Pénzcentrum • 2024. október 13. 15:32
A világ sok országában egyre nagyobb terhet jelent az elöregedő társadalmat problémája. Az egyik megoldás erre a helyzetre a nyugdíjkorhatár emelése. A férfi nyugdíjkorhatár sok országban több évvel eltérhet a női nyugdíjkorhatártól, ezt a helyzetet számos helyen úgy kezelik, hogy igyekeznek fokozatosan a nőkre vonatkozó korhatárt a férfiakéhoz igazítani. A nyugdíj jogosultság sok országban több összetevős, szolgálati időtől, gyermekek számától is függhet. A cikkünkben található nyugdíj táblázat megmutatja, 2024-ben és az utolsó elérhető adatok alapján milyen különbségek mutatkoznak országonként a nyugdíjkorhatár alakulásában. A nyugdíjkorhatár alakulása 1990-től Magyarországon más európai országokhoz hasonlóan emelkedő tendenciát mutat, szakértők szerint pedig szükség lenne további emelésre.
Nemrég jelentette be Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke, hogy férfiak esetében 63 évre, nők esetében pedig 55 évre (köztisztviselők esetében 58 évre) emelik a nyugdíjkorhatárt. Kínában az 1950-es évek óta nem emelkedett a nyugdíjkorhatár, most azonban a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt muszáj volt korhatárt emelni a kormány szerint. Az elöregedő társadalom problémája ugyan Kínát csak most érte el, a világ számos pontján már hosszú évtizedek óta keresik erre a megoldást az országok, megoldásként pedig a nyugdíjkorhatár emelése is időről időre felmerül. Ahogy például Magyarországon is felmerült ez a kérdés a szakértők szerint elkerülhetetlen nyugdíjreform kapcsán.
Nyugdíjkorhatár a világ országaiban - nyugdíj táblázat
Ha megnézzük az alábbi táblázatot, látható, hogy a világ országaiban nagy eltérések mutatkoznak nyugdíjkorhatár tekintetében. Van, ahol még a 60 évet sem éri el a nyugdíjkorhatár, az elöregedő társadalmak azonban lépcsőzetesen emelik a korhatárokat. A következő évtizedekben nem egy helyen már inkább a 70 évet közelíti majd a nyugdíjkorhatár.
Eltérő férfi nyugdíjkorhatár
Az is érdekes, hogy míg egyes országokban a férfi nyugdíjkorhatár magasabb, mint a nőkre vonatkozó, máshol nincs különbség. A táblázatban a tervezett változásokat is igyekeztünk feltüntetni, ezekből kiolvasható, hogy számos országban igyekeznek ezt a meglévő különbséget kiegyenlíteni.
Egyes országokban a vállalt gyermekek számától függően csökkenhet a nőkre vonatkozó korhatár. A dolgozó foglalkozásától függően kaphat korkedvezményt sok országban - ez a szabály a magyarok számára sem ismeretlen, hazánkban azonban már megszűnt az ilyen lehetőséges például a fegyveres szerveknél szolgálók számára. Egyes esetekben, ha a dolgozók elértek egy bizonyos szolgálati időt, akkor hamarabb nyugdíjba vonulhatnak - ennek azonban lehetnek anyagi vonzatai, alacsonyabb összegre lehetnek jogosultak.
Ebből a szempontból a Nők 40 nyugdíj igazi hungarikum: sehol a világon nincs olyan kedvezményes nyugdíjazási lehetőség, mely csak a nőkre vonatkozna bizonyos szolgálati idő elérése után és nem jár semmiféle hátránnyal anyagilag a korhatár betöltése előtti nyugdíjazás. A Nők 40 fenntarthatatlanságát már évek óta hangsúlyozzák a nyugdíjszakértők, időről időre fel is röppenek a hírek a megszüntetésével kapcsolatban, az egyik ilyen hírt azonban nemrég cáfolta meg a Pénzügyminisztérium.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nyugdíj jogosultság összetevői
A nyugdíj jogosultság feltétele a legtöbb országban nemcsak a korhatár betöltése, hanem egy bizonyos szolgálati idő letöltése is. Bizonyos foglalkozások esetében számos országban kevesebb szolgálati idő is elegendő lehet.
Nyugdíjkorhatár alakulása 1990-től Magyarországon
A magyarnyugdíjrendszer 1990 óta számos váltáson ment keresztül, ugyanakkor több alapvető szabály a mai napig érvényben van. A nyugdíjrendszer átalakulását háro nagyobb korszakra lehet osztani, az első az 1990-től 1997-ig tartó időszak, amikor a társadalombiztosítási rendszert az új politikai, gazdasági helyzethez igazították, majd a következő 13 évben a nyugdíjrendszer erősen támaszkodott a magánnyugdíjpénztári pillérre. A harmadik korszak pedig a 2011-től napjainkig tartó időszak, amikortól államosították a magánnyugdíjpénztárakat, megszüntették a korkezdvezményes nyugdíjakat, fokozatosan átalakították a rokkantnyugdíjat, stb. Lássuk az elmúlt 20 év legfontosabb intézkedéseit:
- 2003 és 2005 között a Medgyessy-kormány fokozatosan bevezette a 13. havi nyugdíjat (25%: 2003-ban, 50%: 2004-ben, 75%: 2005-ben), így 2006-tól 2008-ig teljes 13. havi nyugdíj járt
- 2009 januárjától maximálták a 13. havi nyugdíj összegét 80 ezer forintban
- 2009 júliusától a Bajnai-kormány kivezette a 13. havi nyugdíjat
- 2010. január 1-től két fontos intézkedés történt, döntöttek a nyugdíjprémium bevezetéséről - szintén a Bajnai-kormány - és a korhatár fokozatos emeléséről. A korhatáremelési ciklus végét 2022-ben határozták meg.
- 2010. szeptember 30 -tól magánnyugdíjpénztári rendszer újra állami kézbe került az Orbán-kormány döntése alapján
- 2011. január 1-től bevezették a Nők 40-et
- 2011. december 31-től megszüntették az összes korhatár előtti nyugdíjformát (korkedvezményes, korengedményes, korhatár előtti teljes vagy csökkentett összegű nyugdíjak, szolgálati nyugdíjak) és a rokkantsági nyugdíjakat
- 2012. december 31-én eltörölték a járulékplafont
- 2021-ben rendkívüli módon minden jogosultnak 80 ezer forint nyugdíjprémiumot ítéltek meg
- 2021-től fokozatosan visszavezették a 13. havi nyugdíjat (2021-ben 25% járt, 2022-től teljes összeg, bár az eredeti tervek szerint 100% csak 2024-től járt volna).