Koós Anna • 2024. február 20. 14:05
Már jelenleg is óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet. A jelen formájában hosszú évtizedekig már fenntarthatatlan nyugdíjrendszer finanszírozását - hacsak nem akarják csökkenteni a nyugdíjakat, vagy még tovább növelni az így is meglehetősen magas járulékokat és adókat - a nyugdíjkorhatár emelésével lehet megoldani. Ez a kérdés még nincs napirenden, de hamarosan muszáj lesz elővenni. Nem Magyarország van egyedül ilyen helyzetben Európában, és rengeteg államban már döntöttek is a korhatáremelésről.
A múlt pénteki Kormányinfón felmerült a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának kérdése is. Jelenleg a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán, ha nem avatkoznak be. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is, mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés, így azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni. Az mfor kérdésére, hogy a nyugdíjkassza járulékbefizetésekkel nem fedezett kiadásainak egyre növekvő arányát hogyan tervezi csökkenteni a kormány, Gulyás Gergely azt a választ adta: a megoldást az „átütő demográfiai programban” látják.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent majd problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (pl. áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. Mivel a magyar társadalom is elöregedő társadalom, ezért "rendben van", hogy a befizetett nyugdíjjárulékok nem képesek fedezni a nyugdíjkiadásokat. Gulyás Gergely szerint "egy felosztó-kirovó rendszerben azzal, hogy a kormány hozzátesz az állami költségvetésből, ez különösebb nehézségek nélkül, egy közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható". A miniszter hozzátette: "más megoldása egyébként annak nehezen lesz, hogy lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra."
Nagy demográfiai fordulat azonban nemigen várható a jelenlegi születésszámok mellett, még akkor sem, ha lassulnak az eddig látható tendenciák. Ha pedig a jövőben is egyre kevesebb dolgozónak kell "eltartania" az egyre növekvő számú nyugdíjast, akkor adódik továbbra is a kérdés: mi lesz erre a 2030-as években, illetve addig is a megoldás? Azt, hogy a mostani rendszerrel a 2030-as évek közepéig nem lesz gond, ahogy a kormány a 2022-ben lezárult nyugdíjkorhatár-emelés óta rendszerint elmondja, ha felmerül a kérdés. Viszont elég lesz-e akkor megoldást keresni? Valószínűleg szükség lesz rá, hogy előre és hosszú távon biztosítsák a rendszer finanszírozhatóságát.
Mi lehet akkor mégis a megoldás, ha nem az "említett átütő demográfiai program"? Szakértők szerint három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik (de így is, elvonások nélkül is nagy probléma a nyugdíjasok elszegényedése), vagy növelik a járulékbevételeket (már így is rengeteg járulékot fizetnek a dolgozók nemzetközi összevetésben), vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt. Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is, azonban az biztos, hogy előbb-utóbb muszáj lesz változtatni. Hogy hogyan, és mikor, egyelőre csak találgatni lehet.
Tényleg elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése?
Azt láthatjuk Európa-szerte, illetve a világ sok más pontján, hogy a kormányok a nyugdíjkorhatár megemelését készítik elő. Lehetséges, hogy a magyar társadalom elöregedési mutatói még nem olyan vészesek, mint nyugatabbra, érdemes figyelemmel kísérni az ott zajló nemzetközi folyamatokat, mert azok hamarosan hazánkat is elérhetik. A The Guardianben nemrég megjelent cikk szerint - egy a növekvő várható élettartamnak és a születésszám csökkenésének az állami nyugdíjra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás alapján - a középkorú munkavállalók nyugdíjkorhatárát 71 évre kellene emelni az Egyesült Királyságban. A szigetországban a 66 éves nyugdíjkorhatár 2026 májusa és 2028 márciusa között 67 évre emelkedik, 2044-től pedig várhatóan 68 évre emelkedik, de a tanulmány szerint ez nem lesz elég: az 1970 után születetteknek akár 71 éves korukig is dolgozniuk kell majd, mielőtt nyugdíjba vonulnának.
