Forrás Dávid • 2018. január 30. 14:00
Egy OECD-s munkaanyag arra kereste a választ, hogy a szegénységben élő általános és középiskolás diákok mekkora része tud jó eredményt elérni az oktatásban. Magyarországon nem sokan, de a szervezet tagállamainak átlaga sem túl combos. A megoldásra is adtak tippeket.
A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD nemzetközi szervezet publikált egy munkaanyagot, amely a diákok rugalmasságát, ellenálló képességét vizsgálta. Mivel az anyag egy folyamatban lévő vizsgálat előzetes eredménye, ezért nem tekinthető az OECD hivatalos álláspontjának, de közzétételét az OECD oktatási igazgatóságának vezetője, Andreas Schleicher hagyta jóvá, így kijelenthető, hogy fontos anyagról van szó, melynek célja, többek között, hogy vitát generáljon.
A diákok rugalmasságát, ellenálló képességét (angolul resilience) azzal a módszerrel vizsgálták, hogy vették a legszegényebb diákokat és megnézték, hogy közülük, szegénységük és külső körülményeik ellenére, hányan tudnak mégis jó tanulmányi eredményeket elérni.
- Egy korábbi OECD-s kutatás eredményei alapján azokat a diákokat sorolták a szegények közé, akik a korábban kialakított gazdasági, szociális és kulturális indexük alapján az alsó negyedben végeztek. Fontos, hogy ez a szint nem nemzetközileg, hanem országonként külön-külön került meghatározásra.
- Jó tanulmányi eredménynek pedig azt vették, ha egy diák az OECD-s tanulmányi felmérés, a PISA-teszt, mindhárom fő területén, azaz olvasásban, matematikában és tudományokban is legalább a tanulók felsőházába került, tehát, amikor sorba állították az összes tesztkitöltő eredményét, akkor az adott diák eredménye jobb volt, mint a középsőé.
Ezt az eredményt tekintik annak a szintnek a felmérésen, ami megfelelően készíti fel a diákokat arra, hogy életük későbbi részében sikeresek legyenek.
Ezzel, ha rangsoroljuk az OECD-tagokat, akkor Magyarország a 35 tagországból a 32. helyezést érte el. Nálunk nehezebb dolga egy szegény diáknak csak Mexikóban, Chilében és Törökországban van. Az észak-amerikai országban a rossz társadalmi csoportból származó diákok 3,5, Törökországban és Chilében pedig egységesen 7,2 százaléka ér el jó tanulmányi eredményt.
Itt azonban még nincs vége a rossz híreknek. Az egyébként újfajta metodológia alapján elvégezték korábbi évekre is a mérést (PISA-teszt három évente készül), ami alapján megállapítható, hogy hazánk esetében az eredmény
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- 2012-höz képest 4,6 százalékpontot,
- 2009-hez képest 6,2-t,
- 2006-hoz képest pedig 6,9-et romlott.
Ez azt jelenti, hogy a magyar oktatási rendszerben egy diák egyre kevésbé tud megfelelő tudást és képességeket összeszedni, amennyiben szegény családból, rossz társadalmi környezetből származik.
Az OECD által kiadott friss munkaanyagból az is kiderül, hogy egyes tanulmányok szerint, a szociálisan legelesettebb diákok eredményeire jó hatással van, ha olyan iskolába járnak, amely szoros együttműködést alakít ki a diákokkal, családjaikkal és a helyi közösségekkel, egy 2005-ös kutatás pedig ezen belül a diákokra dedikált mentorok és tanácsadók szerepét emelte ki a siker zálogaként.
A cikk eredeti verziójában Chilét kihagytuk a Magyarországnál rosszabbul teljesítő országok közül, a hibáért elnézést kérünk.