Pénzcentrum • 2023. november 16. 14:31
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése és várakozása szerint 2050 körül a 65 éves és afeletti lakosság aránya először fogja meghaladni a 25 év alattiakét Európában. Ezzel újabb trendfordulóhoz érkezett a kontinens demográfiai átalakulása. A társadalom elöregedésének növekvő mértéke hazai viszonylatban is megfigyelhető a Központi Statisztikai Hivatal százalékos megoszlásait vizsgálva, mely további gazdasági és társadalmi kihívások elé állítja Magyarországot. Nyugdíjpénztári tapasztalatok szerint a hazai lakosság, bár tisztában van a helyzettel, még nem kezdett el felkészülni az anyagi gondoktól mentes időskorra.
Itthon az eltartott népesség rátája még magasabbra nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei évi becslése alapján, már a társadalom több mint felét teszik ki. Különösen a 65 éves és annál idősebb lakosság aránya magas, mely a WHO előrejelzései szerint 2050-re egész Európában megpróbáltatások elé állíthatja a kormányokat és a társadalmat.
Több idős, mint tinédzser
A társadalom elöregedésével még komolyabb kihívást jelent a gazdaságilag inaktív korúak eltartása, mely alatt a 14 éves és annál fiatalabb, illetve a 65 éves és idősebb lakosságról való gondoskodást értjük. Magyarországon az eltelt közel 20 évben azonban nem a gyermekeknél szembetűnő a változás mértéke. A fordulópont 2006-ban következett be (102,4%), azóta folyamatosan emelkedik az időskorúak száma a gyermekekéhez képest – az öregedési index idei mértékét az adatszolgáltató hivatal 141,5 százalékra becsüli.
Az idős népesség eltartottsági rátájának növekedése mögött az alacsony születésszám, a kivándorlás, illetve az átlagos élettartam kitolódása állhat. Az inaktív korú lakosság túlsúlya kedvezőtlenül hat egy ország munkaerőpiacára és gazdaságára, hiszen az aktív korú lakosságra egyre több gyermek és idős jut.
Itthon is érdemes megtenni az első lépéseket
Az OTP Nyugdíjpénztár adatai alapján sokan még mindig elmulasztják vagy későn kezdik meg az időskorra való pénzügyi tervezést. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a nyugdíjpénztár idei szeptemberi adatai alapján a 30 évnél fiatalabb tagok száma 13 százalékkal meghaladta a 65 éves vagy idősebb pénztártagokét.
Az Európai Unió tagországain belül Magyarországon sem ismeretlen az idősödő társadalom jelensége. Éppen ezért kiemelt fontosságú a fiatalkori öngondoskodás tudatosítása és a munkáltatói hozzájárulás szerepe, melyek enyhíthetik az elöregedő társadalom hatását. Ezen a téren még nekünk is van teendőnk, habár a lakossági tudatosságra utalhat, hogy az idei évben tovább emelkedett pénztárunk taglétszáma, és az új belépőknek köszönhetően már meghaladta a 260 000 főt. Azonban ez azt jelenti, hogy még mindig sokan vannak, akik nem tesznek félre idős korukra
– mondta Nagy Csaba, a nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egyre romló eltartottsági ráta
Az idősekről való gondoskodás egyre nehezebbé válik a társadalom elöregedésével, melynek mértéke régiónként különböző. A KSH idei évre vonatkozó becslése pontosabb képet mutat a hazai régiók közötti megoszlásokról. A 65 éves és annál idősebbekről való gondoskodás országos átlaga 31,6 százalék, mely eredményt régiók szerint a Dél-Dunántúl (35,7%), a Dél-Alföld (34,7%) és a Nyugat-Dunántúl (32,1%) múlja felül.
Ellenben Pest vármegyében és az Észak-Alföldön az országos átlaghoz képest megközelítőleg 2-4 százalékponttal kedvezőbbek a kilátások, míg Budapesten és a középső régióban az országos átlaghoz hasonló mértékű az idős népesség eltartottsági rátája.
Nem csak hazánkban, hanem a teljes európai régióban általános tendencia az időskorúak eltartottsági rátájának növekedése. Bár Magyarország pár százalékponttal az EU-s átlag alatt helyezkedett el tavaly, a határmenti országok közül Szlovákiában (26,1%), Ausztriában (29,4%) és Romániában (30,3%) volt alacsonyabb a munkaképes korúakra jutó idősek száma.