Ez nagyon drasztikus emelésnek hangozhat, azonban nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, ahol ilyen radikális lépésre lehet szükség. Az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése - a Pension at a Glance 2023 - szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket. Ennek hatására emberek milliói kényszerülhetnek a jövőben arra, hogy még a 70-es éveikben is dolgozzanak. Az elmúlt két évben például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor 62 és 67 év között oszlik meg, férfiak esetében az átlag 64,4 év. Ez emelkedhet hamarosan 66,3 évre átlagosan a már kilátásba helyezett korhatáremelések okán. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.
Magyarországon mikor és mennyit emelkedhet a korhatár?
Az elöregedő társadalmakban megfigyelhető demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy tovább kelljen dolgozni, mint a jelenleg érvényben lévő 65 éves korhatár. Az nem valószínő, hogy a korhatár a közeljövőben emelkedik majd, viszont aki jelenleg fiatal munkavállaló, jó eséllyel nem fog tudni már 65 éves korában elmenni nyugdíjba. Ezt nemzetközi példák is megerősítik.
Azt láthatjuk, hogy bár ötből három OECD-országban emelkedni fog a jövőben a nyugdíjkorhatár, ebbe az említett elemzés szerint Magyarország nem tartozik bele. Kettős nyugdíjkorhatár, mely férfiak és nők esetében eltér, csak hat országban van érvényben, hazánkon túl Kolumbiában, Costa Ricában, Izraelben, Lengyelországban és Törökországban. Az alábbi grafikonon látható, hogy a 2022-ben érvényben lévő nyugdíjszabályok alapján hol és milyen mértékben emelkedhet a korhatár a jövőben:
Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Azóta nincs napirenden a korhatáremelés, és Gulyás Gergely a 2024. február 16-i Kormányinfón sem említette, hogy ez a kérdés szóba került volna, mint lehetséges megoldás a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának megoldására. Sőt, ugyanazt ismételte el gyakorlatilag, hogy a 2030-as évek közepéig rendezve van a nyugdíjkérdés.
Csakhogy, amint erre már kitértünk, a nyugdíjkassza kiadásainak közel negyedét már nem tudják fedezni a befizetésre kerülő járulékok és ez a helyzet a jövőben csak romolhat. Ezért nem kis arányban felelős a 2011-től bevezetésre került Nők40, illetve a 2021-től - részben majd egészben - visszavezetett 13. havi nyugdíj okozta többletkiadás. Az pedig nem volt kiszámítható, hogy ezek a többletkiadások milyen nagy ütemben növelik majd a járulékokból nem fedezett nyugdíjkiadásokat. Tehát lehetséges, hogy 2021-ben még nem volt szükség rá, hogy a kormány további nyugdíjkorhatár-emelésen gondolkodjon a 65 éves határ meghúzása után, néhány év elteltével, 2024-ben azonban már jóval égetőbb ez a kérdés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha pedig másért nem, azért előbb-utóbb muszáj lesz napirendre tűzni a kérdést, mert az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásai között a nyugdíjrendszer módosítása is szerepel. Ehhez szükséges a rendszer felülvizsgálata. Az RRF szerint pedig a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának nem más a célja, minthogy szakpolitikai választ adjon a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra. Az Európai Bizottság határidőket is szabott: a felülvizsgálat eredményeképpen elkészült független nemzetközi szakértői jelentést - melyet feltehetően az OECD készíthet(ett) el - 2023. december 31-ig kellett elkészíteni és közzétenni. Ez a határidő már lejárt, de a közzététel nem történt meg. A másik fontos határidő 2024. június 30-a, ameddig a jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának elvileg le kell zajlania. Erre bő 4 hónap maradt.
Gond lesz a Nők40-nel is
Amellett pedig, hogy a magyar nyugdíjak helyzete hasonlóan alakulhat, mint a nemzetközi trendek, van a rendszerben egy igazi hungarikum is: a Nők40. Azért hungarikum, mert ugyanilyen alapon meghatározott korkedvezményeshez hasonló nyugdíj egy országban sincs máshol, csak Magyarországon. Arra viszont, hogy a Nők40 kedvezményes nyugdíj átalakítása elkerülhetetlen, több nyugdíjszakértő is régóta figyelmeztet. Ezen a téren is egyfajta korhatáremelés előbb-utóbb mindenképpen várható.
