Koós Anna • 2024. február 27. 10:01
Azt sokan tudják, hogy az öregségi nyugdíjat legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének a napjától, illetőleg tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Azt viszont már jóval kevesebben, hogy az öregségi nyugdíj igény visszamenőleg is, legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy aki már tavaly jogosulttá vált a nyugdíjra, az akár visszamenőleg is kérheti a megállapítást, mintha 2023-ban ment volna nyugdíjba. A Pénzcentrum most arról kérdezte dr. Farkas András nyugdíjszakértőt, lehetséges-e olyan helyzet, amikor megérheti visszamenőleg kérni a nyugdíjazást.
Ahogy azt a nyugdíjszakértők rendszerint hangsúlyozzák, köztük dr. Farkas András a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője is, általánosan igaz, hogy a magyar nyugdíjrendszerben jobban jár, aki kivár a következő évig a nyugdíjazásával. Ennek oka, hogy a nyugdíjakat minden évben az ún. valorizációs szorzókkal korrigálják, ez pedig jelentősen emelheti a megállapított összeg mértékét. A valorizációs szorzók március végén vagy április elején derülnek ki, a nyugdíjszakértő szerint 2024-ben várhatóan 14 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2023. évi megállapítások esetén alkalmazott szorzók. Lapunk arra volt kíváncsi, előállhat-e olyan helyzet, hogy megérheti inkább visszamenőleg kérni a nyugdíjazást.
Farkas András nemrég azt közölte, hogy a 2024. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében a KSH 2024. február 22-én közzétett legfrissebb kereseti gyorstájékoztatója tükrében az előzőleg jelzett 14,0%-nál 0,2%-kal magasabb mértékben, vagyis 14,2 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók (a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest). (A tárgyévi valorizációs szorzók növekedése megegyezik a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével.) A szakérő szerint a 2024-es valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet 2024. március végén vagy április elején jelenhet majd meg.
"Ha valaki visszamenőleg igényli a nyugdíját, és ennek következtében a nyugdíj-megállapítási kezdőnap 2023. december 31. vagy korábbi nap lenne, akkor a nyugdíja számítása során nem az idei, hanem a 2023-as valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A nyugdíj egyébként a nyugdíjigénylés beadásának hónapját megelőző hatodik hónap első napjától kérhető visszamenőleg, vagyis a 2024. februárban beadott visszamenőleges igénylés esetén a legkorábbi kezdőnap 2023. augusztus 1., a 2024. márciusban beadott igénylés esetén 2023. szeptember 1. lehet, és így tovább" - magyarázta a nyugdíjszakértő.
A visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szocho-mentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést
- mondta el Farkas András. A nyugdíjszakértő tanácsa szerint tehát hiába kérhető visszamenőleg előző évre "dátumozva" a nyugdíjazás, ez csak nagyon ritka esetben éri meg. Még olyankor is, ha valaki úgy gondolja, számára ez lenne a kedvező döntés, érdemes erről szakértővel egyeztetni, nehogy súlyos hibát kövessen el.
Változások a valorizációs szorzó, nyugdíjigény, nyugdíjelőleg kapcsán 2024-ben
2024. január 1-jétől változott a tárgyévi valorizációs szorzók hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás - hívta fel a figyelmet a NyugdíjGuru korábban. Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani. Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíj-megállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.
Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
Továbbá ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíj-megállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nyugdíjelőleget leggyakrabban
- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.) Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
Nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás
Amellett, hogy az állami nyugdíjat megpróbáljuk maximálisan kihasználni, érdemes a különféle öngondoskodási lehetőségeket is számba venni. A legismertebb ezek közül az önkéntes nyugdíjpénztár, ahogy az a Pénzcentrum felméréséből kiderült, de sokan ismerik a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás lehetőségeket is.
Amellett, hogy megtakarítunk, félreteszünk a nyugdíjas éveinkre - ezt az összeget növelhetjük befektetési formától függően szja-visszatérítéssel, kamatokkal, hozamokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében maximum évi 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer, míg a NYESZ esetében maximum évi 100 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett szja-ból.
Ezek esetében is igaz, hogy a maximálisan visszaigényelhető összegek az általunk a megtakarításokban elhelyezett pénz maximum 20 százaléka lehet, tehát a nyugdíjpénztár esetében a már említett 750 ezer, a nyugdíjbiztosításoknál 650 ezer, míg a NYESZ esetében már 500 ezer forint befizetésével is maximalizálhatjuk a visszaigényelhető összeget.
A három nyugdíjcélú megtakarításra együttesen maximum 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, még akkor is, ha esetleg mindhárommal rendelkezünk. Érdemes továbbá ezeknél a termékeknél is kiemelni, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan, az nekünk kell visszaigényelni az adóbevallásunkban - amely hamarosan aktuális lesz, a pénzintézeteknek elvileg ki kellett küldeniük az ehhez szükséges dokumentumokat. Ezekről a lehetőségekről bővebben az alábbi cikkben írtunk: