Pénzcentrum • 2023. augusztus 2. 05:51
A nyugdíjrendszer körüli bizonytalanság és magyarok egyre tudatosabb hozzáállása miatt soha nem látott népszerűségnek örvendenek az utóbbi években az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások. Az ilyen öngondoskodási formák iránti rendkívüli érdeklődés a kedvező kondíciók mellett az utánuk igényelhető adóvisszatérítésnek is köszönhető. A nyugdíjbiztosítások esetében viszont van ezen felül egy érdekes kiskapu is, amivel még többen juthatnak ingyen százezrekhez. Mutatjuk ki élhet a lehetőséggel.
Ahogy azt a Pénzcentrum is megírta, a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt hónapokban rég nem látott mélységekben tanyázik. Egy átlagos nyugdíjból pedig nehezebb dolog megbirkózni a horrordrágulással, mint bérből és fizetésből. A papíron inflációkövető nyugdíjkorrekciókat pedig már jócskán le is hagyta a drágulás. Idén még csak 15 százalékos korrekció történt, a kormány pedig egyelőre nem jelentett be újabb, rendkívüli emelést. Legutóbbi közlésük szerint szeptemberben döntenek majd.
Mindeközben egyébként a nyugdíjtörvény előírja, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az általános drágulás meghaladná az év eleji emelés mértékét. Amennyiben az év első 8 hónapjában az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik mérőszám magasabb az említett 15 százalékos korrekciónál, akkor novemberben a különbözet mértékéig járni fog egy visszamenőleges hatályú kiegészítő emelés. Néhány százalékos korrekció tehát biztosan jön még, de kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ez mire lesz elég.
Az infláció persze nem marad évtizedeken át ilyen magas, de érdemes felkészülni, hogy a drágulás üteme mostantól nem is a válság előtti években megszokott mértékben halad tovább. Ennél sokkal fajsúlyosabb és mélyebbre ható probléma viszont, hogy a kereső-eltartott arány is felborult Magyarországon, a demográfiai bumm pedig vélhetően nem a családtámogatási programok visszavágása után fog bekövetkezni.
Mindez azért probléma, mert hazánkban a nyugdíjrendszer az úgynevezett kirovó- felosztó módszerrel működik, ami azt jelenti, hogy az állami nyugdíjak alapja az, hogy az aktív korúak befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. Az állam ezt a pénzt ráadásul nem fekteti be, így annak hozama sincs, egyszerűen csak egyik zsebéből a másikba téve kiosztja az időseknek.
Jól látható, hogy a rendszer éppen stabil, amit az Eurostat statisztikái is visszaigazolnak. Az aktív korúak hosszú éveken keresztül át 25 százalékosra becsült aránya ugyanis a tavalyi évre 31,7 százalékosra romlott, becslésük szerint pedig 2050-re elérheti az 50 százalékot. Ez a demográfiai bomba pedig könnyen lehet hogy bedönti majd a nyugdíjrendszert az előttünk álló évtizedekben.
Ezt persze egyre több aktív korú is felismeri, nem véletlen, hogy egyre többen helyezik el megtakarításaik egy részét a különböző nyugdíj-előtakarékossági formákban, ezek közül is különösen népszerűek az államilag támogatott konstrukciók. Ezeknek három fő típusa létezik. A nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla.
A három államilag támogatott megoldás nagy vonzereje, hogy lehetőségünk van visszagényelni a befizeteink 20 százalékát.
Ennek kifizetése papíron a személyi jövedelemadónkból történik Mivel pedig az SZJA alapja, az adóköteles bevételből a törvény szerint megállapított jövedelem, értelemszerűnek tűnik hogy rendelkeznünk kell hozzá az utóbbival. A nyugdíjbiztosításoknál viszont erre sem feltétlenül lesz szükség.
Szinte bárkinek bejöhet a nyugdíjtrükk
Az MNB legfrissebb (2022-es) statisztikái szerint 440 338 aktív szerződéssel bíró nyugdíjbiztosítások esetében az állami támogatás mértéke a befizetéseinkhez kötött. Már igen alacsony összeggel is belevághatunk, de nyilván így csekélyebb összegű adójóváírással is számolhatunk. A pontos kondíciók a következők:
- Típusa: nyugdíjcélú életbiztosítás:
- Minimális rendszeres befizetés: 10-15 ezer forint/hónap
- Költsége 1-4,45 százalék (20 éves TKM-el számolva)
- Adó-visszatérítés mértéke: maximum 130 000 forint/év
- SZJA és szocho: a futamidő lejártát megvárva adómentes
Az évi 130 ezer forintban maximalizált adó-visszatérítéshez havi 54 166 forintot kell befizetnünk a kasszába. és hogy írtuk, a visszautalt összeget elviekben a személyi jövedelemadó után igényelhetjük vissza az adóbevallásunk elkészítésekor. A nyugdíjbiztosítás esetében viszont, szemben a többi hasonló megtakarítási lehetőséggel egy kiskapu is létezik, aminek segítségével akkor is élhetünk a komoly kamatkedvezménnyel, ha az adott évben egyáltalán nem fizettünk személyi jövedelemadót.