Ahogy arra Farkas András nyugdíjszakértő nemrég újra felhívta a figyelmet, 2024-ben annak ellenére is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, hogy az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a "kettős nyugdíjkorhatár" biztosítására fordítani. Az elemzése szerint ma már minden évben a nyugdíjba vonuló nőknek legalább 50 százalékaa a Nők40-et veszi igénybe. Így 2024-ben vagy egy-két éven belül közel negyedmillió nő léphet ki korábban a járulékfizetők köréből, egyúttal belépve a járadékra jogosultak körébe, miközben nem kell tartania attól, hogy a korábbi nyugdíjbavonulás miatt levonással büntetné a rendszer.
A szakértő ugyanakkor úgy véli, korántsem biztos, hogy bármilyen szigorításra sor kerülne, hiszen a Nők40 hihetetlen népszerűsége miatt magas politikai kockázattal járna akár a jogosító idő követelményének növelése, vagy a kedvezményes nyugdíj összegének csökkentése. Miután a Nők40 eleve politikai döntés alapján született, a jövőjét is elsősorban politikai megfontolások (és nem nyugdíjszakmai érvek) határozhatják meg - emeli ki. Farkas András szerint a 2026-os választási év lecsengéséig nem következik be szigorítás, utána azonban elkerülhetetlen lehet.
Így sem is vonul nyugdíjba, hanem tovább dolgozik rengeteg magyar
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormány munkaalapú társadalmat épít, a Magyarországon foglalkoztatottak aránya így is rekordszinten van Európában. A Nemzetgazdasági Minisztérium mai, február 20-i bejelentése szerint viszont további 300 ezer embert szeretnének munkára fogni. Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében látnak lehetőséget. A munkaerőpiacon nagy potenciált jelenthetnének a 65 éven felüliek is, ha mindenképp a foglalkoztatottság növelése a cél. Egyelőre csak ösztönzik az időseket arra, hogy tovább maradjanak aktívak, de nem kötelezik őket, a korhatár emelésével. Ez azonban talán csak idő kérdése.
Eközben annak ellenére, hogy nyugdíjba is mehetnének, rengetegen dolgoznak 65 éves koruk felett is Magyarországon. A korábban említett OECD-elemzésben az is szembeötlő, hogy az idősödő magyarok munkaerőpiaci részvétele kiugróan nagy arányban nőtt, nemcsak az utóbbi bő két évtized során, hanem különösen a pandémiát megelőző évek viszonylatában is. Amíg az OECD által vizsgált 33 országban átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottság 2000 óta az 55-65 éves korosztályban, addig Magyarországon 43,6 százalékkal nőtt az arány. 2019-es munkaerőpiaci részvételi adatok szerint pedig a változás hazánkban 8,9 százalékos volt, míg az OECD által vizsgált 37 országban átlagosan 2,4 százalékos ebben a korosztályban.
Ahogy arról lapunk januárban beszámolt, friss adatok szerint csaknem 135 ezerre nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltését követően még mindig dolgoztak, a 65-74 éves korcsoportból pedig minden tizedik magyar még aktívan dolgozott 2023-ban. A foglalkoztatottsági trendek szerint egyre több idős magyar marad aktív a munkaerőpiacon, miközben egyre emelkedik az idősödő dolgozók aránya is a fiatalokhoz képest és sokkal többen maradnak teljes állásban is. Erről részletesen ebben a cikkben írtunk.
Azonban az, hogy rengeteg magyar dolgozik már így is a nyugdíjkorhatár betöltését követően is, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a társadalom szeretne tovább dolgozni magas életkorban. Az OECD elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a 65 év felett dolgozók jövedelme az átlagjövedelem alatt marad: az OECD országokban a legfrissebb adatok alapján az idősek korosztálya a 88 százalékát keresi az átlagnak, Magyarországon 87 százalékát.