Drávucz Péter • 2024. október 28. 05:41
Európa nyugdíjrendszerei olykor nagyon eltérő felépítésűek, egy közös azonban mindenképp akad bennük: majdnem minden uniós tagállamban és nem uniós országban jelenleg is kisebb-nagyobb átalakítások zajlanak, nem véletlenül. A következő tényekkel pedig minden kormánynak szembe kell néznie: az Európai Unióban egy férfi átlagosan 17,3 évet, egy nő 20,9 évet élhet még 65 éves kora után. Magyarországon egyébként a 65 éves korban várható további élettartam tekintetében 4 évvel kevesebb jut a férfiaknak (13,2 év), és 3,6 évvel kevesebb a nőknek (17,3 év). Mindenesetre a reformokat a nálunk gazdagabb államok sem kerülhették, kerülhetik el. A „ki fizet majd nyugdíjat Magyarországon” kérdés megválaszolásához le kell szögezni, hogy a magyar minta a nemzedékek egymás közötti gördülő bizalmára és folyamatos jövedelemtranszferére épülő munkanyugdíj – hívta fel a Pénzcentrum figyelmét Farkas András nyugdíjszakértő.
A nagyvilágban jellemzően a hárompilléres megoldás terjedt el (állami, foglalkoztatói, öngondoskodási nyugdíjpillérek). Az állami nyugdíjpillér, vagy folyó finanszírozású (felosztó-kirovó) alapon működik, vagy hibrid módon, nagyobb részben felosztó-kirovó, kisebb részben tőkefedezeti, vagy teljesen tőkefedezeti alapon - húzta alá a Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője. Az állami nyugdíjrendszer jellemzően munkanyugdíj rendszer (az aktív kereseteket terhelő közterhekből fizetik a nyugdíjat), amelyet kiegészíthet, vagy helyettesíthet az adókból finanszírozott, az ott-lakás időtartamától függő állami alapnyugdíj rendszere.
Magyarország az előre megígért nyugdíjszint elvét vallja. A nyugdíjak kifizetését nem befolyásolja, hogy az adott évi nyugdíjjárulék-bevétel elegendő-e a nyugdíjak finanszírozásához, tehát a nyugdíjkassza helyzetétől függetlenül kizárólag a nyugdíjtörvényben meghatározott nyugdíjképlet az irányadó. Ez mennyire jó megoldás?
A nyugdíjszakértő szerint a felosztó-kirovó rendszer akkor válik kockázatossá, amikor felborul a korábbi demográfiai egyensúly (vagyis, amikor öregszik a társadalom). Ha főleg demográfiai, és másodlagosan kivándorlási okokból csökken a járulékfizetők létszáma, miközben nő a nyugdíjasok létszáma és nő a nyugdíjas korban várható további élettartam, akkor az 1891-ben Németországban kitalált, Magyarországon 1927-ben bevezetett társadalombiztosítás keretében a nyugdíjrendszer a megszokott módon egyre kevésbé finanszírozható. A helyzetet enyhíthetné, ha a termelékenység (és ezzel a GDP, annak nyomán pedig a költségvetésben elkölthető pénz mennyisége) gyorsan nőne, ám nálunk jelenleg nem ez a helyzet.
Az állampolgári alapnyugdíj
Az állampolgári alapnyugdíj Új-Zélandon és Ausztráliában a főnyugdíj, a svédeknél, a dánoknál és a hollandoknál pedig résznyugdíjként funkcionál. Az állampolgári nyugdíj mértékét az határozza meg, hogy az illető hány évet élt az adott országban. Érdekes, de nem nézik, hogy fizetett-e járulékot, dolgozott-e vagy szült-e gyereket.
Farkas András szerint, amely országokban nincs, ott az állampolgári alapnyugdíj bevezetését a demográfiai helyzet romlása kényszerítheti ki. Az alapnyugdíj nagysága jellemzően csak az időskori súlyos elszegényedés elhárítására elegendő (ennek definíciója persze függ attól, milyen gazdag az érintett állam), így a nyugdíjas megélhetését az alapnyugdíj csak részben fedezi, mellette kiemelt szerep jut a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek (a munkanyugdíjnak) és az öngondoskodásnak. Az állampolgári alapnyugdíjat bevezető államokban a nyugdíjakkal kapcsolatos filozófia alapja az, hogy a nyugdíjaskori megélhetésért nem csupán az állam felelős, hanem a munkáltató és az érintett magánszemély is.
Kezelhetőek-e a demográfiai folyamatok?
A lakosság 20,8 százaléka, azaz legalább minden ötödik magyar jelenleg 65 éves, vagy idősebb. Száz évvel ezelőtt ez a szám 4,4 százalék volt. Az ország lakosságának 2035-re egynegyedét, 2060 körül már egyharmadát fogja kitenni a nyugdíjas társadalom.
A demográfiai helyzet kezelése nem kérdés, hanem követelmény, hiszen semmilyen politikai hatalom nem hagyhatja figyelmen kívül a nyugdíjas társadalom erejét – emelte ki a nyugdíjszakértő. A nyugdíjváromány persze a jövőben fokozatosan csökkenhet, a nyugdíjemelés jelenlegi módszere a nyugdíjasok relatív elszegényítése révén a nyugdíjak relatív értékét lassan elinflálhatja, de a nyugdíjrendszer látványos módon nem dőlhet össze.
Viszont a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nyilvánvalóan szükség van alapvető reformokra, amelyeket a nálunk gazdagabb államok sem kerülhettek el. A skandináv államok, Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Olaszország, mindannyian 2000 után reformálták meg érdemben a nyugdíjrendszereiket, és jelenleg majdnem minden EU-tagállamban kisebb-nagyobb átalakítások zajlanak. Ezek közül a legnagyobb horderejű reformot éppen ebben az évben, Romániában hajtották végre.
Ki fog itt befizetni a magyar nyugdíjkasszába?
Magyarországon a nők átlagosan 208 hónapig, a férfiak 159 hónapig kapnak nyugdíjat. Ki fogja finanszírozni a nyugdíjakat a 2030-as, 2040-es és a későbbi években? A fiatalabb generációk csökkenő befizetéseit hogyan pótolja évről-évre az állam? Jelenleg a nyugdíjkasszára fordított GDP-arányos kiadás mindössze 7%, ami a 25. legkisebb az unióban (ahol az öregségi nyugdíjakra fordított átlagos kiadás a GDP közel 11%-a). Így Magyarországon, ha GDP-arányosan akár 4 százalékponttal is nőne a nyugdíjakra fordított kiadás, akkor is csak a főáramba kerülnénk.
A „ki fog itt befizetni a magyar nyugdíjkasszába?” kérdés megválaszolásához el kell különíteni a nyugdíjrendszer három pillérét. Az első: az állami nyugdíjpillérből származó nyugdíjat a felosztó-kirovó rendszerekben a mindenkori aktív korosztályok kereseteit terhelő nyugdíjcélú közterhekből finanszírozzák (nemzedékek egymás közötti gördülő bizalmára és folyamatos jövedelemtranszferére épülő munkanyugdíj).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Például, a svéd minta szerint az állami rendszer egyik kiegészítő oszlopa lehet tőkefedezeti is (a fiatal "én" befektetései teremtik meg az idősebb "én" nyugdíját). A demográfiai kényszer fokozódása esetén ezeket a közterheket kiegészíthetik (szélsőséges esetben helyettesíthetik) az általános célú adóbevételek (állampolgári alapnyugdíj).
Ha Magyarországon sokáig halogatjuk a reformot, az egyébként is fejnehéz állami nyugdíjrendszer finanszírozása egyre súlyosabb terhet fog jelenteni – figyelmeztetett Farkas András. Igaz, a GDP-arányos költés tekintetében még jelentős mozgástér lehet (a jelenlegi 7%-ról az EU-átlag 10,9%-ig).
Ami a második pillért illeti: a foglalkoztatói nyugdíjpillérben a tagok kötelezően befizetik a keresetük meghatározott (jellemzően 5) százalékát, amelyet a munkáltató kötelező befizetéssel (jellemzően legalább 3 százalékkal) kiegészít, míg az állam - közvetlen juttatással vagy adókedvezménnyel, adójóváírással - megtámogat (jellemzően a munkavállaló befizetésének 20%-a erejéig). A rendszerbe történő belépés az alapképlet, ám a munkavállalónak meghatározott időn belül joga van kilépni a rendszerből (emiatt sem hasonlít például a magyar magánnyugdíjpénztári rendszerhez).
Ez a brit NEST mintájára működő foglalkoztatói nyugdíjalap a legelterjedtebb Európában (Lengyelországban is ilyen rendszert vezettek be). Emellett a munkáltatók kollektív nyugdíjbiztosítási rendszerei is népszerűek, különösen a német nyelvterület államaiban (például Németországban a Riester-Rente, Rürop-Rente kiegészítő nyugdíjrendszerek). Franciaországban pedig több tucat munkáltatói nyugdíjpénztár működik az állami nyugdíjalapok mellett, a nagy port fölverő francia nyugdíjreform után is.
A magyar második pillér egyre fájdalmasabban hiányzik a nyugdíjrendszerből, ráadásul az egyetlen magyar munkáltatói nyugdíjszolgáltató társaság megszűnéséhez most októberben adott engedélyt az MNB. Miután Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, eleve billeg a magyar nyugdíjrendszer.
Harmadik pillér tekintetében a következő mondható el: az öngondoskodás pillére különösen erős az angolszász országokban, a többi európai államban pedig attól függően erős vagy kevésbé az, hogy mennyire erős az állami nyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíj kombója - és persze attól, hogy az állam mennyire támogatja, vagy akadályozza a nyugdíjcélú öngondoskodást. Emellett az öngondoskodási pillér legerősebb oszlopát, az önkéntes nyugdíjpénztárakat éppen jövőre küldheti padlóra az új kormányzati rendelkezés a nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélokra való felhasználásának lehetővé tételéről. Így jövőre lényegében csak a nyugdíjbiztosítások maradnak a nyugdíjcélú megtakarítások megbízható gyűjtésére. Magyarországon a helyzet éppen drámai mértékben romlik: az önkéntes nyugdíjpénztárakra fennállásuk legnehezebb éve vár.
Farkas András szerint a megoldás kulcsa a magyar gazdaság fejlődésében van: nagyobb GDP, nagyobb nemzeti jövedelem mellett a nyugdíjkasszára nehezedő finanszírozási nyomás is enyhülhet. A nyugdíjrendszer helyzete nem lehet sem jobb, sem rosszabb, mint a gazdaság helyzete: dagályban minden hajó emelkedik, apálykor minden hajó süllyed.