Kozma Boglárka • 2021. május 10. 11:04
Mától visszatérnek a jelenléti oktatásba a felsősök és a középiskolások, ahogy az őket tanító tanárok is. Ez így az év vége előtt sok szempontből megkönnyebbülés, ugyanakkor komoly veszélynek vannak kitéve az oktatók, hiszen egy jelentős részük a veszélyeztetett korosztályból kerül ki. Arról nem is beszélve, hogy társadalmi megbecsülésük is hagy némi kívánnivalót maga után, a hivatalos statisztikai adatok szerint az alsó középfokú oktatásban tanító tanárok relatív keresete messze elmarad az átlagétól.
Novemberben ültek utoljára iskolapadba a digitális oktatásból ma visszatérő felsősök és középiskolások. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint van mit pótolni a tanulás, de különösen a nevelés, a közösségépítés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén, de az intézmények felkészültek. Az alsó tagozatosok nagy része április 19-én visszatért az iskola falai közé, habár az intézkedés szakmai körökben vitát gerjesztett. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatásban dolgozókat és számos egészségügyi szakembert nyugtalansággal és félelemmel töltött el, hogy az első oltást követően akár napokon belül vissza kellett térniük a tanítóknak a tantermekbe. emellett a a szakszervezeti konföderációk álláspontja szerint is felesleges volt idejekorán kockáztatni a tanerő egészségét, már csak azért is, hiszen az EMMI nyilatkozata szerint az óvodai ellátásban a gyermekeknek mindössze 6-8 százaléka, míg az általános iskolás korú gyermekeknek alig 1 százaléka igényelte az óvodai és iskolai felügyeletet a lezárások alatt.
A tiltakozások ellenére az április 15-i rendelet értelmében 19-én kinyitottak az intézmények az óvodások és az számára, sőt, az előzetes várakozásokhoz képest sokkal több gyermeket vittek vissza a szülők, nem kis kockázatnak kitéve az első oltásukat csak pár napja megkapó pedagógusokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy sok minden forgott, és forog mind a mai napig kockán, pláne mivel tudható, hogy a pedagógusi pálya is folyamatosa öregszik, azaz nem a társadalom legfiatalabb, a vírusnak legellenállóbb rétege nevel, tanít. (Magyarországon brutális mértékben öregedik el a tanári szakma. Míg 2014-ben alig több mint 2 ezer 60-65 éves tanár dolgozott hazánkban, addig 2018-ra a számuk már meghaladta a 10 ezret is. Ezzel az összesített EU-s lista 9. legidősebb állományával rendelkezünk, előzve az EU-átlagot.)
Ráadásul a társadalmi megbecsülésük is hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen statisztikai adatok bizonyítják, hogy a magyarországi óvodapedagógusok, és általános iskolai tanárok keresete jócskán elmarad a felsőfokú végzettséggel rendeklezőktől. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development / Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) az oktatás indikátorait összefoglaló Education at a Glance 2020 című kiadványa lehetőséget ad a magyar oktatási adatok nemzetközi összehasonlítására. Az Education at a Glance 2020 statisztikái hazánk esetében is számos ténnyel szembesítik a pedagógusokat, a társadalmat és a hosszútávon gondolkodó az egész ország lelki, szellemi és anyagi gyarapodását prioritásként kezelő (potenciális) döntéshozókat. A statisztikai adatok közül jelen írásban az óvodai nevelésben és az általános iskola alsó és felső tagozatán tanító pedagógusok relatív keresetét vizsgáljuk nemzetközi összehasonlításban.
A tanárok relatív keresete
Az iskola előtti (ISCED2011 0), az alapfokú (ISCED2011 1) és az alsó középfokú (ISCED2011 2) oktatásban dolgozó tanárok tényleges fizetése az OECD-országokban átlagosan a felsőfokú végzettségűek keresetének 80-94 százaléka. Míg az alapfokú és a középfokú oktatás vezetőinek tényleges fizetése legalább 26 százalékkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek keresete.
Az iskola előtti oktatásban dolgozó pedagógusok relatív keresete
A vizsgált EU-s, és OECD tagországokban, a pedagógus társadalmon belül az iskolai előtti oktatásban résztvevő pedagógusok (Magyarországon az óvoda pedagógusok) a legkevésbé megbecsültek anyagilag, a más hasonló képzettségűekhez, illetve a diplomásokhoz képest. A magyarországi óvoda pedagógusok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének mindössze a 61 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek átlagkeresetének mindössze 68 százaléka. A V4-ek esetében nálunk részben rosszabb a mutatója Csehországnak (a vonatkozó adatok: 55 % és 71 %), Szlovákiának (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetéhez viszonyított 58 százalékos relatív kereseti arány) és Lengyelországnak is (a vonatkozó adatok: 63 % és 62 %). Az Egyesült Államok kivételével az összes többi adattal rendelkező országban mindkét mutató esetében kedvezőbbek a relatív keresetek, mint Magyarországon.
