Koós Anna • 2024. január 3. 10:05
Csaknem 135 ezerre nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltését követően még mindig dolgoztak, a 65-74 éves korcsoportból pedig minden tizedik magyar még aktívan dolgozott 2023-ban. A foglalkoztatási adatokból az a trend rajzolódik ki, hogy egyre több idős magyar marad aktív a munkaerőpiacon, egyre emelkedik az idősödő dolgozók aránya is a fiatalokhoz képest és sokkal többen maradnak teljes állásban is. A Pénzcentrum friss elemzésében megvizsgáltuk azt is, milyen munkát vállal a legtöbb 65 év feletti magyar.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben még 1 millió 990 ezer 65. életévében járó lakos élt Magyarországon, 2023. január 1-jén már csupán 1 millió 972 ezer fő. Az idősek népességfogyása szinte ugyanolyan ütemű, mint a teljes lakosságé, 0,9 százalékos volt egy év alatt. Úgy tűnik viszont, hogy hiába töltötötték be sokan a nyugdíjkorhatárt, továbbra is aktívak maradtak a munkaerőpiacon. Az utolsó friss, 2023. III. negyedéves adatok szerint 65-89 éves korig 134,8 ezer foglalkoztatottat tartott nyilván a KSH, közülük 119,5 ezren a 65-74 éves korosztályhoz tartoztak. A 65-89 évesek 6,8 százaléka, a 65-74 éveseknek 10,2 százaléka dolgozott, arányaiban is emelkedett a dolgozó idősek száma 2022, vagy az elmúlt évtized adatihoz viszonyítva.
Az összes dolgozó számához viszonyítva szintén emelkedik a 65-74 évesek aránya: először 2016-ban érte el az 1 százalékot a nyugdíjas korú dolgozók aránya, 2023-ra már meghaladta a 2,5 százalékot is a III. negyedéves statisztikák szerint. Az 55-64 éves korosztály részvételi aránya szintén nőtt, míg a 15-54 éves korosztályé csökkent 81,9 százalékról 80,6 százalékra. Tény, hogy az idősödő korosztály aránya általában nő a lakosság körében, nem csak a dolgozók között, viszont ennél azonban lassabb ütemben. Az elöregedési mutatóknál gyorsabban emelkedik a dolgozó idősek aránya:
Megvizsgáltuk azt is, hogy a munkavállalók körében nőtt-e a részmunkaidős foglalkoztottság az egyes korcsoportokban. A fenti grafikonon az is látható, hogy a részmunkaidős foglalkoztatottság 2023. III. negyedévében a 2018 azonos időszakához mérten alacsonyan alakult, főként a 25-54 éves korosztályban zsugorodott a részmunkaidősök száma. Az is látható, hogy ebből az adatból kiindulva nagyon magas a teljes munkaidőben foglalkoztatott idősek aránya: évek óta jelentősen 50 százalék felett alakul, és számottevően emelkedett is. Vagyis nemcsak egyre magasabb arányban dolgoznak 65 év felettiek Magyarországon, hanem a teljes munkaidős foglalkoztatottság is egyre elterjedtebb a nyugdíjaskorúak körében.
A foglalkoztatottak számában 2020 után látható jelentős ugrás, mind a 65 év feletti férfiak, mind a nők körében. 2023. III. negyedévére a férfiak javára csaknem 60-40 százalékos arány állt be a nemek között. Ez nem olyan rendkívüli, voltak már ilyen évek, a nemek aránya mindig hullámzik, de jellemzően 55 százalék alá nem süllyed a férfiak aránya:
Ezekben a szektorokban dolgozik a legtöbb idős
A dolgozó magyar 65 év felettiek több mint negyede (27,4%) felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat űz a KSH adatsora szerint, és további 15,9 százalékuk egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat. Előbbi foglalkozások közé tartoznak a felsőfokú képzettséghez kapcsolódó műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások, egészségügyi foglalkozások, szociális szolgáltatási foglalkozások, oktatók, pedagógusok, gazdálkodási jellegű foglalkozások, jogi és társadalomtudományi foglalkozások, kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások és más magasan képzett ügyintézők. Utóbbihoz sorolja a módszertan a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások; szakmai irányítók, felügyelők; más egészségügyi foglalkozások; oktatási asszisztensek; szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások; üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök; művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások és egyéb ügyintézők munkáját.
2022. azonos időszakához képest nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban alkalmazottak aránya, több területen viszont jelentős csökkenés látszik, mint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében a 65-74 közöttiek esetében.
Ha pedig a nemzetgazdasági ágak szerinti felosztást is megvizsgáljuk, szintén látható, hogy jelentős volt a dolgozók arányának növekedése a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorban, mely az első a nemzetgazdasági ágak rangsorában. Sokan dolgoznak a feldolgozóiparban is, de arányuk csökkent a 2022-es adatokhoz mérten, míg a humán egészségügyi, szociális ellátás területén jelentős növekedés látszik - bár fontos tudni, hogy ezen a területet ugyancsak jelentős csökkenés mutatkozott az idős dolgozók körében a pandémia évei alatt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területén ugyancsak sokkal nagyobb arányban dolgoznak idősek, ahogy az információ, kommunikáció és közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás szektorokban is emelkedés látszik.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Jelentős csökkenést láthatunk viszont például az ingatlanügyletek terén, amelyet az ingatlanpiac stagnálása, visszaesése indokolhat.
Jöhet a nyugdíjbónusz?
Még 2022 nyarán jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az a 144 pontos javaslatcsomagot, mely a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében felveti a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. A jegybank tehát erősítené azt a folyamatot, amely jelenleg is zajlik a munkaerőpiacon, hogy egyre több nyugdíjaskorú magyar maradjon aktív a munkaerőpiacon, melyet a nyugdíjbónusszal ösztönöznének. Csakhogy a jelenlegi rendszerben, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de még képes dolgozni, és van fixen munkahely, amely alkalmazná, akkor jobban jár a nyugdíjba vonulással, és nyugdíj melletti munkával. Így a nyugdíjat is megkapja és a fizetését is, munkavállaló és munkáltató is jól jár, mert kevesebb járulékot kell fizetniük.
Fontos, hogy ez nem minden dolgozó esetében van így! Például akit nem alkalmazna tovább a munkahelye, vagy más számára megfelelő munkahely nyugdíjazása után, vagy előnyös lehet számára plusz szolgálati időt szerezni, annak nem éri meg azonnal nyugdíjba vonulni. Minden élethelyzet más és más, ezért ha bizonytalanok lennénk benne, hogy számunkra előnyt vagy hátrányt jelent a nyugdíjazás, amikor tovább szeretnék dolgozni, kérdezzünk meg nyugdíjszakértőt!
A nyugdíjbónusz bevezetéséről azóta sem érkezett friss hír. Az viszont biztos, hogy átfogó nyugdíjreformra van szükség: az utóbbi évek bebizonyították, hogy a magyar nyugdíjrendszer rugalmatlan, azt pedig már régóta kifogásolták a szakértők, hogy csak mélyíti a társadalmi különbségeket, és nem fenntartható hosszútávon. A nyugdíjreformot már csak azért sem lehet tovább halogatni, mert az Európai Bizottság elvárása a magyar kormány felé, hogy a nyilvánosság előtt vitassa meg a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, és 2025-ig hajtson végre egy hatékony és méltányos nyugdíjreformot. A kitűzött dátumig, 2025. március 31-ig mindössze 15 hónap áll rendelkezésre, egyelőre azoban nem látott napvilágot semmilyen részlet a várható nyugdíjreformok kapcsán.