A gatyája is rámegy a szülőknek a magyar közoktatásra

A gyermeknevelés anyagi vonzatáról az elmúlt pár hétben több alkalommal is foglalkoztunk. Megnéztük, mennyibe kerül a gyermekvállalás a várandósság ideje alatt, amíg minden szükséges (vagy annak vélt) holmit beszereznek a leendő szülők. Annak is utánajártunk, hogy mire és mennyit költ a család a gyermek első hat évében. Most azt boncolgatjuk, milyen költségekkel számoljanak a szülők az iskolakezdéstől az érettségiig.

Az első iskolához kapcsolódó csapás a szülők pénztárcájára a beiskolázás. Egy gyermek tanszereire átlagosan 10 és 20 ezer forint közötti összeget költenek a magyar családok, ebben viszont még nincs benne az iskolatáska, ami egy leendő elsősnek muszáj megvenni. És ha már költenek rá a szülők, szeretik, ha több évig lehet használni, az ergonómia is fontos szempont, és lehetőleg legyen praktikus is. A tavaly augusztusi adatok szerint legtöbben a 10-15 ezres és a 15 ezer forint feletti táskákat keresik.

Az idei tanévkezdés előtt a Pénzcentrum kiszámolta, mennyibe is kerül egy első osztályos beiskolázása, és bár nagyon hosszú volt a lista, ki lehetett hozni 12 ezer forintból. Ezt tekintjük az alsó határnak. Ebben viszont nem Disney-figurás a tolltartó, pedig a kutatások szerint a tanszerek választásánál az elsődleges szempont (86 százalékban), hogy elnyerje a nebuló tetszését. Ezt követi a tartósság (85 százalék) és az olcsóság 62 százalékkal a harmadik helyen áll.

Tankönyvek árával nem igazán kell számolni, mert az alsósok már ingyen kapják a könyvcsomagot. Menzára viszont plusz kiadást jelent.

Közoktatás? Kösz, nem

A közoktatás színvonalának zuhanásáról szóló véleményeket gyakran lehet hallani a közéletben. Azok a szülők, akik szeretnének magasabb színvonalú oktatást a gyermekeiknek, vagy más tanítási módszerekkel szimpatizálnak, nem kötelező közintézménybe iratniuk a gyermekeket. A nebulók magántanulóként is teljesítheti a tankötelezettségét, és járhat magániskolába is. Az utóbbi években megjelentek a tanulócsoportok, amik szintén alternatívát jelentenek azoknak, akik nem szeretnének részesei lenni az állami oktatásnak. A magániskoláknak és a tanulócsoportoknak viszont természetesen van tandíja, amelyekből működnek. Az árak nagyon eltérőek, 40 - 150 ezer forint között mozog átlagosan a havi tandíj. És ilyenkor a tankönyveket is a szülők fizetik.

Tehetséges a gyerek?

Gyerek iskolára kész, ha négy évig kibírja az iskolatáska, akkor a későbbi (alsó tagozatos) tanévkezdéseket ki lehet hozni 10-15 ezer forintból. Ezzel viszont még messze nincsenek letudva az alsós kiadások, mert előfordulhat, hogy a gyermek zenét szeretne tanulni, vagy beleszeret valamelyik sportágba. Erre egyébként elég nagy az esély, mivel a magyar gyermekeknek az 54 százaléka jár valamilyen különórára.

Az efféle ambíciók természetesen plusz költségeket is szülnek. A zenei és művészeti iskolákban jellemzően a fenntartó határozza meg, hogy mennyibe kerül egy félév az adott tanszakon. Az egyéni hangszeres órák (mint például a zongora, vagy a hegedű) 7-12 ezer forintba kerülnek egy félévre. Ezen felül plusz költséget jelenthet a hangszerbérlés, ami szintén nagyon eltérő lehet iskolánként és területenként. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem lehet minden hangszert bérelni, például senkinek sem "adnak kölcsön" egy zongorát, és ha otthon nincs hangszer, amin a gyermek tudna gyakorolni, akkor azt szintén magántanárnál kell megoldani, ami újabb költséget jelent. Vagy saját hangszert kell venni.

KATTINTS! Luxus-magánórák: így taníttatja gyerekét a rózsadombi elit

Az állami művészeti iskolákban a csoportos órákra, mint a táncos, vagy a képzőművészeti tanszakokra általában feleannyi a tandíj, mint a hangszeres órákra. Ezek viszont csak az iskolarendszerű művészeti foglalkozások, a magánórák, vagy például táncstúdiók mind drágábbak. A költségek viszont függnek attól is, hogy mennyire veszi komolyan a hobbiját a gyermek, fontolgatja-e, hogy művészi pályára lép.

A sportos vénával megáldott gyermek hobbija sem olcsó dolog, a költségek viszont nagyban függnek attól, hogy milyen sportágat választ magának a nebuló. Mert míg vidéken egy kisebb futball klub utánpótlásában már havonta ötezer forintért lehet edzeni, addig a lovaglás, vívás, úszás, teniszezés már jóval költségesebb.