Az OECD tagországok esetében az iskola előtti nevelésben – oktatásban tevékenykedő pedagógusok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének átlagosan a 80 százaléka, míg az EU 23 esetében 79 százaléka. Anyagilag a leginkább megbecsültek az ezen a képzési szinten dolgozó pedagógusok Portugáliában, hiszen a többi diplomáshoz képest 48 százalékkal nagyobb a keresetük, Litvániában, ahol 40 százalékkal, míg Costa Ricán, ahol 13 százalékkal keresnek többet.
Az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok relatív keresete
A 25-64 éves korcsoportban, a teljes munkaidőben foglalkoztatott, egész éves foglalkoztatottságú munkavállalókat vizsgálva az alapfokú oktatásban (ISCED2011 1: Primary education) tanítók - a hazai alsó tagozat tanítói - keresetének a felsőfokú végzettségű munkavállalók (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkező) keresetéhez viszonyított aránya 66 százalék. Mely arány az USA után Csehországgal együtt a második legkedvezőtlenebb (az OECD átlag: 85 %, és EU 23 átlag: 85 %). Az alapfokú oktatásban résztvevő pedagógusok keresetének aránya a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez képest Magyarországon 70 százalék. Ezen adat az Egyesült Államok, Chile, valamint Csehország adata után a negyedik legrosszabb az OECD országok között.
Az alsó középfokú oktatásban tanító tanárok relatív keresete
A 25-64 éves korcsoportban, a teljes munkaidőben foglalkoztatott, egész éves foglalkoztatottságú munkavállalókat vizsgálva az alsó középfokú oktatásban (ISCED2011 2: Lower secondary education) - a hazai felső tagozatnak megfelelő szinten - tanító tanárok keresetének a felsőfokú végzettségű munkavállalók (ISCED 5., 6., 7. vagy 8. szintű végzettséggel rendelkező) keresetéhez, valamint a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetéhez viszonyított aránya - az OECD tagországok és társult országok közül - csak Csehország és az Egyesült Államok esetében rosszabbak, mint a hazai adatok. A magyarországi tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének mindössze a 66 %-a, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek átlagkeresetének mindössze 70 százaléka. A V4-ek esetében csak Csehország egyik adata kedvezőtlenebb, mint a magyar adat.
Lengyelországban az alsó középfokú oktatási szinten tanító tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének 76 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek keresetének 75 százaléka. Szlovákiában a tanárok jövedelme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelmének 74 százaléka. Csehországban a tanárok jövedelme a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelmének - a magyar adattal egyezően – mindössze 66 százaléka, míg a hasonló képzettséggel rendelkező más szakmákban dolgozó szakemberek jövedelmének 64 százaléka.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az alsó középfokú oktatási szinten tanító tanárok keresete a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetének átlagosan a 89 százaléka, mind az OECD, mind az EU országai esetében.
Így Magyarország ezen mutatója 23 százalékponttal rosszabb, mint az Európai Unió tagországainak átlaga, és 10 százalékponttal rosszabb, mint a lengyelországi, 8 százalékponttal kedvezőtlenebb, mint a szlovákiai relatív kereseti adat.
A cseh adattal pedig megegyezően – egy százalékponttal túlteljesítve a legrosszabb adatot (USA) – a második legkedvezőtlenebb az ISCED2011 2. szinten tanító pedagógusok jövedelmének és a többi diplomával rendelkező jövedelmének aránya.
Anyagilag Costa Ricán (1,44), Litvániában (1,40), Portugáliában (1,43) és Németországban (1,02) a legmegbecsülttebbek a tanárok, hiszen ezen országokban többet keresnek, mint más diplomások. Az 5. legjobb adattal Finnország rendelkezik (a tanárok 97 százalékos keresetaránya a felsőfokú végzettségűek keresetéhez képest).
Számunkra is a finn oktatási rendszer közös szándékú, hosszas társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként létrehozott - kormányzatokon átívelő - megvalósított reformja mutathatná az utat.
A relatív fizetések hazai értékelésekor és nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell vennünk az adott foglalkozásban a nemek arányát, a nemek keresete közötti bérszakadékot, valamint az adott szakma életkor szerinti összetételét, illetve előbbi tényezők esetleges más szakmáktól való eltérését. Hazánkban például a teljes oktatási szektorban 75 %-os a nők aránya (EU 23 átlag: 72 %, OECD átlag: 70 %). Persze mindez nem ignorálja a tanárok anyagi megbecsültségének rönkvalóságát.