Pénzcentrum • 2019. március 22. 05:42
Az egyetemi képzések szerepe átértékelődik, de a diploma jelentősége nem vész el - halljuk egyre gyakrabban. De mire számít az, aki az egyetemi képzést választja? Tisztában vannak a diákok azzal, hogy mennyit ér a megszerzett tudásuk a munkaerőpiacon? Vajon mekkora kezdőfizetésre számít egy egyetemista? Kimentünk a legnagyobb budapesti egyetemekhez, és megkérdeztük az ott tanuló diákokat a fenti kérdésről. Videóban mutatjuk a válaszokat.
Az egyetemi képzések sokszor köszönőviszonyban sincsenek azzal a tudással, amelyet a munkaerőpiac elvár a frissen végzett diplomásoktól. Mindezek mellett továbbra is töretlen népszerűségnek örvendenek azok a képzések a fiatalok között, amelyek nem adnak piacképes tudást. Míg a Pénzcentrum által korábban megszólaltatott szakértők szerint a mérnöki, informatikai területen a bruttó 900 ezer forintos kezdőfizetés sem ritka, addig a nem nyelvszakos bölcsész szakokon végzettek elhelyezkedése a szakmában nagyon nehéz.
A felvételi statisztikák is igazolják azt a munkaerőpiaci tapasztalatot, amely szerint nincs elég mérnök és informatikus az országban. Nem csak a munkaerőhiány jelent problémát, de a végzett diákok sok esetben nem rendelkeznek kellő gyakorlati tudással - az általunk korábban megszólaltatott fejvadászok és multinacionális vállalatok HR vezetői is ezt emelték ki. Kíváncsiak voltunk, hogy a diákok hogy látják belülről a felsőoktatási rendszert - mennyire tartják gyakorlatorientáltnak a képzést, és mit gondolnak, mennyire lesz használható az a tudás a munkaerőpiacon, amit az egyetemen megtanulnak. Kimentünk ezért Budapest legismertebb egyetemeihez, és megkérdeztük az ott tanuló diákokat. A válaszokat az alábbi videóban mutatjuk:
Nem csak ezt kérdeztük meg a diákoktól. Azt feltételeztük, hogy amennyiben valaki a felsőoktatást választja, az magasabb jövedelemre számít a későbbi munkavállalás során, hogy ezzel is kompenzálja az egyetemen eltöltött 3-5 évet. Épp ezért azt is megkérdeztük tőlük, hogy milyen kezdőfizetésre számítanak. Az is érdekelt minket, hogy a leendő diplomás munkavállalók mire számítanak, mennyi időn belül fognak elhelyezkedni.
Sokan nincsenek tisztában az értékükkel
Az első dolog, amit ki kell emelni, az az, hogy sok diák egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy milyenek a fizetési viszonyok az adott területen. A bölcsészek például hajlamosabbak voltak a reálisnál alacsonyabb összeget mondani. A nyelvszakos diákok például jó fizetésre számíthatnak az ssc-kben, ehhez képest az egyik válaszadó szerkesztőnk kérdésére azt válaszolta, hogy többet szeretne keresni a minimálbérnél. Ebből a válaszból is az jött le, amit sok más esetben is tapasztalhattunk: a diákoknak gyakran egyáltalán nincs elképzelése arról, hogy mekkora bérre számíthatnak az adott végzettséggel. Sőt, kamerán kívül többen válaszolták, hogy még minimális elvárásuk, elképzelésük sincs. Azt fontos kiemelni, hogy a videóban megkérdezett fiatalok Budapesten tanulnak, ahol jelentősen magasabbak a fizetések az országos átlagnál.
Az egyik általunk megszólaltatott pszichológus-hallgató sokkal magabiztosabb volt, meglehetősen magas, 350 ezer forintos nettó bérelvárásról nyilatkozott. Azzal indokolta, hogy amennyiben 3+2 évig tanult az egyetemen, akkor elvár egy magasabb fizetést. A magabiztosság minden esetben hasznos soft skill, és könnyen lehet, hogy egy magánintézményben pszichológusként meg is keresheti a fenti összeget, a Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó fejvadászok közül ugyanakkor többen is a piacképtelen szakok között említették a pszichológiát. Másikuk nettó 180 ezer forintos bérigényről nyilatkozott, ez ma már az országos átlagbér alatt van.
Rendkívül tudatosak a megszólaló jogászhallgatók is - ők nem csak konkrét fizetési elvárásokkal rendelkeznek, de már tisztában vannak az adott szakterülettel és annak munkaerőpiaci helyzetével is. Egyik megszólalónk például 350-400 ezres nettó kezdőfizetéssel lenne elégedett, holott tudja, hogy pályakezdőként ezt nem fogja megkapni. A másik videóban megszólaló jogászhallgató a realitásokhoz közelebb álló, nettó 250 ezres fizetési elvárást nevezett meg. Hasonlóan tudatos volt a két megszólaló gazdasági/üzleti képzésben résztvevő hallgató is, bár a bérigényük alacsonyabb volt: egyikük nettó 250 ezer forintra számít, másikuk annyit szeretne keresni, amennyi az átlag. A kamerán kívül nyilatkozó programozó hallgató nettó 300 ezer forintos kezdőfizetésre számít - szakterületén ez egyáltalán nem számít kiemelkedőnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A videóban megszólal egy gyógyszerész-hallgató is: ő tisztában van azzal, hogy a gyógyszerész szakma rendkívül keresett, emiatt arra számít, hogy gyorsan elhelyezkedik, és nettó 250 ezer forint lesz a kezdőfizetése. Az építészmérnök hallgatók közül az egyik megszólaló szintén magas, 350 ezer forint feletti kezdőfizetésre számít, másikuk jelenleg nincs tisztában a piaci viszonyokkal. Szerkesztőnknek nyilatkozott két tanár-aspiráns is, ők a bértábla miatt pontosan tudják, mekkora jövedelemre számíthatnak, de elmondásuk szerint őket nem a pénz motiválja. Hasonló a helyzet a videóban megszólaló orvos-hallgatóval is, aki szerint egy kezdő orvosnak legalább 250-300 ezer forintot kéne keresnie nettóban.
Sokan elégedettek a képzéssel - mások látják a problémákat
Arra a kérdésre, hogy mennyire találják gyakorlatorientáltnak a képzést, a diákok fele azt válaszolta, hogy elégedett. Azok a diákok, akik részt vettek valamilyen külföldi képzésen, rendszerint inkább elégedetlenek voltak. Többen is említették, hogy az oktatási módszerek elavultak, kevés a gyakorlat, és nem igazán használható a tudás, amit megszereznek. Ez alól kivétel a két megszólaló jogászhallgató, akik szerint a megszerzett tudás használható. A gyakorlati oktatás hiányát több Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő is alátámasztotta.
A válaszolók arra számítanak, hogy hamar találnak munkát - bár a hamar egyik esetben egy évet jelent. Ebben a tekintetben nincsenek tehát a diákoknak tévképzeteik: egyik válaszadó sem számít arra, hogy diplomával a kezében azonnal talál munkát, kivétel talán a gyógyszerész hallgató. A munkakeresési módszerekre rákérdezve sokan a házalásban hisznek - azaz ők maguk keresik meg a leendő munkaadót. Vagyis bár a legtöbb diák nincs tisztában azzal, hogy mennyi is a reális fizetés a szakmájában, az agilitás és talpraesettség terén szemmel láthatóan jól állnak.