Nagy kihívás a nyári szünet

A nyári szünet alatt sok szülőnek okoz gondot, hogy ki vigyázzon a gyermekre. Ahol a nagyszülők be tudnak segíteni, ott könnyebb a helyzet, ahol ez a lehetőség viszont nem áll fenn, a szülő kérhet napközbeni ellátást az illetékes önkormányzatnál. Természetesen a napközbeni ellátás sem ingyenes szolgáltatás, a felügyeletért 2013 óta térítési díjat kell fizetni. Bár ennek összege önkormányzatonként változik, de napi 500-1500 forintnál többnyire sehol sem kerül többe. Ehhez jön hozzá az étkezés költsége, ami naponta plusz 500-800 forintos tételt jelent a szülőknek.

Nem sok magyar család engedheti meg magának, hogy nyári táborba küldhesse csemetéjét. Nem hivatalos források szerint a gyermekeknek csak a 10-15 százaléka jut el nyári táborba. A táborok árai olyan 25 ezer forinttól indulnak, de a határ szinte a csillagos ég, az extrém- és luxustáborok akár 100 ezer forintnál is többe kerülhetnek.

Mennyibe is kerül az alsó tagozat?

Mielőtt a tinikkel járó költségeket boncolgatnánk, összegezzük, mennyibe is kerül az első négy iskolás év. Ha mindent nagyon olcsón szeretnénk kihoz, akkor a beiskolázásnál 12 ezer forintot számolhatunk, a további három évindításra pedig 8 ezer forinttal kalkulálunk. A menzára havi szinten számoljunk 11 ezer forintot. Az iskolai költségek a négy év alatt összesen 476 ezer forintba kerülnek. Ez az összeg akkor áll meg itt, ha a család olyan vidéki városban él, ahol nincs szükség tömegközlekedésre, és a gyermek semmilyen különórára nem jár. Öltözködni viszont neki is kell, évszakonként 20 ezer forintot alsó hangol elköltenek ruházkodásra a szülők. Ennek a családnak összesen 796 ezer forintba kerül az első négy iskolás év.

Nézzünk egy olyan példát is, ahol a család egy kicsit többet költ tanszerekre, különórára járatja a gyermeket, nyáron elmehet egy közép árkategóriás táborba, többet költ öltözködésre, és a fővárosban élnek, tömegközlekedéssel jutnak iskolába. Az első osztály megkezdése előtt 30 ezer forintot költenek tanszerekre, a további három évben 12 ezer forintot. A menza nekik is ugyanannyi, a helyi bérlet ára 3450 forint havonta. Ez eddig 644 ezer forint. Különórákra havonta 6 ezer forintot fordítanak négy éven keresztül, és minden nyáron 30 ezer forintot fizetnek az egyhetes táborért. Öltözködésre évszakonként 30 ezer forintot költenek. Ennek a család a négy év összesen 1 484 000 forintot tesz ki.

Zsebbe nyúlós tinikor

Az első négy iskolás év sem mondható éppen olcsó mulatságnak, viszont ahogy növekszik a gyermek, egyre több költség merül fel. A felső tagozatosokat és a középiskolásokat most egy kalap alá vesszük, mert bár nem azonosak az igényeik, a költségeket illetően elég hasonló a két korosztály. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a továbbtanulás, a jó tanulmányi eredményekért, és a sikeres felvételikért, nyelvvizsgáért a legtöbb esetben áldoznia kell a szülőknek.

A múlt héten robbant a hír: a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta a köztévén, hogy bár a keretek lehetővé tennék a középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás megszerzését a középiskola végére, az ehhez szükséges körülmények még nincsenek megteremtve. Légrádi Tamás szerint a közoktatás nyelvtanítási hatékonyság a kérdéses, mivel egy magán nyelviskolában a diákoknak jóval kevesebb óraszám elég a sikeres nyelvvizsgához, mint a közoktatásban. A tapasztalatok szerint csak kevesen szereznek nyelvvizsgát úgy, hogy kizárólag az iskolai angolórákon tanulták a nyelvet.

KATTINTS! Miért olyan nehéz a középszintű nyelvtudás megszerzése a diákoknak?

A magán nyelvóráknak viszont megvan az ára. Ma egy tantárgyi különóra vidéki kis településen 1200, Budapesten 2000 forintnál kezdődik. Ez viszont az egyik legalacsonyabb ár, amit találtunk. Jellemzően ennél jóval többet kérnek a magántanárok egy óráért (ami változó, hogy 45, vagy 60 percet jelent). A felső határ szinte a csillagos ég, találtunk olyan pedagógusokat is, akik 4-6 ezer forintért tartanak egy órát. Jellemzően az egyetemisták azok, akik olcsóbban vállalják a tanítást.

Ráadásul a felső tagozatosok és a középiskolások egyelőre még nem kapják ingyen a tankönyvet, erre évente nyugodtan számolhatunk 20-30 ezer forintot (a nyelvkönyvek például kimondottan drágák). Ezen felül általában, aki már alsó tagozatosként elkezdett zenét tanulni, vagy sportolni, az felső tagozatban sem hagyja abba, sőt, gyakran még gimnáziumban is folytatja a megkezdett hobbiját. Tehát az ebből fakadó költségek még tizenévesen is fennállnak.

