A KSH 2020-ban is kiadta, immáron 18. alkalommal a Nők és férfiak Magyarországon c. zsebkönyvét. Ebben a nők és férfiak itthoni helyzetét mutatják be, diagramok segítségével elemezve a munkaerőpiacot, az oktatást vagy éppen a bűnözés, turizmus adatait a nemi arányok szempontjából.

- írja bevezetésében a KSH. Ennek apropóján kíváncsiak voltunk, hogy a 2019-re vagy egyes esetekben annál korábbi évre vonatkozó számadatok mit mondanak el nőkről és férfiakról az oktatás területén.

Sok nő már be sem jut

Ahogy az első ábrán látszik, markánsan több azoknak a magyar nőknek az aránya, akik az általános iskola 1-8. osztályát járták ki, szemben a férfiakkal. A magyar nők (7 évesnél idősebb) ugyanis több mint egyharmadának (34,7%) csak ilyen végzettsége van az országban, míg a férfiaknál ez az arány 28,6 százalék.

Szembetűnően magas a különbség a szakmák esetében is, míg a magyar férfiak 26 százalékának van valamilyen érettségi nélküli szakmája, addig ez az arány a nőknél csupán 12,8 százalék. Ehhez képest a magyar nőknek általában magasabb arányban van érettségijük, illetve diplomájuk is, mint a férfiaknak. Előbbi végzettség esetén 4,5 százalék az előnyük, míg utóbbi esetében 2,9 százalék.

Ehhez hasonló számokat mutat a 2019-es középfokú oktatás és a felsőoktatás nappali munkarendjében tanulók nemek szerint megoszlása is. Mint kiderült, a gimnáziumokban és az egyetemeken továbbra is magasabb nők száma, ám a szakgimnáziumok esetében már a férfiak vezetnek, míg a szakközépiskolákat, illetve a szakiskolát és készségfejlesztő iskolát egyértelműen le is uralják.

Az adatokból jól látszik, hogy míg a középfokú oktatás tetején (gimnázium, szakgimnázium), illetve a felsőoktatásban kiegyenlített a két nem részvétele, addig szakközépiskolákban és a szakiskolákban majd kétszer annyian vannak a férfiak, mint a nők. Ezzel szemben az a réteg, aki már eljut a közép és felsőoktatásba, nemileg kiegyensúlyozottnak mondható, sőt, több helyen is inkább a nők felé billen a mérleg nyelve.

Mire elég a diploma?

De mit is jelent ez pontosan? Érdekes megnézni például, hogy 2019-ben miként alakult a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók száma és nemek szerinti megoszlása.

Ahogy a statisztikákból látszik, óriási különbség van az egyes képzési területeken való nemi megoszlásokban. Ha kiemeljük például a legnépesebb területeket, azt találjuk, hogy a Gazdaság és irányítás területén kívül nagyon markánsan felülreprezentáltak vagy a nők vagy a férfiak. Vegyük a nemi eltolódás nagysága szerint, mit is jelent ez pontosan.

Ha megnézzük sokkal nagyobb mennyiségű nő tanul Egészségügy, szociális gondoskodás, Társadalomtudományok, valamint a Tanárképzés, oktatástudomány területén, mint férfi:

• Egészségügy, szociális gondoskodás: összesen 25 574 diákot számlált 2019-ben, az itt tanultak 65,7 százaléka, azaz 16 802 hallgató nő volt.

• A Társadalomtudományok területén a hallgatók 63,6 százaléka volt nő, azaz az összes hallgató (18423) közül 11 717-en.

• A legbrutálisabb eltolódás a két nem közül a nők javára azonban egyértelműen a Tanárképzés, oktatástudomány területén érhető tetten. Itt a nők aránya 52,6 százalékkal (!) magasabb mint a férfiaké. Ez a teljes, 16 899 hallgatóból összesen 12 894-et jelentett 2019-ben.

Ezzel szemben, ha megnézzük a markánsan a férfiak által dominált képzéseket, akkor egy egészen másfajta mintázat rajzolódik ki:

• A Műszaki tudományok esetében, ami egyébként a legtöbb hallgatót számláló képzési terület Magyarországon (30 388 fő), a férfiak aránya 73,4 százalékos (!), ami azt jelenti, hogy az itt tanulók közül 22 305-en férfiak.

• Ennél is nagyobb a különbség az Informatika területén, ahol az összes hallgató (16 796 fő) nem kevesebb mint 84,2 százaléka volt férfi 2019-ben. Azaz a képzésen tanulók közül 14 142-en férfiak voltak.

Hogy realizálódik ez a keresetekben?

