Pénzcentrum • 2017. október 8. 09:00
Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy az uniformizált közoktatás helyett gyermekük számára inkább valamilyen alapítványi, egyházi, vagy egyéb magánintézményt választanak. A magániskolák elterjedésének okai sokrétűek, de annyi bizonyos, hogy a 2016-os PISA-teszt botrányos eredményei a kormányzati tervekkel ellentétes irányba vitték el az oktatásról való magyar közgondolkodást, és aki teheti, inkább elfordul a közoktatási rendszertől. A magániskolák népszerűsége növekszik, annak ellenére is, hogy ilyen intézményben taníttatni gyermekünket több millió forintunkba kerülhet évente.
A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak. Rengeteg cikk látott napvilágot arról, hogy mennyibe kerülhet gyermekünket állami intézményekbe beiskoláztatni, arról azonban ritkán olvashatunk, hogy milyen összegekkel kell számolniuk azoknak, akik a hanyatló teljesítményt mutató, poroszos, állami rendszeren kívül gondolkodnak középiskolás gyermekük oktatásáról - írja közleményében a JK Education.
Az alternatív oktatásban legolcsóbbnak számító és hazánkban széles körben ismert Waldorf-iskola-rendszerben például 15 és 60 ezer forint havi felajánlást kell a szülőknek tenniük, az alapján, hogy mekkora összeget képes vállalni gyermeke taníttatásáért cserébe. Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek:
- a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot,
- a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret,
- a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta.
A magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta. A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra.
Az alternatív oktatást előnyben részesítők számára létezik még egy harmadik opció is, ahol a középiskolás korú gyermeket egy másik országban iskoláztatják be a szülők. Ezek a választható, különböző hosszúságú külföldi tanulmányok rengeteg pozitív hozadékkal bírnak gyermekeink számára: a magyar oktatástól eltérő rendszerű tanítási formában gyermekünk nyitottabb, modernebb, gyermek- és személyiségközpontú külföldi iskolák tanulójaként, nemcsak az anyanyelvi szintű idegennyelv elsajátítását garantálják, hanem más ország kultúrájából merítve szélesebb világlátást és életre szóló barátságokat, élő külföldi kapcsolatrendszert kaphatnak cserébe.