Ez a konstrukció alapvető jellegéből fakad, konkrétabban, hogy biztosítási terméknek minősül. A biztosítások esetében pedig a szerződő és biztosított személye eltérhet, ami azt jelenti, hogy azt más is megkötheti ránk.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Tehát a biztosított lehet éppen álláskereső, gyesen lévő anyuka, vagy vállalkozó, ha sikerül egy olyan rokonnal megköttetnie magára a biztosítás, aki fizetett SZJA-t, akkor az utóbbi jövedelemadójából visszautalják a befizetések 20 százalékát a kedvezményezett számlájára.
A másik két népszerű nyugdíj-megtakarítási forma, tehát a NYESZ, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár esetében ez a húzás azért nem működik, mert azok pénztárnak, illetve értékpapírszámlának számítanak, és mint ilyen más elbírálás alá eshetnek. Persze ha minden más szempontból ezeket találnánk kedvezőbbnek, nem feltétlen érdemes csak az SZJA-trükk miatt a biztosítás mellett dönteni.
Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy hiába fizeti a kedvezményezett családtag mellett a szerződő rokon is a nyugdíjbiztosítását, a visszaigényelhető befizetésekre érvényes 130 000 forintos limit kettejük esetében sem lesz magasabb még akkor sem, ha a két külön számlára fizetett összeg 20 százaléka jóval több, mint havi 54 166 forintra jön ki.
Éppen ezért, ha bár személyi jövedelemadót nem fizetünk, mégis félre tudunk tenni nyugdíjcélokra, érdemes olyan családtagunk segítségével igénybe venni a nyugdíjtrükköt, aki nem nyugdíjbiztosításban tartogatja a pénzét idős éveire. Az persze jó, ha neki is vannak saját megtakarításai ilyen célra, ha azonban maximalizálni szeretnétek a visszaigényelhető pénzt, jobb ha azt önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára, esetleg más konstrukcióba fizeti.
Természetesen ha fizetünk SZJA-t egyből sokkal szélesebb horizonton válogathatunk a kedvező megtakarítási formák között. A cikkünkben ismertetett ütőkártya jelentősége nélkül pedig könnyen lehet, hogy valamelyik másik államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági konstrukcióval járunk jobban. Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye lehet például az, hogy laikusok számára is könnyen átlátható a működési. Befektetési döntéseinket ennél a konstrukciónál ugyanis a pénztárak hozzák helyettünk. Ezen felül alacsony, akár 5-10 ezer forintos havi befizetéssel is elindítható, az állami támogatás felső határa pedig, ha magasabb összegű befizetést vállalunk itt még magasabb, 150 000 forint.
A nyugdíj-előtakarékossági számla pedig megint más miatt lehet vonzó. A három támogatott megtakarítási forma közül ez számít a legkötetlenebb befektetésnek. A költségek jellemzően alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont minden téren rugalmasabb konstrukció, mint az önkéntes pénztárak, tehát mondhatni egyesíti a másik két konstrukció legfontosabb erényeit. Az éves befizetéseinkre természetesen itt is jár a 20 százalékos visszatérítés, de az összeghatárt itt 100 000 forintnál húzták meg.
A NAV is tud nyugdíjtrükkről
Ahhoz, hogy kiderítsük, a nyugdíjbiztosítás esetében elérhető „kiskaput” szándékosan hagyták-e meg a biztosítási formánál, illetve arra is, hogy hosszú távon rendelkezésére áll-e a lehetőség korábban megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, hogy kiderítsük a hivatalos álláspontot a nyugdíjtrükkel kapcsolatban. A hatóság akkor az alábbi választ adta:
A személyi jövedelemadóról szóló törvény arra a nyugdíjcélú megtakarításra is biztosítja az adó feletti rendelkezést, amikor a szerződő magánszemély helyett egy másik magánszemély fizeti a nyugdíjbiztosítási szerződés díját. Még akkor is, ha ezért a magánszemély adómentes bevételre tesz szert. A jogalkotás, az adójogi jogszabályok tartalmának meghatározása nem tartozik a NAV feladatkörébe, a NAV jogalkalmazó szervként az Szja tv.szerint teljesíti a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban szereplő összegek átutalását
A NAV is tisztában van tehát a szerződő és biztosítotti viszonyban elérhető trükkös megoldással és abszolút jóhiszemű magatartásként kezeli azt. A dolognak tehát semmilyen jogi buktatója nincs.