Pénzcentrum • 2016. március 30. 05:49
Az iskola ingyenes közszolgáltatás, ezt az ingyenességet pedig be kell tartani, ennek a megszegése a legnagyobb probléma - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Keszei Sándor. A Magyar Szülők Országos Egyesületének elnökét az oktatás jelenlegi helyzetéről, a Klik megszüntetéséről és a közelmúltban lezajlott pedagógustüntetésekről kérdeztük.
Bármilyen álláspontot is foglal el egy szülő, nekünk az a fontos, hogy tájékoztassuk. Vagyis nem foglalhatunk állást a pedagógustüntetések mellett, mert akkor az egyik szülőt megsértenénk. A pedagógusoknak joguk van tüntetni, akár anyagi, akár szakmai követelésekről van szó, ezt pedig a szülők olyan mértékben támogatják, amennyire szeretnék. A tüntetésnél az volt problémánk, hogy nyomást gyakoroltak a gyerekekre, mert egyik iskolában így gondolják, a másikban meg úgy, ezzel pedig a gyerekeket érzelmi vagy akár logikai zavarba is kergethetjük.
A gyerekek tüntessenek saját magukért, a követelmények csökkentésért, a terhelésük csökkentéséért, az igazságos osztályzatokért. Ugyanis a gyerekeknek is joga van tüntetni, ezt a gyermekvédelmi egyezmény is kimondja.
Ön, mint szülő szimpatizál azokkal, akik kint voltak a tüntetésen? Esetleg ön is részt vett a tüntetésen?
Nekem nincs időm arra, hogy tüntetésekre menjek. Azt gondolom, amit a gyerekekről mondtam. A szülők oda mennek, ahová gondolják.
Már biztos, hogy megszüntetik a Klik-et. Erről mi a véleménye, csupán a szervezet átnevezéséről van szó, vagy tényleg radikális változásokra lehet számítani?
Én úgy érzem, hogy a nevét szüntetik meg. Mi eleve úgy éreztük, hogy egy ilyen nagy embernek (Klebelsberg Kuno - a szerk.), aki igazi reformer volt, a nevét felhasználták egy eleve bukásra ítélt intézményhez. Aminek az volt lényege, hogy nem voltak szakmailag felkészülve, akik ezt vezették, akik ezt kitalálták, és a tankerületi igazgatókat sem jól választották ki, amellett, hogy a rendszerben is voltak hibák.
Különben nagyon egyszerű dolog felépíteni egy állami iskolafenntartót, ugyanúgy kell felépíteni, ahogy egy egyház felépíti a saját iskolahálózatát vagy a magániskolák szövetsége felépítette a hálózatát. Ebből lehetett volna tanulni. A mi álláspontunk, hogy
Olyan iskolára van szükség, ahová a szülők oda viszik a gyereküket, ha biztonságban akarják látni.
De pillanatnyilag nem történt semmilyen változás. Amikor megszüntették, átvették az önkormányzati iskolákat, akkor azt mondták, hogy a szülők észre sem fogják venni. Pont ez a baj, hogy a szülők nem vették észre, hogy jobb lett az állami iskolafenntartás, mert a helyzet nem változott, sőt az utóbbi két évben romlott is.
Rémisztő történeteket hallani, hogy egyes iskolákban tisztítószerre sem futja. Tudna mondani néhány példát? Milyen panaszokkal keresik meg önöket a szülők?
Tudunk olyan iskoláról, ahol még a bélyegzőt is a szülőkkel vetették meg, de nem az a lényeg, hogy erre nem futja, hanem, hogy
Olyan nincsen, hogy az iskola nem kapott pénzt krétára - lehet, hogy ezt a pénzt másra fordították. De ez az ingyenesség rákfenéje. Ha állami fenntartású iskoláról beszélünk, annak az alapja, hogy be kell tartani az alkotmányt és a köznevelési törvényt, ami azt mondja, hogy ingyenes közszolgáltatás az általános iskolai, a középfokú iskolai, az első és második szakképzés. Az ingyenességet be kell tartani, ennek a megszegése a legnagyobb probléma.
Tavaly szeptemberben bevezették a "menzareformot". Ön szerint ez jó lépés volt? Valóban lehetséges egyszerre olcsó és egészséges ételeket adni a gyerekeknek?
Olcsóról nem beszélhetünk, az egészséges étkezést meg kell fizetni. Az ételeknek azonban főleg ízletesnek kell lenniük, ezt pedig sokszor elfelejtik. Nincs olyan vendéglő sem, amely rossz ízű ételeket szeretne eladni. A gyermekétkeztető cégek pedig rossz ízű ételeket készítenek.
Egy étkeztetőnél van külön élelmezésvezető, séf, szakács és egy csomó szakember, akik lejáratják magukat és a szakmát, ha ilyen ételeket mernek a gyerekek elé tenni. Nagyon fontos lenne, hogy az óvodai, iskolai szülői közösség menjen be és kóstolja meg az ételt, és ha nem jó az íze, lépjen fel és tegyen panaszt, ne fogadják el a rossz ételt. Amennyiben rossz ételt főznek, akkor új közbeszerzési eljárást kell kiírni, ehhez pedig természetesen biztosítani kell a pénzt.
Egyre többet hallani arról is, hogy rosszabbul teljesítenek a magyar diákok. Mi lehet ennek az oka?