Zsebpénz, mozi, és egyéb igények

A zsebpénz tízből hat magyar családnál bevett szokás a Regio Játék megbízásából az NRC által készített reprezentatív kutatása szerint. Ebből az is kiderült, hogy általában a 7-14 évesek 500-1000 forintból, a 15 éven felüliek pedig 2000-5000 forint zsebpénzből gazdálkodhatnak havonta.

Az természetesen család és gyerek függő, hogy a rendszeres zsebpénzen kívül még mire költhet a gyermek. Mert egy 17-18 éves, bulizósabb fiatal nem valószínű, hogy ötezer forintból finanszírozza a nyüzsgő társasági életét egy egész hónapon keresztül (pláne, ha azt nézzük, hogy egy mozijegy is már 1000-1700 forint popcorn és kóla nélkül).

És akkor a ruházkodásról még nem is beszéltünk. Ezen a ponton szinte lehetetlen általánosítani, mivel itt legalább akkorák a különbségek a tizenévesek között, mint a felnőtteknél. Vannak a "két pulcsi, két nadrág" típusúak, akik csak annyira foglalkoznak olyan külsőségekkel, mint az öltözködés, amennyire minimálisan szükséges. És van a másik véglet is, akik hobbi szinten űzik a vásárlást. Utóbbi csoport pont annyi pénzt áldoz erre a célra, amennyit csak tehet, szóval a határ a csillagos ég - és persze a szülők pénztárcája.

Számoljunk évszakonként 10 ezer forinttal a kevés ruhával is beérő típusnál, az átlag pedig legyen évszakonként 25 ezer forint. Ő az, aki szeretnek ugyan öltözködésre költeni, de mértékkel teszi azt.

Az önállóságnak is van ára

Ha nem a szülővárosában választ középiskolát a fiatal, az szintén plusz kiadásokat jelent. Ha bejárós lesz, távolsági bérletet kell venni. A kollégium ingyenes, viszont költség a menza, és a hétvégi utazások haza. A kollégiumi lét a családnak (persze attól is függ, hogy mennyire messze megy a gyerek a szülővárosától) átlagosan 20-50 ezer forintba kerül.

Sokba fájnak a tinik

Felső tagozatban sem olcsó az iskolakezdés, ráadásul már a tankönyveket is fizetni kell. Számoljunk 20 ezer forintot a tankönyvekre (vannak olyan könyvek, amiket ki lehet kölcsönözni az iskolai könyvtárból, nem kell megvenni), évente 8 ezer forintot az egyéb tanszerekre, és egy 10 ezer forintos iskolatáskát is adjunk hozzá, mivel egy ötödikesnek már nem jó az első osztályban vásárolt hátizsák, valamint a középiskola első évében is kap egy újat, akkor ez így 244 ezer forint. Plusz a menza 8 éven keresztül 880 ezer forint. A továbbtanulás miatt heti két különórát is be kell iktatni, ha 2000 forintot fizetnek a szülők egy óráért, akkor az egy tanévben 160 ezer forint. Ha nem megy táborba a gyerek, nem jár egyéb különórákra, nem kap zsebpénzt, és tömegközlekedésre sincs szüksége, akkor még a ruházkodásra kell költeni, itt is számoljunk évszakonként 20 ezer forinttal, ami a 8 év során 640 ezer forintot jelent. Ez összesen 3 044 000 forint.

Nézzünk egy olyan példát is, ahol a fiatal másik városban folytatja középiskolai tanulmányait, zsebpénzt kap, táborozik (évente egyszer!), és többet költ öltözködésre. A tankönyvcsomagra számoljunk 30 ezer forintot évente, és 15 ezer forintot tanszerekre, és a nyolc év alatt 3, 15 ezer forint értékű iskolatáskát. Ez így együtt 405 ezer forint. A menza ebben az esetben is 880 ezer forint. Heti három különórára jár a felvételik miatt, számoljunk 3000 forint/alkalommal, és hobbija is van, ami havonta 10 ezer forintba kerül, akkor a nyolc év során a különórákra 2 880 000 forintot fizetnek a szülők. Évente egy 35 ezer forintos tábor, az 280 ezer forint. A helyi bérlet a fővárosban havi 3450 forint kiadás, ez a nyolc év alatt 331 200 forint.

Ráadásul, ha kollégista a középiskolában, és 4 éven keresztül minden hétvégén hazamegy a családjához (diákjeggyel számoljunk 4000 forintot egy oda-vissza útra), az 640 ezer forintba kerül összesen. A kollégistáknak zsebpénzre is nagyobb szükségük van, számoljunk heti 5000 forinttal, az 4 év alatt 800 ezer forint. Ez eddig összesen 6 216 000 forint. Erre még rájön a ruházkodás, ami legyen évszakonként 30 ezer forint, ez 960 000 forint. Ennek a családnak a nyolc év 7 176 000 forintba került.