Pénzcentrum • 2020. július 28. 15:35
Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett kutatásából. A cégvezetők, HR vezetők és egyetemi képviselők körében készült felmérés szerint mindkét fél igényelné az együttműködést, de sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A megkérdezettek több mint fele szerint szükség lenne egy közvetítő szervezetre, és erre a Kamarát tartanák a legalkalmasabbnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatást készített, hogy megvizsgálja a gazdasági vállalkozások és felsőoktatási intézmények kapcsolatát, valamint felmérje a gazdasági társaságok működési jellemzőit és kihívásait. A kutatás cégvezetőkkel és egyetemi vezetőkkel készített mélyinterjúkat, valamint telefonos megkereséseket tartalmazott, amelyben közel 400 fő vett részt a KKV szektor képviseletében.
A megkérdezettek között azonos arányban voltak jelen a különböző ágazat képviselői, hogy arányosan láthatóak legyenek az igények, elvárások és hogy melyik ágazatban milyen az együttműködés. A kamarán belül a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat mentorálta a kutatást.
A felsőoktatási intézmények úgy fogalmaztak, hogy az oktatás és a gazdaság közötti együttműködés a felsőoktatás sarokköve mind a szakemberképzésben, mind pedig a kutatás-fejlesztés területén. Az intézmények változatos módon működnek együtt a cégekkel, akár duális képzések vagy projekt-laborok formájában.
Míg a nagyobb vállalatok több formában is együttműködnek duális vagy gyakornoki képzés kereteiben, addig a kisebb cégek jellemzően a kapcsolat hiányáról számoltak be, és nagyrészt csak a kötelező gyakorlat formáját ismerik. Ennek több, részben az intézmények oldaláról, részben pedig a saját oldalukról felmerülő okát látják: az oktatási intézmények egyrészt nem keresik őket, nem találják a közös pontokat, másrészt hiányosak az információik a lehetőségekkel kapcsolatban.
Ennek ellenére mind a felsőoktatási intézmények, mind a cégek "win-win", azaz nyer-nyer tapasztalatokról számoltak be, amikor értékelték együttműködésüket. A cégek döntő többsége elégedett volt: 80 százalékuk ötös skálán 4-re és 5-re értékelte folyamatban lévő kooperációik sikerességét. Amellett, hogy mindkét fél profitál a kapcsolatból, egy-egy program biztosítja a munkaerő-utánpótlást és társadalmi értéket teremt.
Ugyanakkor mindkét fél kihangsúlyozta, hogy vannak bizonyos fejlesztendő területek. Az egyetemek szerint a cégek túl hamar állást ajánlanak az alapszakos hallgatóknak, így sokan a mesterszakig már el sem jutnak. Ez mind a hallgatói, mind az össztársadalmi érdekeket sérti. Továbbá a kötelező gyakorlat során a gyakorlatban eltöltött órák száma sokkal magasabb, mint ahogyan azt az intézmény ideálisnak tartaná, mert a munkáltatók túl nagy terhet rónak a hallgatókra. A jó tapasztalatok mellett az üzleti szféra részéről is felmerültek problémák.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A duális képzésnél a cég korán elkötelezi magát egy hallgató mellett, miközben nincs biztosítéka rá, hogy később nála helyezkedik el az adott munkavállaló. Sokan hiányolják a diákok belső motivációját, miközben a munkáltatóra nagy terhet ró a foglalkoztatásuk.
- összegezte az eredményeket Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója. "Az üzleti szféra is hasznosnak tartotta egy koordináló szervezet bevonását az együttműködéshez. Legfőképp, mert a cégvezetők többségének magától eszébe sem jutna kezdeményezni, sőt azt sem tudják, hogy egyáltalán megtehetik-e" - tette hozzá.
A nagy elemszámú kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen szükség van egy közvetítő/koordináló szervezetre a felsőoktatás és a cégek között. A válaszadók 55%-a szerint a BKIK betölthetné ezt a funkciót, és a kezdeményező szerepet pont olyan súllyal várnák a Kamarától, mint akár a kormánytól vagy a cégektől.