Évek óta romló tendencia figyelhető meg. A PISA-jelentéssel csak lejáratjuk a magyar gyerekeket, ugyanis ebben a felmérésben teljesen mást várnak el a diákoktól, mint az iskolai oktatás. A PISA-jelentés kompetenciákat mér, a magyar oktatási rendszer pedig ismeretalapú. Mi azt javasoljuk, hogy amíg ezt nem hozzuk egyensúlyba, addig függesszük fel a PISA-jelentésben való részvételt.
Hogyan lehet megkülönböztetni az ismeretet és a kompetenciát?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez pontosan benne van a nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben. A kompetencia a gyakorlatot jelenti, nemcsak az a fontos, hogy a gyerek megtanuljon olvasni, hanem a szöveget is érteni kell - a szövegértés is már egy kompetenciát jelent.
Az utolsó módosítás előtt a nemzeti alaptanterv még kompetenciaalapú volt. 2013-ban tettek hozzá hatalmas mennyiségű ismeretet,
Ezt azonban azért tették, mert a kompetenciaalapú oktatás nem működött. Itt nagyon fontos, a mi nézőpontunk: az egész rendszerhiba a tantárgyi lobbik saját érdekeiket védő magatartásán múlik. Így remény sincs arra, hogy csökkenjen az ismeretanyag, mert a lobbik ki fognak tartani amellett, hogy például 5 magyar óra legyen, amikor elég lenne 3 is egy héten.
A napokban felröppent a hír, miszerint a nemzeti alaptanterv megváltoztatásával csökkenteni fogják az előírt tananyag mennyiségét. Akkor ez egy jó lépés?
A módosítás egy hatalmas, többéves munka lenne, ami nagyon sok pénzbe kerülne és nagyon sok összeütközésre adna okot. Megint előjönnek a tantárgyi lobbik: melyik részét csökkentsék a tananyagnak? Egyik fél sem fog engedni a másiknak. Az egyesület szerint
Ez lehet az oka, hogy folyamatosan romlik a diákok teljesítménye? Ha ezen változtatnánk, javulnának az eredmények?
Hogyne. De még egy nagy probléma van: a pedagógusok felkészültsége. A tanárok nincsenek felkészülve módszertanilag és szakmailag sem a helyzet kezelésére. Magyarországon a humánerőforrás szakmai és morális válságban van. A pedagógusok túlterheltek, ugyanolyan magánéleti problémákkal küzdenek, mint a szülők, ugyanúgy kevés a pénzük. Nem biztos, hogy ők megtehetik azt, hogy az én gyerekemet erkölcstanra vagy családi életre neveljék.
A szakmai válság mutatói többek között, hogy nincsenek korszerű pedagógiai módszerek a korszerű tananyag átadásához. Nincsenek pedagógiai eszközeik a különböző mentalitású és képességű gyermekek kezelésére, nevelésre, oktatására. A pedagógusok nem ismerik naprakészen az új köznevelési rendszabályokat. Az iskolák nem aktualizálták belső szabályzataikat.
Jelenleg mekkora a bukások és a lemorzsolódások aránya?
Átlagosan 250 ezer gyereket buktatnak meg az év végén, ebből 50 ezren buknak meg véglegesen, de a többi gyerek sem tud magától felkészülni a pótvizsgára. Ekkor a szülő vagy azt mondja, hogy a gyerek 16 évesen már mehet közmunkásnak, vagy felkészítteteti egy tanárral. Az iskolán kívüli oktatási piac egy 60 milliárdos szülői befektetés. Hiszen, közel 200 ezer gyerek fogad magántanárt a nyárra, az óradíj pedig 2-3 ezer forint körül mozog és legalább 20 órára van szükség. A szülők elmondása szerint erre közel 60-90 ezer forintot költenek.
Rengeteg szülőnek már az is gondot jelent, hogyan vigye a gyereket az óvodába vagy iskolába, ami kötelező. Az összevonások és a bezárások miatt sok gyereknek kell a lakóhelyétől távolabbi iskolába járnia. Mit tehetnek a szülők, akiknek ez nagy gondot jelent?
Most tették kötelezővé az óvodába járást, ezzel pedig sok olyan gyerek is bekerült az óvodákba, akik nem óvodaképesek. Nekik még a bölcsődékben kellene maradniuk, de ott nincsen elég hely, az óvodákban pedig nincsenek felkészülve arra, hogy tisztába tegyék a gyereket, vagy foglalkozzanak a fejletlen gyerekekkel, akiknek gondozóra lenne szüksége.
A másik gond a gyerekek utaztatása, akár 10 kilométert is utaztatjuk az óvodás gyerekeket, mert volt egy olyan koncepció, hogy vonjuk össze az óvodákat. Ez erkölcstelen és etikátlan. A kormány programjában benne van a kis iskolák nyitása. Ez azt jelenti, ha 8 szülő kéri, akkor ki kell nyitni az iskolát. De kevés szülő él ezzel a lehetőséggel. Törvény írja elő az iskola-, illetve óvodabusz-hálózatot is, pénz is van rá, de pont most kaptam egy levelet, amiben az önkormányzat "kiröhögte" a szülőket, hogy oldják meg a problémát.
- idézte a szülőnek adott választ Keszei Sándor.