Meszlényi Tamás • 2024. augusztus 14. 10:03
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten publikált, friss adatai szerint júliusban ismét gyorsult az infláció a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Míg júniusban csak 3,7 százalékos volt a pénzromlás mértéke, addig egy hónappal később már 4,1 százalék, ami ráadásul idén eddig a legmagasabb érték – a májusi adatot (4,0%) leszámítva 2024 többi hónapjában eddig rendre 4 százalék alatt maradt a fogyasztóiár-index. Még rosszabb a helyzet, ha kifejezetten az élelmiszerek árindexét nézzük – az ugyanis a júniusi 1,1 százalékról júliusban 2,7 százalékra gyorsult, miközben az év eddig eltelt hónapjaiban többnyire 1 százalék körül alakult ez a mutató. Mindez az általunk vizsgált élelmiszerek árain is meglátszik – a megnézett tíz termék közül hétből kevesebbet tudtunk volna júliusban megvásárolni az öregségi nyugdíj átlagos összegéből, mint egy hónappal korábban.
Múlt héten a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a KSH friss adatai szerint júliusban 4,1 százalékkal emelkedett a fogyasztóiár-index a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez 0,4 százalékpontos emelkedést jelent a júniusi 3,7 százalékhoz képest, de még az idei év eddigi legmagasabb, májusi 4,0 százalékát is meghaladja 0,1 százalékponttal. Még rosszabb a helyzet, ha az összesített árindex helyett csak az élelmiszerekét nézzük – ez a júniusi 1,1 százalékkal szemben júliusban már 2,7 százalék volt, ami 2024 második legmagasabb adata a januári 3,6 százalék után.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index is sokat gyorsult a vizsgált időszakban – ez júniusban még elmaradt az összesített árindextől (3,6% vs. 3,7%), ám júliusban már felzárkózott hozzá (+0,5%p).
Júliusban valójában az összes lakossági rétegnél az árindex emelkedése volt megfigyelhető – a legnagyobb mértékű, 0,7 százalékpontos emelkedést a három és többgyerekes háztartásoknál regisztrálták, de a többi réteg esetében is 0,5 százalékpontos emelkedés ment végbe:
- nyugdíjasok: 3,6% → 4,1%,
- alacsony jövedelmű háztartások: 3,1% → 3,6%,
- a közepes jövedelmű háztartások: 3,4% → 3,9%,
- a három és több gyerekes háztartások: 3,3% →4,0%,
- magas jövedelmű háztartások: 4,3% → 4,8%.
Mire futotta a 2024 júliusi nyugdíjból?
A KSH friss, júniusra vonatkozó adatai szerint 232 648 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, így most ebből az összegből, illetve az élelmiszerek júliusi átlagáraiból kiindulva számítottuk ki, hogy hány kilót/darabot/litert tudott volna egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
A zsemle átlagos darabára júliusban is 66 forint maradt, így ez egyike annak a néhány terméknek, amelyből nem csökkent a megvásárolható mennyiség – a júniusi 3 519 darabbal szemben a múlt hónapban valamivel többre, 3 525 darabra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíj összegéből. Nem úgy a tojásból, amelynek darabára 70 forintról 73 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 3 318-ról 3 187-re csökkent.
Öt forinttal emelkedett a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára is (432 forintról 437-re), amelynek megfelelően csökkent a megvásárolható mennyiség is – a termékből júniusban még 538, júliusban már csak 532 litert tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. Százhúsz forinttal drágult a párizsi felvágott kilója is (2 620 → 2 740 forint), így ebben az esetben 89 kilóról 85 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.
Az egyetlen termék, amelynek csökkent az átlagára a burgonya volt – ebben az esetben a júniusi 448 forinttal szemben júliusban már csak 429 forintot kértek el egy kilóért, ennek megfelelően a korábbi 518 kilóval szemben múlt hónapban már 542-re nőtt a megvásárolható mennyiség. Ezzel szemben az alma átlagára húsz forinttal, 571-ről 591-re emelkedett, így 407 kiló helyett júliusban már csak 394 kilót tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.
Ez az emelkedés azonban eltörpül a lisztár emelkedése mellett – ennek kilójáért júniusban még csak 178, júliusban azonban már 261 forintot kértek el átlagosan, ami 46,6 százalékos áremelkedést jelent. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség is jelentősen visszaesett – a korábbi 1 305 kilóval szemben ezúttal mindössze 891 kilóra futotta volna. De ugyancsak jelentős, 18,1 százalékos áremelkedés történt a kristálycukor esetében is (348 forint/kg → 411 forint/kg), amelyből 667 kiló helyett már csak 566 kilót tudtunk volna hazavinni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Sokat drágult a sertéscomb kilója is (1 870 forint → 1 980 forint), így a megvásárolható mennyiség 124 kilóról 117 kilóra csökkent. Ezzel szemben a bontott csirke ára ezúttal nem változott, júliusban is 1 360 forintot kértek el kilójáért, így a megvásárolható mennyiség 171 kiló maradt.
Fordulópontot jelent a július?
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a vizsgált tíz termékből hét esetében csökkent a megvásárolható mennyiség, ráadásul két termék, nevezetesen a liszt és a kristálycukor esetében kifejezetten jelentős mértékű visszaesés volt megfigyelhető. Ezzel szemben mindössze két termék, a zsemle és a burgonya esetében nőtt a megvásárolható mennyiség, illetve a bontott csirke esetében nem változott.
Az áremelkedések ellenére a legtöbb termékről elmondhatjuk, hogy a havonta átlagosan hazavihető mennyiségek 2024-ben magasabbak, mint 2023-ban voltak. Az egyetlen kivételt a kristálycukor jelenti – ebből 2023-ban havonta átlagosan 749 kilóra futotta volna az akkori átlagnyugdíjból, míg idén ez az érték jelenleg mindössze 712 kg/hó. Ugyanakkor más terméknél, például az almánál is közelít már a két érték, így jól látszik, hogy a februári duplanyugdíj torzító hatása egyre kevésbé érvényesül, jóllehet annak hatására az idei évi átlagok sokáig jelentősen meghaladták a tavalyit.
Ugyanakkor a termékek többségénél továbbra is pozitív képet kapunk, amennyiben a mostani adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze – ebben az esetben azt láthatjuk, hogy szinte mindegyik termékből akár lényegesen többet tudnánk megvásárolni most, mint 8 évvel ezelőtt. Kivétel persze akad – éppen indexünk névadó termékéből, a zsemléből jóval kevesebbet, mindössze a 2016-os átlag 62,7 százalékát tudnánk jelenleg megvásárolni, illetve burgonyából is mindössze az akkori mennyiség 91 százalékára futná.
A többi termék esetében viszont emelkedés látható – a legkisebb mértékű, 5,4 százalékos mennyiségnövekedés a párizsi esetében történt, míg a legnagyobb, 63 százalékos a liszt esetében. Igaz, a liszt esetében a mostani jelentős áremelkedés miatt ez a növekmény jelentősen visszaesett – a júniusi 73,2 százalékról a már említett 63 százalékra.
Összességében tehát még mindig azt mondhatjuk, hogy 2024-ben az általunk kiválasztott termékek többségéből akár jóval többet lehet megvásárolni, mint amennyit 2016-ban lehetett, jóllehet a mostani áremelkedés sokat rontott a helyzeten. Nagy kérdés, hogy ez az emelkedés az év második felében mennyire lesz tartós – az mindenesetre biztos, hogy a szakértők többsége már a tavalyi év vége óta azt jósolta, hogy az év második felétől ismét az infláció gyorsulása várható.