Pénzcentrum • 2014. március 12. 10:32
A szakképzés lerövidítése, a közismereti tárgyak és a tankötelezettség 16 évre csökkentése mind-mind hozzájárulnak a szakiskolákban mérhető 40-50 százalékos bukási arányhoz. A pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot - írja a Heol.hu.
A szakiskolai reform keretében a közoktatásból is kikerültek ezek az iskolák, és a nemzetgazdasági minisztérium vette át. Annak ellenére is minimálisra csökkentették az új kerettantervben a közismereti tárgyak számát, hogy az általános iskolából oda kerülő gyerekek nagy része se írni, se olvasni nem tud. A tankötelezettség 16 évre szállításával pedig arra sincs lehetőség, hogy ezeket az alapkészségeket valaha is elsajátítsák a fiatalok. A négyről háromévesre csökkentett oktatás semmilyen módot nem ad arra, hogy e hátrányokból lefaragjanak - mondta a lapnak egy szakiskola igazgatója. Igaz, a tanulói ösztöndíj bevezetése valamelyest javított a helyzeten, hiszen egy jobban teljesítő szakmunkástanuló akár havi 30-50 ezer forintot is kaphat.
A legnehezebb az iskolai hiányzások magas arányán változtatni. A szülők sokszor csak későn kapnak észbe, mikor már a családi pótlékot vonják meg tőlük vagy szembesülnek vele, hogy közmunkaprogramban sem vehetnek részt. Ezenfelül az iskolaelhagyók aránya is jelentős. A lemorzsolódás itt a legnagyobb (20-23 százalék). A szakiskolákba járó 127 ezer diák közül valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű tanuló. Az, hogy a szakiskolások nagy része hátrányos helyzetű, gyakorlatilag azt jelenti, hogy születésükkor eldől e gyerekek sorsa.