NapiCsárt • 2021. május 3. 16:45
A jól működő, hatékony digitális oktatásnak az eszközökön, a készségeken, hajlandóságon kívül az egyik alapvető feltétele a megfelelő sávszélességű internet-hozzáférés. Friss statisztikai adatokból kiderül, hogy a világ számos országában ebből a szempontból sem indulnak egyelő eséllyel a diákok, hiszen nagyon nem mindegy, hogy helyrajzilag honnan kapcsolódnának be a tanórába.
A 14 hónappal ezelőtt egyik pillanatról a másikra találtuk magunkat home officeban, a gyermekek pedig a digitális oktatás kellős közepén. Ez a hirtelen döntés azt feltételezte, hogy minden családban van megfelelő sávszélességű internet-hozzáférés, megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, és persze használható digitális tudás. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy ez nagyon nincs így.
Becslések szerint a gyerekek 20 százaléka egyáltalán nem vett részt a távoktatásban, de szerintem a leszakadó térségekben ezeknek az aránya jóval magasabb. A pedagógusoknak minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült folyamatos munkára bírni a gyerekeket – mondta el a Pénzcentrumnak még korábban L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.
Ugyan ennek a problémának csak egy kis része volt az internetelérési probléma, a kormány tavaly novemberben ingyenessé tette a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásokat a digitális munkarendre átállt általános és középiskolák pedagógusai és tanulói számára.
A digitális szakadék szélén
Persze egyáltalán nem mindegy, hogy az otthonról dolgozó szülő, vagy a tanuló az ország melyik részén él, hiszen nem egyenlő mértékben férünk hozzá a szélessávú „vezetéses” internethez. Ez persze nem csak hazánkban okoz gondot a digitális szakadék, az OECD valamennyi országában van különbség a nagyvárosi és a kisebb vidéki városok, falvak, tanyák lefedettségében. Az OECD ajánlása szerint éppen ezért folyamatos beruházásokra van szükség a szélessávú szolgáltatások terén, különösen a vidéki területeken.
A fenti infografikán azt ábrázoltuk, hogy az egyes OECD országokban mekkora egyenlőtlenség van a városi, illetve a jobb szó híján vidéki internet-hozzáférés százalékos arányai között. (Az angol nyelv, amelyen az eredeti elemzés íródott az urban és a rural szavakat használja, ezt legegyszerűbben városra és vidékre lehet fordítani, ám vidék alatt nyilván nem Kiskunfélegyházát, Balassagyarmatot, vagy éppen Dombóvárt értjük most, sokkal inkább a kifejezetten kis népsűrűségű, alacsony lélekszámú településeket, melyek nagy mennyiségű beépítetlen területtel rendelkeznek).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez az ábra azért is érdekes, mert megmutatja, az adott országban mekkora hátrány érte, érheti azokat, akik vidéki régiókban élnek, és nincs megfelelő stabil internet-hozzáférésük a digitális oktatás, vagy esetleg a kötelezően elrendelt home office alatt. A listavezető Svédország esetében negatív számot látunk, ez azt jelenti, hogy semmivel sem jobb az internet-hozzáférés városon, mint vidéken, sőt éppen fordítva van.
Az OECD statisztikája 34 ország adatait közölte, hazánk a 24 helyen van a 10 százalékos eltéréssel, az uniós átlag 6,9 százalék. Azonban látni kell azt is, hogy olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint például Franciaország, Szlovénia, Portugália, vagy Görögország.
Alapjog az internet
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa még egy 2016-ban hozott határozata alapján az alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való hozzáférést, és megállapította, hogy az internethez való hozzáférést növelni kell, mert világszerte szélesebb tömegek számára teszi lehetővé az oktatási lehetőségek elérését. A technológia terjedése pedig felgyorsíthatja az emberiség fejlődését: a szélessávú internet már nem luxus, hanem hétköznapi szükséglet.