Portfolio • 2023. október 16. 10:25
Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz, a következő években nyugdíjreformot kell végrehajtani. Más európai országok nyugdíjrendszerei mintaként szolgálhatnak ehhez, láthatunk példákat könnyű és nehéz reformokra egyaránt. Farkas András nyugdíjszakértő ezeket a lehetőségeket tekintette át legújabb, a Portfolio felületén megjelent írásában. Ezúttal a a német, az osztrák és a francia rendszert vizsgálta.
Nem sok ideje maradt Magyarországnak, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzata szerint törvénybe foglalja a nyugdíjreformot. 2025. március 31-éig ennek meg kell történnie, a tét 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Farkas András leszögezi, hogy a gazdaságpolitikai, demográfiai, foglalkoztatási, technológiai, migrációs körülmények folyamatos változása miatt egy idő után minden nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlenné válik. A szakértő szerint a rendszer fenntarthatóságát és a társadalom idős tagjainak létbiztonságát egyaránt szolgáló intézkedések professzionális előkészítése érdekében elengedhetetlen a külföldön már bevált eszközök, módszerek és jogintézmények beható tanulmányozása.
Németországban 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre. A jelenlegi német nyugdíjszámítás a nyugdíjpontok rendszerére épül. A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves - kötelező járulék alapját képező - kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani. Egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset, a magasabb kereset 1-nél nagyobb értékű, a kisebb 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot ér az adott évben. A nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is, mint pl. a felsőoktatásban töltött idő, betegség miatti munkaképtelenség, a rehabilitáció, vagy a munkanélküliség tartama, illetve a gyermeknevelés.
Németországban a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat. Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben – ezt jelenti az évi 1 pont gyermekenként, írja Farka András. Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet.
Nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjpontok számát az aktuális nyugdíjértékkel megszorozva számítják a nyugdíj összegét (néhány korrekciós tényező figyelembe vételével). Az aktuális nyugdíjérték jelenleg 37,60 euró, így ha valaki például 40 nyugdíjpontot szerzett élete során, akkor az idén megállapítandó nyugdíja 1500 euró lehet - írja a szakértő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fenntarthatóságot biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók által fizetendő éves nyugdíjjárulék mértéke változhat. Ha a következő évi járulékbevételek nem biztosítják Németországban, hogy az alap a havi nyugdíjkiadás 20-150%-e között maradjon, akkor ennek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a nyugdíjjárulék mértékét. A rendszer biztonságát fenntarthatósági szorzótényező is erősíti, amely a nyugdíjrendszer függőségi rátájának a változását méri, vagyis azt, hogyan változik a járulékfizetők száma a rendszer által fizetett ellátásokban részesülő nyugdíjasok számához képest - fejtette ki a szakértő.
A teljes cikk a Portfolio oldalán olvasható, mely részletesen foglalkozik a német nyugdíjszámítással, továbbá az osztrák és francia rendszerrel.