Portfolio • 2024. november 5. 09:15
Semmilyen nyugdíjreformot és nyugdíjváltoztatást nem tervez a kormány - tűnik ki a kabinet középtávú strukturális tervéből. "A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt" - írja a kormányzati jelentés. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, marad a 13. havi nyugdíj és nem változik a Nők40 sem- írja a Portfolio.
Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RFF) kapcsolódó mérföldkő teljesítéséhez független szakértő jelentését kérte a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Ennek alapján a magyar nyugdíjrendszert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői vizsgálták.
A magyar nyugdíjrendszerről készített jelentésük 2024. július 26-án jelent meg az OECD honlapján. A kormány szerint a jelentés elkészültével Magyarország a mérföldkövet teljesítette.
Ugyanakkor az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja
- olvasható a kormány hétfőn közzétett, középtávú strukturális tervében, amelyet az Európai Bizottság számára készített a Magyarország ellen a nyáron ismét elindult túlzottdeficit-eljárás kezelésére.
"A független szakértők ugyanakkor a jelentésben számos kérdésben elismerően nyilatkoztak a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és az elért eredményekről. Ezek közé tartozik, hogy az időskori szegénység megakadályozása szempontjából a magyar nyugdíjrendszer jól teljesít, amit bizonyít, hogy Magyarországon még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony az időskori relatív szegénység" - írja a jelentés.
A nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított, ezért a kormány a közeljövőben nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben - írja a kabinet jelentése és kiemelik, hogy
a nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt.
"A kormány a nyugdíjak értékállóságát garantálja, és a 13. havi nyugdíjat is kifizeti. A nyugdíjkorhatár további emelése nem indokolt, és a kormány továbbra is biztosítja a nők számára a kettős szerepvállalásuk elismerését jelentő, 40 év jogviszony alapján, a korhatár betöltése előtt igénybe vehető nyugdíjat" - áll a jelentésben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Simonovits András, közgazdász az OECD jelentése kapcsán a Portfolio On The Other Hand rovatában megjelent cikkében kiemelte, hogy az iránymutató korhatárt és a Nők40 bizonyos paraméterértékeit a várható élettartam növekedéséhez kötné 2025-től vagy 2035-től kezdve az anyag. A Nők40-et a minimális korhatár és a minimális jogosultsági idő emelésével szigorítaná, beleértve akár a Nők40 teljes megszüntetését is.
"A jelentés szerzői a felfelé eddig is rugalmas mellé a lefelé rugalmas korhatárt is bevezetnék, azaz akár 2 évvel az iránymutató korhatár elérése előtt megfelelő levonással nyugdíjba lehetne vonulni, de a minimális korhatár nem süllyedhetne 65 év alá. Azaz csak 67 éves iránymutató korhatár elérésekor (2045-re) tágulna a rés két évre" - írta Simonovits. A szakértő kiemeli, hogy bátran levágnák a mai nyugdíjpolitika szent teheneit: a Nők40-et, a merev korhatárt és a korlátozatlan 13. havi nyugdíjat.
Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója a Portfolio On The Other Hand rovatában megjelent cikkében az OECD anyaga kapcsán hangsúlyozta, hogy elsőként a nyugdíj igénybevételi feltételeinek szigorításával kapcsolatos következő lépések elemzését olvashatjuk:
- A nyugdíjkorhatár, valamint a Nők40 időfeltétele függjön 2025-től vagy 2035-től a várható további élettartamtól 2/3:1 arányban.
- A Nők40 igénybevételi feltételei közé kerüljön be egy életkori korlátozás is (pl. 60 éves kor előtt nem lehetne igénybe venni akkor sem, ha egyébként teljesült a jogosító időfeltétel).
- A Nők40 lassú kivezetése a magyar nyugdíjrendszerből akként, hogy fokozatosan emelkedne a jelenleg 40 év jogosító idő követelménye.
Második intézkedési területként az ellátási szintek kiigazításával kapcsolatos változtatások lehetséges területeit járják körbe:
- A nyugdíjak indexálása a rendelkezésre álló járulékalap függvényében (fenntarthatósági együttható bevezetése).
- A nyugdíjemelés vegyes indexálás alapján (az infláció és a keresetnövekedés együttes függvényében) történő végrehajtása.
- A 13. havi nyugdíj korlátozása évente indexált felső összeghatár bevezetésével.
- Harmadik beavatkozási lehetőségként a társadalombiztosítási járulék és/vagy a szociális hozzájárulási adó növelését vizsgálják meg.
A javaslatok alapján több elemű forgatókönyvek lehetőségét is bemutatják:
- A nyugdíjkorhatárnak a várható további élettartam növekedéséhez kötése, továbbá a Nők40 lassú kivezetése a nyugdíjrendszerből.
- A nyugdíjaknak a járulékalap függvényében történő indexálása, a Nők40 igénybevételi lehetőségének életkori korlátozása, valamint a 13. havi nyugdíjra felső összeghatár bevezetése.
Farkas András úgy vélte, hogy a Nők40 feltételeinek és a 13. havi nyugdíj kifizetésének újraszabályozása valóban enyhítheti a finanszírozási gondokat, e két speciális juttatás feltételeinek megváltoztatása azonban a kormányzat számára nagy politikai kockázattal járna, ígya direkt szigorítás vagy ellátáscsökkentés (2026 előtt biztosan) valószínűtlennek tűnik. A kormány már korábban több rövid nyilatkozatban azt közölte, hogy nem tervezik a Nők40 szigorítását és más reformokat sem. A friss jelentésből az is kiderült, hogy semmilyen beavatkozást nem végeznek, 10 évig biztosan nem lépnek.