külföldön töltsem. Ezek után pedig jött az érdeklődésem a fenntarthatóság iránt, ami egy kevésbé elterjedt tudomány Magyarországon. A fenntarthatóságban Hollandia az élen van, másrészt tanul itt más magyar barátom is, csak jókat hallottam”. Olcsóbb az oktatás, mint például Angliában, de a minősége felér vele. „Mivel osztrák gimibe jártam, az évfolyam 50%-a Ausztriába ment. Az évfolyam 12%-a maradt Magyarországon, a maradék 38% Németországba, Angliába, Hollandiába, Franciaországba, Svájcba, Olaszországba és Belgiumba ment továbbtanulni.

Kovács Sára Fanny Japánig meg sem állt. Osakában Human Science-t tanul. tíz éves kora óta tanul japánul, akkor hallott először arról az ösztöndíjról, minek keretében most ott tanul. A környezete sokáig szkeptikus volt vele, de tanárai és családja maximálisan támogatta, hit benne. Esetében az egyetem teljesen ingyenes (a könyveket leszámítva) mivel a japán állami ösztöndíj finanszírozza, valamint havi élhetési ösztöndíjat is kap hozzá.

Mielőtt az oszakai egyetemre jöttem volt egy év felkészítő év a tokiói külföldi nyelvek egyetemén az összes állami ösztöndíjas (human) külföldi diákoknak, az-az év is ingyenes volt. Jelenleg egy kisebb kultur sokk alatt állok, igy soknak érzem a negatív és a pozitív élményt, hogy mennyire kedvesek velem itt az emberek.

A negatívabb élménye közé tartozik az elvárás nők és férfiak közötti nemi különbségek kapcsán. „Mikor tolmácsolok beszélgetek másokkal gyakran hallom ezt”- mondja. Egyetemi évek után Fanny szeretne Európába visszamenni, de nem kifejezetten haza tervez. Még több nyelven szeretne kommunikálni. „Nagyon jó emlékeket hozok a középiskolából - meséli Fanny.

A legtöbb sztereotípia megdőlt előttem, például, hogy a japánok nagyon visszahúzódóak vagy nem szeretik a külföldieket. Az elején sokan szégyenlősök, de ha nyitunk feléjük a legaranyosabb emberek tudnak lenni, és nagyon érdeklődőek más kultúrák felé, de boldogok, ha érdeklődünk a kultúrájuk felé, melyet szívesen megmutatnak nekünk.

Egy tanítási óra 90 perces, ami eleinte nagyon sok volt. 9.00 órakor indul a nap, de változó mikor ér véget. Az átlag egyetemi óraszám 16-19 óra hetente a japánoknál. „Második év felétől szakosodunk, hogy kinek a kutatásában fogunk részt venni. Ha például a pszichológián belül az emberszabásúak kutatásával foglalkozó tanárt választok, akkor hegyekbe valamit japán szigetekre megyünk tanulmányozni a majmokat es a viselkedésüket, DNS-ket” - fogalmazott Fanni, és azt is hozzátette, hogyesete azért ritka, hiszen

középiskolai osztályából egyedül ő jelentkezett külföldi egyetemre.

Pankotai Dóra Anna ugyancsak Hollandiában, az Eindhoveni Műszaki Egyetemen tanul építészetet. Dórát akárcsak korosztálybeli társait a megmérettetés, kalandvágy, kíváncsiság hajtotta.  „Miután utánanéztem az itteni oktatásnak és az áraknak, nagyon megtetszett Hollandia. Az éves tandíj 2000€, az első év 1000€ egész Hollandiában és az oktatás is magas színvonalú.  Dánia is érdekelt volna, de jelenleg Hollandiában angol nyelvű építész képzés csak Eindhovenben van így nem volt nehéz a választás. A világranglistán az én egyetemem benne van első 100 legjobb egyetem között, illetve valóban itt jó angol nyelvű képzések vannak” - árulta el a Pénzcentrumnak, és azt is elmondta, mi volt valójában a motivációja:

Mindig is volt egyfajta kalandvágy, hogy utazzak és világot lássak. Egyetemi éveim előtt még középiskolásként volt lehetőségem egy éves cserediák programban részt venni Finnországban. Az egy év után megerősödött bennem a gondolat, ha van lehetőségem biztosan külföldre megyek egyetemre.

Érdekességként Dóra azt is elárulta, hogy jövőre minden diák, aki EU-s országból jön, annak elengedik a tandíj felét a koronavírusa való tekintettel. Két opciót fontolgat. Az egyik: mesterképzés Hollandiában, a Delft-i műszaki egyetemen, ahol az építészképzés az első helyen áll Európában. A mesterképzés ára itt ugyanannyi, mint az alapképzésé, 2000€ évente vagyis ez nagyon baráti, hisz legtöbb helyen több tízezer € évente. A másik opció, hogy másik országban folytatja. Mint mondja, Olaszország jöhet számításba de kacérkodik azzal a gondolattal is, hogy valahol a tengerentúlon próbál szerencsét.

Sajnos egyáltalán nem fontolgatom, hogy hazajöjjek tanulni vagy dolgozni. Azt gondolom, hogy ha öt évet eltöltök komoly tanulással akkor utána szeretnék egy olyan fizetést kapni, amiből kényelmesen meg tudok élni gondok nélkül. Sajnos ezt Magyarországon nem hiszem, hogy meg tudom valósítani. Ezen felül az életszínvonal is magas szintű itt, ami számomra vonzó volt. 2021-ben itt az átlagfizetés 4880€-ra rúgott

- fogalmazott Dóra, aki már arról számolt be, hogy az ő gimnáziumi osztályában 34 osztálytársa közül 5-en tanulnak külföldön.

