Pénzcentrum • 2023. augusztus 23. 09:44
Kérdéseket küldött az Országos Nyugdíjas Parlament Varga Mihálynak: többek között azt akarják megtudni, hogy a kormány tervezi-e a nyugdíjak bruttósítását. Arról azonban a szervezetnek nincs tudomása, hogy a kormány emelni akarja a nyugdíjkorhatárt.
Nincs tudomás arról, hogy a kormány emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, és ezt az Európai Unió sem várja el. Ám a nyugdíjkassza fenntarthatósága érdekében egyre sürgetőbb, hogy abból csak az időskori ellátást fizessék, és minél kevesebb nyugdíjszerű ellátást - mondta a Népszavának Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke. A Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a hazai nyugdíjreform a helyreállítási alap uniós forrásának feltétele, az ehhez készült tervezetben szerepel az a mondat, hogy „mérlegelni szükséges bizonyos automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetésének lehetőségét”.
Karácsony Mihály szerint nem lenne ok találgatni, hogy ez mit is jelent, ha a kormány egyenesen és nyíltan beszélne a lehetséges tervekről, vagy, ha a feltett újságírói, képviselői kérdésekre szakmai választ adna. A szervezet kérdéseit Lőcsei Lajos parlamenti képviselő tette fel Varga Mihály pénzügyminiszternek, akinek szeptember 4-ig hivatalosan is válaszolnia kell: többek között arra kíváncsiak, hogy tervezi-e a kormány a nyugdíjak bruttósítását, illetve mennyivel növeli az adott év GDP-jét, hogy a nyugdíjasok jelentős önkéntes-, gondozói-, és nem fizető háztartási munkát végeznek. Utóbbi szakértők szerint becsült értéke 1 348,4 milliárd forint.
A Nyugdíjas Parlament elnöke kiemelte, hogy a valóságban nem az aktív korosztályok (a dolgozói és munkáltatói járulékbefizetéssel), illetve a költségvetés teremtik meg a jelenkori nyugdíjak fedezetét. A Magyar Államkincstár adatai szerint havonta körülbelül 430 milliárdot fizetnek ki nyugdíjra. Ezt azonban csak felerészben fedezik a munkaadói és munkavállalói járulékok, a költségvetési tervzet szerint jövőre 2674,3 milliárd forint folyik be a nyugdíjalapba, ezt egészítik ki a szochóval, ami 2750 milliárd forint. Ha a kormány arra kényszerül, hogy az adót elvonja – megteheti, hiszen az nem része a szolidaritási elv alapján működő nyugdíjrendszernek – akkor akár a felére csökkenhet a nyugdíjra fordítható keret - mondta Karácsony Mihály.
Ugyanakkor, ha a nyugdíjkasszából csak az öregségi nyugdíjat fizetnék, akkor a költségek is jócskán csökkennének: jelenleg a GDP 8,9 százaléka megy el a járandóságokra és a nyugdíjszerű ellátásokra. Ám ebből a valós nyugdíj, tehát az időskori ellátás csak 6,3 százalék tesz ki, a többi pénzt a 27 jogcímen utalt nyugdíjszerű járandóság viszi el.