Pénzcentrum • 2023. október 3. 10:32
Már a héten megjelenhet a nyugdíjemelési korrekcióról szóló kormányrendelet - közölte a NyugdíjGuru. A döntés mindenesetre már megszületett: novemberben 3,1%-kal emelik visszamenőlegesen a nyugdíjakat. Novemberben már az emelt összeget folyósítják a nyugdíjban, illetve további kéttucatnyi hasonló ellátásban részesülőknek, emellett visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára (január - október), illetve a 13. havi nyugdíjra eső emelési különbözetet egyösszegben megkapják a jogosultak.
A novemberi nyugdíjemelési korrekció annak jár, aki januárban részesült a 15%-os nyugdíjemelésben - emelte ki. A januári 15%-os és a novemberi 3,1%-os nyugdíjemelés együttesen 18,5%-os inflációt ellensúlyoz. (Az emelések mértékét össze kell szorozni: 1,15 x 1,031 = 1,185)
A saját részére járó emelést mindenki könnyen kiszámíthatja:
- novemberi (és majd a decemberi) nyugdíj összege: októberi nyugdíj összege x 1,031
- az egyösszegű emelési különbözet összege: (októberi nyugdíj összege x 0,031) x 11
Egyszerűen követhető példával: ha az októberi nyugdíj összege 100.000 Ft, akkor
- a novemberi nyugdíj összege 100.000 x 1,031 = 103.100 Ft,
- az egyösszegű különbözet pedig (100.000 x 0,031) x 11 = 34.100 Ft.
A legközelebbi emelés 2024. január 1-jétől 6%-os lesz (hacsak nem módosítják addig a 2024-es költségvetési törvényt, mert az abban szereplő inflációs előrejelzés szerint kell emelni a nyugdíjakat). Az idei nyugdíjkassza 5554,6 milliárd forint, ezt nyilván emeli a pótlólagos nyugdíjkorrekció 190 milliárd forintos ráfordítása.(A 2024. évi nyugdíjkassza a jelenlegi terv alapján 6019 milliárd forint.)
Két tételt külön figyelemmel érdemes követni Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami eddig 418 milliárd forintba került idén, ám a 3,1%-os emelési korrekcióval ezt az összeget meg kell majd emelni 431 milliárd forintra. A jövő évi 13. havi nyugdíjra 449 milliárd forint van tervezve, ezt valószínűleg növelni kell 457 milliárd forintra (hiszen a januári 6%-os várható emeléssel kalkulálva a 431 milliárd forint 457 milliárdra emelkedik).
A másik nagyon jelentős tétel a nők kedvezményes nyugdíja, amely idén eddig 441 milliárd forintba került, és természetesen ez az összeg is a 3,1%-os korrekció révén emelkedik, 455 milliárd forintra. Jövőre erre a tételre 467 milliárd forintot terveztek, de ezt is emelni kell legalább a 3,1%-os korrekcióval növelt decemberi záróértékhez képest végrehajtandó 6%-os emeléssel, 482 milliárd forintra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Így pusztán ez a két elem 457 + 482 = 939 milliárd forintba kerül a jövő évi költségvetésnek, azonban nincs olyan dedikált járulékfedezet, vagy szociális hozzájárulási adó fedezet, ami kimondottan ezeket a juttatásokat fedezné, így a fedezetet a költségvetés egyéb bevételei terhére kell biztosítani:
- a 13. havi nyugdíjat teljes egészében,
- a nők kedvezményes nyugdíját pedig azon részében, amely a korhatár előtti ellátás igénybevétele révén fedezet nélküli plusz terhelést jelent a költségvetésnek.
(Nemzetközi viszonylatban változatlanul egyedülálló a nők kedvezményes nyugdíja, hiszen ez olyan korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás. A világon minden más nyugdíjrendszerben, ha valaki korhatár előtt nyugdíjba vonul, akkor annyiszor átlagosan évi 5%-os levonással terhelik meg a nyugdíját, ahány évvel a korhatára betöltése előtt vette azt igénybe.)
Magyarországon idén lassulhat a relatív elszegényedés folyamata a nyugdíjasok körében.
Ennek oka, hogy idén a nyugdíjas infláció éves mértéke (18,5%) feltehetően meghaladja a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedési ütemét (idén egyelőre 15%). 2014-től minden évben nagyobb ütemben nőtt az átlagkereset, mint az infláció, ezért a nyugdíjak relatív elértéktelenedése folyamatos volt. A frissen megállapított nyugdíjak a valorizációs eljárás következtében ugyanis képesek követni a keresetek növekedését, ám ezt követően évről-évre kisebb mértékben nőtt egy nyugdíj, mint ahogyan a nettó átlagkereset nőtt, ezért automatikusan elindult az említett relatív elszegényedési folyamat.
A kormányzat által 2025-re vállalt nyugdíjreform Farkas András reményei szerint a nyugdíjemelés gondjainak megoldására is kiterjed majd. A jelenlegi ütemterv szerint 2025. március 31-én hatályba kell léptetni az új nyugdíjreformot.