Szente Zóra európai jogot tanul.  Először az Erasmus programot kezdte nézegetni, de hamar szembesült azzal a gondolattal, hogy joghallgatóként nem fogja tudni úgy a lehetőséget kihasználni ahogyan azt szeretné, hiszen minden országnak különböző jogrendszere van. "Ragaszkodtam a joghoz, de tudtam, hogy egy másik országban nem szeretném az adott ország jogrendszerét tanulni, így hamar világossá vált számomra, hogy az európai/nemzetközi irányzatot keresem”. Innentől már könnyű volt a dolgom, mert alapvetően a „european law” mint alapképzés nagyon különleges és ritka szak, kevés helyen tanítják. Felvételt nyertem az ELTE-re és Maastrichtba is" - fogalmazott. Hozzátette:

Mindig is szerettem Magyarországot, a mai napig húz a szívem vissza. De mégis ott láttam a 19 éves kalandvágyó énemet, aki egy ilyen lehetőség elött áll, hogy percről percre nyílik ki a világ számára. Vonzó volt számomra, hogy nem zárom be magamat egy országba, hanem egyre több és több lehetőség kapuját nyitom meg azáltal, hogy ezt a lépést megteszem.

Zóra a saját útját szeretné járni. „Ki szerettem volna magamat próbálni. Tizenkilenc évesen egy idegen országban, teljesen egyedül. Tizenhárom évig jártam ugyanabba az iskolába minden egyes nap. Ennyi idő után úgy éreztem, hogy egy drasztikus változásra van szükségem.” A nemzetközi jog már determinálja jövőképét.

A mesterképzésre mindenképpen valahova külföldre szeretnék menni, mert úgy érzem hogy 23-24 évesen még bőven bennem lesz, hogy mehetnék és élni akarok. A jövőben való elhelyezkedésről még nem tudok nyilatkozni, mert mindentől függetlenül, hátrányai ellenére Magyarország mindig is a hazám lesz és mindig is húzni fog a szívem vissza.

Összegzés

Az öt megkérdezett lány közül hárman dolgoznak tanulmányaik mellett, mindenki két-három idegen nyelvet beszél. Szerencsésnek érzik magukat, hogy családjuk támogatásával álmaikat meg tudják valósítani. Megkérdezett interjúalanyaink arra a kérdésre válaszolva, hogy "Bejött-e a számításod?", 100%-ban igennel feleltek, de nem szeretnénk azt sugallani, vagy azt a látszatot kelteni, hogy külföldön „kolbászból fonják a kerítést”.

A riportokból az is kiderült, hogy azok találják meg külföldön számításukat, kik maguk is rendkívül nyitott személyiségűek, de kellően önállóak és, akik itthon rendelkeznek egy erős családi háttérrel, és ez csak részben anyagi kérdés. Az anyagi támogatás mit sem ér, ha gyermek szorong az új helyzetektől, mert nem erre lett szocializálva, nem volt benne a jövőképében a külföldi továbbtanulás. Persze azt is mindenki megerősítette, hogy a legtöbb szülőnek ezzel együtt is egyik szeme sír a másik meg nevet.

Életkor szempontjából tehát látható, a fiatal korosztályok hagyják el leginkább az országot, míg iskolai végzettség szempontjából pedig a legiskolázottabbak. Pont az megy el, akinek a legkevésbé kellene. A hazai jövedelemnek az EU-s bérszinttől való jelentős, tartós elmaradása folyamatosan ösztönözi a magyar elvándorlást, sőt lényegében ennek következménye a nyomós indok az elvándorlás vagy ingázás mögött. A nagy bérkülönbségek mellett a jövővel kapcsolatos várakozások, az ország helyzetével és az otthoni élettel való elégedetlenség, valamint főleg korábban a nagyfokú hazai munkanélküliség sürgette leginkább az elvándorlást. 

Felmérések szerint az elvándorlók egy része hazatér, majd ismét külföldre megy, azaz a vándorlás folyamata nem egyirányú. Attól függ, hogy a hazavándorlók külföldi tapasztalataik alapján magasabb bérigényeket, hogy tudják itthon érvényesíteni, hogy találják meg számításukat abban az illúzióban, amit maguk mögött hagytak évekkel ezelőtt.  Persze, nem a féléves Erasmus ösztöndíjra kell gondolni, hanem a közvetlenül az érettségi után, külföldön elkezdett és befejezett egyetemi tanulmányokra gondolunk valahol Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, s azzal a szembesüléssel, hogy bármennyire is büszkeséggel tölt el sok szülőt gyermeke sikere, a tanulmányi évek után nagyon nagy százalékban végleg búcsút intenek családjuknak, szülőföldjüknek.

Visszakanyarodva a ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet 2021 évi kutatására a fiatalok ötöde, a budapestiek tizede tervezi, hogy külföldre költözik; a férfiak mobilitása magasabb, a képzetleneké alacsonyabb. A 18-29 éves korosztály kivándorlási kedve kimagasló (21%), kettő-háromszorosa a 30-as és 40-es éveikben járókénak. Az 50 év felettiek között alig találni külföldre költözni tervező válaszadót.

Míg a legfeljebb 8 általános iskolai osztályzattal rendelkezők esetében ez a szám 4%, addig az egyetemet végzettek esetében pont a duplája.

Régiókénti megoszlásban a fővárosban kiugróan sokan tervezik, hogy elhagyják az országot a következő években (13%, 6 százalékponttal az átlag felett). De, mint cikkünk elején leírtuk ezek a számok a külföldre dolgozni, valamint tanulni akaró emberek együttes számadatai. A kutatás szerint a többség negatívan tekint az országban zajló folyamatokra.