Pénzcentrum • 2024. október 29. 10:33
Milyen a magyar nyugdíjrendszer az Európai Unió nyugdíjkoncepciója tükrében? Teszi fel a kérdést Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője friss hírlevelében. A szakértő szerint a magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, ezek pedig az EU alapvető célkitűzései lennének.
A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon - véli a nyugdíjszakértő. Farkas András szerint szép feladat lesz a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelynek eredményeként a nyugdíjak itthon is megfelelőek, fenntarthatóak és korszerűek lesznek. "Ennek egyelőre az esélye is elenyészett, hiszen a kormányzat elvetette az eredetileg általa 2025. március 31-én bevezetni vállalt nyugdíjreform megvalósítását, sőt, a reform tartalmi elemeire javaslatot tevő nemzetközi szakértői jelentést is társadalmi egyeztetés nélkül lesöpörte az asztalról" - írta a szakértő.
Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg mennyiben felelne meg az uniós célkitűzéseknek. Az Európai Unió a nyugdíjakkal kapcsolatban hármas célkitűzést fogalmazott meg: a nyugdíjak legyenek
- megfelelőek (adequate pensions),
- fenntarthatóak (sustainable pensions) és
- korszerűek (modernised pensions).
A nyugdíjak megfelelősége pedig azzal mérhető, hogy
- mennyire képesek megelőzni a szegénységet,
- helyettesíteni a munkából származó jövedelmet, továbbá azzal, hogy
- mennyi ideig részesülnek az emberek nyugdíjban, arra is tekintettel, hogy a nyugdíjak mennyire tükrözik a nemzedékek egymás közötti szolidaritását.
A magyar nyugdíjrendszer nem képes megakadályozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését és egyre kisebb mértékben képesek helyettesíteni a munkából származó jövedelmet - írja a szakértő. Ennek legfőbb oka az, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelik, miközben a nemzetgazdasági nettó átlagbér az inflációnál gyorsabb tempóban nő.
A 13. havi nyugdíj lassítja ezt a relatív elszegényedési folyamatot, viszont ez a plusz ellátás két újabb súlyos problémát okoz:
- egyrészt komoly finanszírozási nehézséggel jár, hiszen kérdéses, hogy hosszabb távon honnan lehet előteremteni azt az évi közel 500 milliárd forintot, amibe a 13. nyugdíj kerül,
- másrészt elmélyíti a nyugdíjas társadalom megosztottságát, miután a 13. havi nyugdíjnak nincs felső határa, mindenki a saját nyugdíja összegét kapja pluszban, így a szegény nyugdíjas még szegényebb, a gazdag nyugdíjas még gazdagabb lesz.
A szakértő szerint a nyugdíjak fenntarthatósága attól függ, hogy az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép és hosszú távon mennyire biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások miatt az állami pénzügyekre nehezedő egyre erőteljesebb nyomás közegében, tekintetbe véve az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:
- egyrészt a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj mellett munkavégzés támogatását,
- másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
- harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.
A magyar nyugdíjrendszer e tekintetben vegyes eredménnyel vizsgázik - ítéli Farkas András. A nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedésével egy évtizeden belül (2011 és 2022 között) három évvel nőtt az aktív életszakasz. A nyugdíj melletti munkavégzés a versenyszférában korlátozásmentes és kifejezetten előnyös mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából (járulék- és szocho-mentesség a nyugdíj mellett szerzett keresetekre). A közszférában nem ilyen egyértelmű a helyzet, a mentesített öt ágazaton kívül dolgozó nyugdíjasok nyugdíját szüneteltetni kell, akárcsak az egészségügyi dolgozók nyugdíját (de ők legalább kérhetnek nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést).
Az ekvivalencia elv érvényesülése azonban aggályos, főként a nyugdíjrendszer egyik legfőbb bevételi forrását képező szociális hozzájárulási adó mértékének folyamatos csökkenése miatt - egyebek között ennek a következménye, hogy a költségvetés adóbevételei terhére minden évben jelentős mértékben támogatni kell a nyugdíjkassszát, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat - írja a szakértő.
Az egyenleg fenntartását egyre nehezebbé teszi a 13. havi nyugdíj (évente közel 500 milliárd forint) és a nők kedvezményes nyugdíja (évente újabb közel 500 milliárd forint) fedezetének megteremtése is. A tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások magyarországi helyzete egyre rosszabb a szakértő szerint.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nyugdíjcélú előtakarékosság állami támogatása jelenleg háromféle megtakarítási termék (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjelőtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztári tagság) személyi jövedelemadó jóváírással történő ösztönzését jelenti.
Az adójóváírás a nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztés évében, 2014-ben jelentős ösztönző erőt képviselt, jelenleg azonban három tényező is csökkenti ezt az erőt:
- egyrészt a háromféle típusú szerződésre összesen visszakapható adójóváírás összege tíz év alatt sem nőtt, így jelenértéke jóval kisebb 2024-ben, mint 2014-ben volt,
- másrészt az szja jelentősége egyre inkább csökken a magyar adórendszerben (a fogyasztási típusú adók előretörése következtében),
- harmadrészt a kormányzat új intézkedése 2025-ben bedöntheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat, mert lehetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes és korlátlan átirányítását ingatlanpici célok megvalósítására - így a nyugdíjcélú előtakarékosság egyéb lehetőségei iránti bizalom is jelentős mértékben legyengülhet.
Így "a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatása" 2025-ben drámai mértékben rosszabbá válhat Magyarországon Farkas András szerint.
A nyugdíjak korszerűsége megköveteli
- a nyugdíjrendszer átláthatóságát,
- a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban történő működtetését,
- a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy
- bármilyen nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon.
E tekintetben a magyar nyugdíjrendszer semmiben sem teljesíti az európai elvásárokat a szakértő szerint. A magyar nyugdíjrendszer nem átlátható, senki nem tudja előre megmondani, mennyi lesz a nyugdíja, a befizetett járulékai alapján semmilyen becslést nem képes tenni a nyugdíjvárományára.
A magyar nyugdíjrendszer az egyetlen a világon, amelyik bruttó keresetekből nettó nyugdíjat állapít meg, de azt is csak a nyugdíjigénylés időpontjában, így senki nem tud az állami nyugdíja várható összegének ismeretében felkészülni a nyugdíjas éveire - például ennek megfelelően takarékoskodni.
A nyugdíjrendszer átláthatatlan és túlkomplikált Magyarországon - ítéli a szakértő. "Szép feladat lesz a magyar nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelynek eredményeként a nyugdíjak itthon is megfelelőek, fenntarthatóak és korszerűek lesznek. Ennek egyelőre az esélye is elenyészett, hiszen a kormányzat elvetette az eredetileg általa 2025. március 31-én bevezetni vállalt nyugdíjreform megvalósítását, sőt, a reform tartalmi elemeire javaslatot tevő nemzetközi szakértői jelentést is társadalmi egyeztetés nélkül lesöpörte az asztalról" - írta Farkas András.