Mindennek azért van nagy jelentősége, mert ezekhez a képzésekhez klasszikusan teljesen más bérezés tartozik. Ha végig vesszük azokat a területeket, ahol a nők dominálnak, akkor a következőket találjuk az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítéseadatai (képzés vége tanéve: 2017-2018, bruttó átlagjövedelem) alapján:

• Orvos- és egészségtudomány: bruttó 286 572 forint (BA/BSC, jellemzően gyógytornász); bruttó 331 043 forint (MA/MSC, jellemzően pszichológus); bruttó 429 621 forint (osztatlan, jellemzően általános orvos)

• Társadalomtudomány: bruttó 287 439 forint (BA/BSC, jellemzően szociális munkás és tanácsadó); bruttó 402 562 forint (MA/MSC, jellemzően egyéb magasan képzett ügyintéző)

• Pedagógusképzés: bruttó 226 077 forint (BA/BSC, jellemzően csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus); bruttó 280 451 (MA/MSC, jellemzően középiskolai tanár vagy általános iskolai tanár, tanító), bruttó 262 149 forint (osztatlan, jellemzően általános iskolai tanár, tanító)

Ezzel szemben a férfiak által dominált képzési területek esetében teljesen máshogy alakul a várható bruttó átlagjövedelem. Egészen pontosan így:

• Műszaki tudományok: bruttó 429 052 forint (BA/BSC, jellemzően gépészmérnök); bruttó 509 345 forint (MA/MSC, jellemzően gépészmérnök), bruttó 411 727 forint (osztatlan, jellemzően építészmérnök)

• Informatika: bruttó 487 775 forint (BA/BSC, jellemzően szoftverfejlesztő, érdekesség a topegyetemek esetében, hoagy az összeg bőven 500 ezer, de akad, ahol 600 ezer forintról indul); bruttó 647 380 forint (MA/MSC, jellemzően szoftverfejlesztő)

Mindebből kiolvasható, hogy a markánsan férfiak által dominált szakmákban jóval magasabb a várható átlagjövedelem mértéke, mint a nők által domináltakéban. Hogy egészen pontosak a két legnagyobb nemi különbséget mutató képzési terület esetében, azaz a pedagógusképzést és az informatikát összehasonlítva azt találjuk, hogy

Ezen kívül ráadásul az összes többi kiemelt területet is majd vagy bőven 200 000 forint környékén jobban fizetnek a férfiak szakmái, mint a nőké. A Pénzcentrumon korábban fejvadászcégeket és állásportálokat is megkérdeztünk arról, mely szakterületeken lehet a legmagasabb kezdőfizetésre számítani friss diplomásként. A szakértők összesen 20 szakmát neveztek meg, ebből

Ugyanebben a cikkben arról is megkérdeztük a munkaerőpiaci szakértőket, hogy melyek a legpiacképesebb képzések ma Magyarországon. A 17 megnevezett felsőoktatási szakból

Némileg öröm az ürümben a nők számára, hogy mindkét listában azért feltűntek Gazdaságtudományi területek is, ahol ha nem is sokkal, de azért magasabb volt a női hallgatók aránya 2019-ben. Egészen pontosan 53,7 százalék a 46,3 százalék ellenében.

Összegzés

Emlékezzünk vissza, hogyan vezette fel a kiadvány a KSH. Mint írták, "a nők és férfiak helyzetének, lehetőségeinek számos területen mérhető egyenlőtlensége jelentős mértékben függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától."

A felsőoktatási mustra számaiból egyértelműen következik, hogy a magyar nők sokkal inkább olyan pályára adják a fejüket, ahol a bérek tradicionálisan és durván alacsonyabbak, mint azokon a képzési területeken, ahol túlnyomórészt férfiak tanulnak.

Ha nem is szánt szándékkal, de ekképpen a felsőoktatási rendszerben eltöltött évek máris predesztinálják a nemek közötti különbségek élesedését abból a szempontból, hogy a keresetek színvonala, a képzésben résztvevők nagy tömegei számára egyáltalán nem azonosak, de még csak nem is közelítenek egymáshoz.

A másik probléma az oktatás területéről pedig az, hogy amint láttuk, a magyar nők egy tetemes része, nem is jut vagy jutott be a középfokú képzési rendszerbe. Kifejezetten magas, a férfiakénál magasabb a csak 1-8 általános iskolát végzettek aránya a 40-59, illetve a 60 plusszos korosztályba tartozó nők esetében.

A 40-59 éves korosztályban a női lakosság esetében 16,9 százalék azoknak az aránya, akik nem jutottak tovább az általános iskolán, míg a férfiak esetében ugyanebben a korosztályban 14,1 százalék ez az arány. Ehhez képest a 60 plusszos nőknek már csaknem a fele, 48,7 százaléka maximum csak 8 általánossal rendelkezik, míg a férfiaknál ez a szám 30,5 százalék.