Portfolio • 2025. január 22. 15:33
A magyar nyugdíjrendszer reformja és a nyugdíjasok helyzetének javítása egyre sürgetőbb feladattá válik, miközben az Európai Unió tagállamai folyamatosan keresik a leghatékonyabb megoldásokat a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére. A környező országok gyakorlata és a hazai helyzet összevetése rávilágít a lehetséges változtatási irányokra - foglalja össze a nyugdíjszakértő a Portfolionak írt cikkében.
Mint Farkas András írja: az EU-tagállamok többsége három fő módszer közül választ a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor. Egyes országokban kizárólag az inflációt veszik figyelembe, máshol csak a bérek változását, míg a harmadik csoportba tartozó államok e kettő kombinációját alkalmazzák.
"Minden EU-tagállam szakadatlanul keresi a leghatékonyabb választ a nyugdíjak karbantartására" - fogalmaz a szakértői elemzés. A különböző megközelítések közül például Franciaország, Ausztria és Belgium az inflációhoz köti a nyugdíjemelést, míg Németországban a bérek változása a meghatározó. Finnország, Norvégia és Szlovénia vegyes indexálást alkalmaz, eltérő arányban figyelembe véve mind az árindex, mind a bérindex változását.
Több közép-európai ország, köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország, az infláció mellett a reálkereset-növekedés egy részét is beépíti a nyugdíjemelés számításába. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a gazdasági növekedés előnyeiből is.
Az emelés gyakoriságában és időzítésében is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országok között. Míg a legtöbb állam éves emelést alkalmaz, addig például Hollandia és Magyarország évente kétszer emeli a nyugdíjakat. Svájcban kétévente, Lengyelországban pedig háromévente kerül sor nyugdíjemelésre. A magyar rendszer egyik sajátossága, hogy előrejelzések alapján hajtja végre a nyugdíjemelést, szemben a legtöbb országgal, ahol utólagos korrekciót alkalmaznak a tényleges adatok alapján. Ez a módszer kockázatokat hordoz magában, különösen gyorsan változó gazdasági környezetben.
Az OECD legújabb elemzései arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne a jövedelmi rétegzettség alapján mért fogyasztói kosarakhoz igazítani a nyugdíjemelés mértékét, mivel jelentős eltérések mutatkoznak az egyes jövedelmi csoportok fogyasztási szerkezetében.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 170 925 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 138 454 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,68% a THM, míg a MagNet Banknál 6,88%; az Erste Banknál 7,00%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,49%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer reformja során nemcsak a relatív lecsúszást kellene lassítani, hanem orvosolni kellene a korábban megállapított nyugdíjak fokozatos értékvesztését is. Ennek érdekében javasolják a vegyes indexálás bevezetését, amely figyelembe venné mind a béreket, mind az inflációt, valamint egy kompenzációs növelést is tartalmazna. Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése - figyelmeztet az elemzés. A szakértők szerint a nyugdíjemelés rendszerének nemcsak a nemzetgazdasági átlagkeresettől való leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is.
A javaslatok között szerepel a sávos nyugdíjemelés módszere, amely szerint a kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú vagy összegű emelésben részesülnének. Ez segíthetne mérsékelni a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségeket.