Pénzcentrum • 2024. szeptember 10. 10:02
Idén ősszel nem várható évközi nyugdíjemelés, mivel az idei évi várható infláció (3,7%) alacsonyabb, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke (6%) volt. A novemberi nyugdíjemelés ugyanis nem jár minden évben automatikusan, hiába szokhattak hozzá a korábbi években a magyar nyugdíjasok, hogy év közben, de legalább novemberben korrigálni kellett a nyugdíjakat. Ezeknek az emeléseknek az oka az volt az utóbbi években, hogy a kormány év elején rendre alábecsülte a várható inflációt, amit később nyugdíjemelésekkel korrigálták. Erre azonban idén nem lesz szükség. Mutatjuk, hogy pontosan milyen esetben járna novemberben nyugdíjemelés a magyar időseknek.
A KSH legfrissebb adatai is aláhúzzák azt, amit már több hónapja előre jeleztek a szakértők: 2024-ben nem várható nyugdíjemelés novemberben. A friss inflációs adat alapján január-augusztus időszakban, vagyis az év első nyolc hónapjában (3,7%) volt az drágulás általános üteme Magyarországon. Még a koronvírus világjárványt megelőző "békeévekben" ez egy fontos, irányadó adat volt, ez alapján döntött a kormány arról, lesz-e nyugdíjemelés novemberben. Az utóbbi pár évben azonban az infláció annyira elszabadult, hogy már novembert megelőzően is szükség volt korrekcióra, olyan gyorsan értéktelenedtek el a nyugdíjak. Előfordult az is, hogy az év első 8 hónapjára vonatkozó adatra nem lehetett teljes mértékben támaszkodni, hiszen a következő 4 hónap áremelkedése még bőven átírhatta a számításokat. Idén viszont az eddigi években tapasztaltaktól eltérően nem lesz szükség a novemberi korrekcióra.
2024. januárjában 6 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat a nyugdíjtörvénynek megfelelően, mivel ekkora inflációval terveztek az idei évre. A korábbi évekkel ellentétben ezúttal nem alábecsülték, hanem túlbecsülték a pénzromlás ütemét. Varga Mihály nemrég nyilatkozott arról, hogy idén 3,7%-os inflációval számolnak, jövőre pedig 3,2%-kal - ezt erősítette meg a pénzügyminiszternek az a bejelentése is, amely szerint a nyugdíjemelés "az éves várható inflációval megegyezően 3,2% körül alakulhat". Vagyis a kormány felülvizsgálta és frissítette inflációs várakozását: tavasszal még 4,2%-os átlagos inflációt vártak az idei évre, míg jövőre 3,6%-ot.
Az augusztusi adatokból sok elemző - a kormánnyal ellentétben, amely további lassulásra számít - következtetett gyorsulásra: a Portfolio elemzői konszenzusa szerint például év végére 5%-ig is gyorsulhat az infláció, illetve más elemzők előrejelzéseinek átlaga szerint az éves infláció 4 százalékot tehet ki 2024-ben. A gyorsulást főként a kötelező akciózás megszűnése, az üzemanyagok drágulása, és a szolgáltatásokon belül főként az üdülési szolgáltatások árának jelentős emelkedése okozhatja. Viszont, ami nyugdíjemelés szempontjából lényeges, még a legpesszimistább becslések szerint sem alakulhat a 2024. évi infláció 6 százalék felett. Annyival magasabb pedig aligha lehetne, hogy az egy novemberi emelést indokolttá tegyen idén.
Mikor és mekkora nyugdíjemelés jár novemberben?
A novemberi nyugdíjkorrekció számításához a pandémia előtt abszolút irányadó volt a KSH első 8 hónapra számolt inflációs adata. Ha a január-augusztus időszakban a pénzromlás mértéke magasabb volt, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke, akkor még következő év januárja előtt korrigálták a nyugdíjakat. A nyugdíjtörvény úgy rendelkezik ugyanis, hogy figyelembe kell venni ezt az adatot, amikor megbecsülik az éves infláció várható mértékét és meghatározzák a novemberi nyugdíjemelés mértékét.
Az, hogy figyelembe veszik ezt az adatot, nem azt jelenti, hogy amennyit a KSH kiszámít, pontosan az alapján emelnek is. Mindössze erre támaszkodnak a döntésben. Amíg 0,5-2 százalékos emelésről volt szó, és az infláció nem ült fel arra a hullámvasútra, amire az elmúlt években, a KSH szeptemberben publikált adata nagymértékben irányadó volt. Ezek az évek viszont elmúltak.
Ezt jól példázza a tavalyi év, amikor a KSH az első 8 hónapra 22 százalékos inflációt számított, a nyugdíjas infláció 23,3 százalék volt. Ha ezt vette volt egy az egyben figyelembe a kormány, akkor nem 3,5 százalékos, hanem 8,3 százalékos emelést állapítottak volna meg 2023 novemberére. Viszont azt már tavaly szeptemberben lehetett tudni, hogy év végéig sokat csökken majd az infláció, így nem szabad teljes mértékben az első 8 havi adatra támaszkodni.
A 2023-at megelőző években is volt példa évközi rendkívüli emelésre, és novemberben is rendszerint igazítani kellett a nyugdíjakon. Ez azért történhetett így, mert a kormány becslése az adott évi inflációról, amely alapján az év eleji nyugdíjemelést megállapítják, alacsonyabb volt, mint amit szeptember-október magasságában becsültek. Ez azonban idén feltehetően nem fordulhat elő, hiszen - ahogy fentebb ismertettük - év elején 6 százalékkal emeltek, az éves inflációt pedig 4 százalék alá várja a kormány.
Hiába szokhattak tehát hozzá a magyar nyugdíjasok a novemberi korrekcióhoz az utóbbi évek inflációs hullámvasútja miatt, 2024-ben nem várható emelés.
Így számolják a novemberi nyugdíjkorrekciót
A 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. paragrafusának (1) bekezdése kimondja, hogy "a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást (...) a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni". Ez megtörtént ez év januárjában, emelkedtek a nyugdíjak a várt infláció mértékével, 6 százalékkal.
A (3) és (4) bekezdés szerint pedig "ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A [...] nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét" - olvasható a vonatkozó törvényben.
A KSH az általános infláció mellett nyugdíjas fogyasztó árindexet is közöl, mely kifejezetten a nyugdíjasok által érzékelhető pénzromlást hivatott számszerűsíteni. A két adatból a novemberi nyugdíjemelés megállapításánál mindig a nagyobbat szokták figyelembe venni.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A novemeberi emelések során azzal a százalékkal emelik a nyugdíjakat, ami az év eleji nyugdíjemelés és az éves várható infláció különbözete. Ha ez nem több, mint 1 százalék, akkor egyösszegű emelés érkezik, ha magasabb, akkor viszont beépül a nyugdíjba. A pontos összeg attól függ, kinek mekkora az aktuális nyugdíja.
Mivel idén már nem várható, hogy az infláció váratlanul az egekbe szökjön az utolsó 4 hónapban, egyáltalán nem valószínű, hogy novemberben lenne nyugdíjemelés. Varga Mihály már tett bejelentést a jövő évi nyugdíjemelés mértéke kapcsán, és ebben sem említett novemberi emelést, így ez már nem is várható.
Nyugdíjprémium sem lesz 2024-ben
Nem a nyugdíjkorrekció az egyetlen plusz pénz, amire a nyugdíjasok novemberben apellálhatnának. Ebben a hónapban szokott érkezni ugyanis a nyugdíjprémium is, amelyik évben ezt megítélik. 2024-ben viszont ez sem várható, mégpedig azért, mert a GDP-növekedés várhatóan nem fogja meghaladni a 3,5 százalékot.
A nyugdíjprémium számításáról szintén az említett 1997-es tb-törvény rendelkezik: amennyiben az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, valamint a költségvetési egyenleg is tartható, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Ezt pedig úgy számolják ki, hogy összeszorozzák a 3,5 százalék feletti részt és a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékát (de maximum 20 ezer forintot!).
Az utóbbi években erre is akadt példa, hogy a GDP meredek növekedése miatt prémiumot kaptak a nyugdíjasok, 2021-ben például - igencsak rendhagyó módon - egységesen 80 ezer forintot ítéltek meg minden nyugdíjasnak. Idén azonban csekély - vagy inkább nulla - az esélye, hogy a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.
A gazdaság teljesítménye ugyanis erősen "döcög" 2024-ben, a Portfolio szerint a második negyedéves GDP-visszaeséssel a magyar gazdaság megmaradt egy trendjében stagnáló, alig emelkedő pályán. Bár az előző év azonos időszakához képest viszonyított változás 1,3%-os növekedést mutat, a recesszió mélypontjához mért emelkedés szerénynek mondható. Amennyiben az év második felében visszatérne az első negyedévben tapasztalt lendület, akkor az idei éves átlagos GDP-növekedés 1,5% körül alakulhat - írták. Ez pedig nagyon messze van a 3,5 százaléktól, tehát nyugdíjprémiumot nem érdemes idén remélni.
Mekkora lesz a nyugdíjemelés 2025-ben?
Varga Mihály korábban idézett nyilatkozatai szerint a kormány legfrissebb becslése alapján a 2025-ös évben 3,2 százalék körül alakulhat az éves infláció. A kormány a tavaszi 3,6 százalékos becslését csökkentette 3,2 százalékra, nyár végére optimistábbak lettek a jövő évi infláció tekintetében. Ez a nyugdíjasokra nézve azt jelenti, hogy - ha marad ez a becslés - 3,2 százalékkal emelhetik januárban a nyugdíjakat. Azonban ezt sem szabad készpénznek venni, hiszen addig még akár módosíthat is a kormány ezen a becslésen.
Az elemzői konszezus ebben az esetben is magasabb, 4 százalékos. Ha a kormánnyal szemben az elemzőknek lesz igazuk, akkor az éves infláció 2025-ben ugyancsak nagyobb lehet, mint a megítélt nyugdíjemelés. Vagyis lehetséges, hogy jövőre - a 2024-es évvel ellentétben szükség lesz évközi korrekcióra. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk.