Közel az összeomlás: így marad egyedül idős korára rengeteg magyar, senkire sem számíthatnak

Magyarországon a friss 2022-es népszámlálási adatok szerint a több, mint 4 millió háztartásnak a legnagyobb része egyszemélyes háztartás volt (35,5%). Ezzel szemben korábbi népszámlálási adatok szerint nem élt még ennyi lakos egyedül: 2011-ben az összes háztartás közül 32,1 százalék volt egyszemélyes, míg 2001-ben csak 26,2 százalék. 2022-es adatok alapján kétszemélyes (28%) és háromszemélyes (33,3%) háztartásból is sok található az országban.

A két-, három- és négyszemélyes háztartások száma is lassú csökkenést mutatnak a 2011-es és 2001-es népszámlálási adatok szerint. Érdekes, hogy az utóbbi évtizedben egy hajszállal emelkedett az öt vagy annál több személyes háztartások aránya. Ez összefügghet a háromgyerekes családok számának növekedésével, de azzal is, hogy ismét jellemzőbb lehet a többgenerációs együttélés - társadalmi és gazdasági okok miatt.

Ha viszont megvizsgáljuk, hogy csak 65 éves és annál idősebbekből álló háztartások esetében - tehát ahol nem is él 65 év alatti más személy - mi jellemző a háztartások összetételére, azt láthatjuk, hogy 2022-ben az idősek 67,8 százalékban egyedül élnek. Az egyszemélyes háztartások aránya ebben a korosztályban 2011-ben 68,6, míg 2001-ben 67 százalék volt, tehát évitizedes távlatban csökkenés mutatkozott.

Az összes olyan háztartást vizsgálva pedig, ahol élnek 65 évesek, vagy idősebbek, azt láthatjuk, hogy a 60,9 százalékukat olyan háztartások teszik ki, ahol nincs 65 év alatti korosztály, tehát csak idősek élnek egyedül vagy sokadmagukkal. Viszonylag ritka az olyan háztartás, ahol idősek és 30 év alattiak élnek együtt, inkább az a jellemző, hogy ha más korosztállyal, akkor a 30-64 évesekkel élnek egy háztartásban:

Az is beszédes adat, hogy az összes olyan háztartást nézve, ahol él(nek) nyugdíjas korúak - ez közel 1,5 millió magyar háztartást jelent - 41,3 százalékában az idősek egyedül élnek. Továbbá 2022-ben az adatfelvétel idején az összes egyszemélyes háztartásnak a 43,1 százalékában 65 éves, vagy afeletti lakos élt.

Az egyszemélyes háztartásokat nézveaz látható, hogy az ilyen háztartások száma növekszik. 2001-ben még közel 1 millió 14 ezer, 2011-ben 1 millió 317 ezer, 2022-ben már 1 millió 424 ezer egyszemélyes háztartás volt. Vagyis 2001 óta 40,5 százalékkal nőtt az egyedül élők száma! Mindeközben a korábbi évekhez képest csökken az egyedül élő 30 év alattiak aránya az egyszemélyes háztartásokon belül, 2022-ben 8,3 százalék volt az arányuk. A számuk alig emelkedett bő 20 év alatt néhány ezerrel, míg a 30-64 éves korosztályban 2001 óta 430 ezerről 691 ezerre nőtt az ilyen háztartások száma. Az idősek esetében a közel 473 ezerről 614 ezerre nőtt az egyedül élők száma.

A csak idősekből álló egyszemélyes háztartások részaránya nem sokban változott a 2011-es (42,4%) és 2001-es (46,6%) népszámlálásokhoz képest az összes olyan haztártáshoz képest, ahol élnek idősek is. Ugyancsak nem sokat változott az egyszemélyes háztartásokon belül a 65 év feletti egyedül élők aránya 2011 (43,3%) és 2001 (39,3%) óta. Ami megfigyelhető a változásoknál, hogy 2001-ről 2011-re emelkedik az egyedül élő idősek aránya, akár az egyszemélyes háztartásokon belül, akár az olyan háztartásokon belül nézzük, ahol élnek idősek. 2022-re viszont némi csökkenést lehet érzékelni.

Lehetséges, hogy ennek hátterében nem évtizedes folyamat, hanem az elmúlt évek válságai állnak. Akár a pandémia tapasztalatai és gazdasági hatásai, akár a rezsiválság, akár az immár több mint egy éve tartó magas infláció hathatott olyan irányba, hogy újra jellemzőbb lett a többgenerációs együttélés. Hosszabb távú hatás lehet a lakhatási válság, az ingatlanárak hirtelen végbement növekedése, a magas lakáshitel kamatok és az inflálódó bérek együttesen afelé hathatnak, hogy nehezebb lesz a fiatalok számára a kirepülés, saját otthon megteremtése. Ezen tovább ronthat az egyes családtámogatások kivezetése (városi CSOK), vagy a támogatottak körének szűkítése (babaváró). Nem is beszélve az idősgondozás egyre növekvő problémájáról, mely a szociális szférát és a családokat is rettentően túlterheli.

Elkerülhetetlen a társadalmi krízis?

A Pénzcentrum gyakran foglalkozik időseket érintő problémakörökkel, melynek csak egy szelete, hogy egyre több idős marad egyedül, vagy hogy egyre több a csak 65 év felettiek lakta háztartás. Ez többféle szociális, gazdasági, egészségügyi problémát is felvet. Egyrészt egyre több az olyan idős, akiről nincs aki gondoskodjon, a családok már máshogy rendezkednek be, így egyre nagyobb szükség van rá, hogy az önkormányzatok, állam szerepet vállaljon az idősekről való gondoskodásban. (Egészen a hetente pár órás szociális segítségnyújtástól a 24 órás felügyeletig.)

Másrészt az időseket nagy arányban fenyegeti az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés veszélye, főként azokat, akik egyedül is élnek. Ahogy azzal nemrég foglalkoztunk, rengeteg idős él Magyarországon a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban, ami a legtöbbek számára nem áldás, hanem átok. A tavalyi rezsipánik végképp rávilágított, hogy fenntarthatatlan sok egyedül maradt idős számára a családi ház kifűtése, de sokszor még egy rossz szigetelésű nagypolgári lakás is.

Ahogy az életkor emelkedik, egyre nőnek az egészségügyi kiadások is, miközben a nyugdíj maximum tartja az értékét. Erre a legtöbben nem készülnek fel, amikor nyugdíjba vonulnak: kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk, mint aktív éveikben, kiadásaik viszont évről évre nőnek majd. Ráadásul magasabb életkor egyben a munkaerőpiacról való kiesést is jelenti, ami elzárja az utat a plussz jövedelemforrások előtt. A két nyugdíj pedig még mindig biztosabb anyagi forrás, mint az egy: arra is kevesen készülnek fel, mi lesz, ha egyedül maradnak.

Az egyre több egyedül élő idős a társadalomnak egyre nagyobb szeletét teszi ki, miközben az elszegényedés veszélye fenyegeti őket, és egyre mélyül az országban az egészségügyi és szociális krízis, melynek nagy tömegben az idősek a kárvallottjai. Az elöregedő társadalmak, így Magyarország is egyre mélyülő válsággal néz majd szembe, melyben az említetteken túl még számos összetevője van. Az idősek problémái hamarosan az egész társadalmunk problémájával fognak nőni, csak idő kérdése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális lakhatási krízis érik Magyarországon: erre rámehet az idősek háza, lakása is

Sokan éppen a rossz anyagi helyzetük miatt élnek túl nagy, korszerűtlen, nagy kiadással járó ingatlanokban.