Latyák Balázs • 2023. október 12. 13:05
Jelentősen nőtt a magyar nyugdíjasok gazdasági aktivitása az elmúlt három évben, így minden eddiginél közelebb kerültünk a halálunkig történő munkavégzéshez.
Az elmúlt három évben a nyugdíjkorhatárt túllépő korcsoportok mindegyikében emelkedett a gazdasági aktivitás, azaz kijelenthetővé vált, hogy a magyarok egy lépésnyire kerültek ahhoz, hogy a sírig dolgozzanak – olvasható ki többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából. Eszerint 2020 második negyedévében a 60-64 éves korosztálynak még "csak" a 46,5 százaléka volt gazdaságilag aktív, a 65-69 év közöttiek 10,7 százaléka, a 70-74 éves korosztály képviselői közül pedig 4,9 százalék, ám ez mára jelentősen emelkedett. Így 2023 második negyedévére a 60-65 évesek 57,3, a 65-69 év közöttiek 13,4, a 70-74 éveseknek pedig a 7,4 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak hazánkban.
Kérdés azonban, hogy mi állhat az idősebb generáció nagyfokú szerepvállalásának a hátterében. A magyarázat erre egyrészt az, hogy a magyar nyugdíjrendszer áttekinthetetlen, ezért senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie.
Emiatt az állami nyugdíjrendszer öngondoskodásra motiváló ereje a nullához konvergál, ráadásul a rendszer az idén már 35 évnyi (1988-tól szerzett) bruttó kereseteinkből számolja ki a nettó nyugdíjunkat. Emiatt olyan bonyolult számítás-sorozat szükséges a nyugdíj kiszámításához, amit földi halandó föl nem fog.
Ezen felül az is komoly motivációs értékkel bír a magyarok számára a sírig tartó munkára, hogy a jelenlegi nyugdíjemelés semmi mástól nem függ, mint az éves infláció mértékétől. Ez pedig azért probléma, mert ha a nettó átlagbérek nominális növekedési üteme magasabb, mint az inflácó mértéke (és ez még a tavalyi és az idei horror-infláció idején is jellemző trend), akkor a nyugdíjak vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest elkerülhetetlenül és folyamatosan csökken. Ezt a helyzetet orvosolni pedig csak munkával lehet.
Amit amúgy a KSH adatsora szerint a férfiak a nőknél magasabb arányban tesznek meg. Azaz a 60-64 éves férfiaknak a 64,5 százaléka dolgozott 2020 második negyedévében, míg a 65-69 éveseknek a 9,2 százaléka, a 70-74 éveseknek pedig a 4,5 százaléka számított aktívnak a nyugdíjas éveiben. Ezzel szemben a 60-64 közötti nőknek csak a 31,7 százaléka, a 65-69 éves korosztálynak a 9,2 százaléka, a 70-74 éveseknek pedig a 3,8 százaléka végzett valamilyen munkát 2020 második negyedévében.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ennél sokkal szomorúbb képet fest az idei év, ekkortól ugyanis a férfiak és a nők is jóval magasabb aktivitási arányt mutattak. Ez főként a 60-64 éves korcsoportban mutatkozott meg, ahol a férfiak 42,5 százaléka, a nők 74,9 százaléka vállalt munkát. Ez az előbbiek esetében 10,4 százalékpontos, míg a nők esetében 10,8 százalékpontos növekedést jelent. A 65-69 éves férfiaknak a 18,0 százaléka, a nőknek a 9,9 százaléka dolgozott, míg a 70-74 éves férfiaknak a 11,7, a nőknek a 4,5 százaléka vállalt munkát az idei második negyedévben.
Magyarországon az utóbbi években rendre szóba került a jelenlegi nyugdíjkorhatár emelése. A legutóbbi emelési ciklus 2022-ben zárult le: akkor 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, de a nők 40 év szolgálati idővel továbbra is nyugdíjba vonulhatnak. A 65 éves korhatár amúgy átlagosnak tekinthető az Európai Unióban, míg a legtovább az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell dolgozniuk, náluk 67 évesen lehet visszavonulni. A leghamarabb pedig a franciák vonulhatnak nyugdíjba, 62 éves korukban.