Pénzcentrum • 2023. szeptember 4. 09:45
Megjelent az államháztartás helyzetéről szóló legfrissebb tájékoztató, melyből az is kiderül, milyen folyamatok zajlottak le idén a nyugdíjkasszában. A Bankmonitor megvizsgálta, milyen bevételei és kiadásai voltak eddig a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, várhatóan mekkora lesz az éves hiány, és szükség van-e belátható időn belül bizonyos egyensúlyjavító intézkedésekre.
A Pénzügyminisztérium közzétette a legfrissebb, 2023. júliusi tájékoztatót, melyben az államháztartás központi alrendszerének, azon belül a Nyugdíjbiztosítási Alapnak az aktuális helyzetét is értékelik. Most megnéztük, mit mutatnak az eddigi számok, és lesznek-e még idén meglepetések ezen a téren.
Eszerint a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadások igen komoly tételt jelentenek a központi költségvetés számára. Idén az állam több mint 5 554 milliárd forintot költ erre a célra – ebből az év első 7 hónapja során már 3 428 milliárd forintot kifizettek. Utóbbi összeg tartalmazza a februárban esedékes 13. havi nyugdíjat is, így könnyedén kiszámítható, hogy egy hónapban közel 430 milliárd forintba kerül a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások folyósítása.
Január és július között a nyugdíjkiadások a tavalyi év azonos időszakához képest 22,4%-kal emelkedtek a Bankmonitor számításai szerint. A jelentős növekedés fő okai a 2022-es év második félévében két részletben végrehajtott, az ellátásokba beépülő évközi nyugdíjkorrekció, valamint az idén év elején megvalósított 15%-os nyugdíjemelés.
A nyugdíjkassza fő bevételi forrásainak a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót tekinthetjük. Idén a tb-járulék 54%-a, illetve a szochó 71,6%-a illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot. Ezeken felül bizonyos egyéb (nem számottevő) bevételek is az alapba kerülnek.
Az idei év első 7 hónapjában a nyugdíjkasszát megillető szochó-bevétel 1 102 milliárd forintra rúgott, így 10,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt bevételeket. Ugyanez idő alatt a társadalombiztosítási járulék ide irányított része 1 378 milliárd forintban teljesült, ez 16,9%-kal magasabb érték a tavalyinál. A nyugdíjkassza bevételei tehát kevésbé növekedtek, mint a kiadások, így a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitje számottevően hízott.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Hogyan lehet finanszírozni a nyugdíjkassza hiányát?
Láthattuk, hogy a nyugdíjkasszát alapesetben megillető adó- és járulékbevételek még egy normál hónapban sem elegendők a nyugdíjkiadások kiegyenlítésére. Különösen nem februárban, amikor a 13. havi nyugdíj folyósítása okán gyakorlatilag megduplázódnak a kifizetések, holott ennek járulékok vagy más hasonló bevételek formájában nincs dedikált fedezete. Mindezek következtében idén összesen 1 072 milliárd forint költségvetési hozzájárulásra van szükség a zavartalan működés biztosításához. (Ez az összeg több mint 53%-kal meghaladja a tavalyi tényadatot: 2022-ben még csak 696 milliárd forintnyi támogatást igényelt a nyugdíjkassza.)
Mikor léphetnek életbe egyensúlyjavító intézkedések?
Mivel a nyugdíjkassza kiadásai tartósan és jelentősen meghaladják a bevételeit, így akár azt is gondolhatnánk, hogy a helyzet érdemi javítására irányuló intézkedések nem tűrnek halasztást. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy változatlanul fennáll a döntéshozók akarata a méretes hiány központi finanszírozására, és nem látni jeleit annak, hogy előkészületek történnének a bevételek növelésére vagy a kiadások csökkentésére. (Ezek valószínűleg kivétel nélkül népszerűtlen intézkedések lennének, legyen szó akár adó- vagy járulékemelésről, akár a nyugdíjjogosultságok szigorításáról.)
Mindenesetre a demográfiai folyamatok hosszabb távon biztosan közbeszólnak, és előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz hozzányúlni az adó- és járulékkulcsokhoz, az egyéni nyugdíjak kiszámításának metódusához, vagy a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz. Ez utóbbira legkésőbb akkor lehet majd szükség, amikor az idősek eltartottsági rátája (a 65 év felettiek és a 15-64 évesek számának aránya) gyors emelkedésnek indul, ami legközelebb 2033-ban várható.